Sargentini-jelentés: ami a kormány médiájából kimaradt

0
10090
Wikimedia Commons

A Századvég felmérése szerint a megkérdezett lakosok többsége elutasítja a Sargentini-jelentést. A közvélemény-kutató által elvégzett kutatás résztvevőinek többsége a jelentés egyik lényegi pontjával sem értett egyet. 

A legnagyobb elutasítottsága annak a javaslatnak van, amely szerint Brüsszel uniós hatáskörbe helyezné annak megállapítását, hogy a tagállamokba érkező migránsok menekültek vagy gazdasági bevándorlók-e. Ezzel a válaszadók 79 százaléka nem értett egyet.

A magyar lakosság 70 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió megakadályozza, hogy Magyarország büntetőjogi eszközökkel lépjen fel a migrációt segítőkkel szemben, s a válaszadók ugyanekkora arányban állnak ki a kötelező betelepítési kvóta ellen.

A többség – 56 százalék – nem ért egyet az illegális bevándorlók harmadik, biztonságos országba történő visszaküldésére vonatkozó kritikákkal, 55 százalék pedig azzal sem ért egyet azzal a bírálattal, amely szerint minden Magyarországra belépni kívánó bevándorlónak a tranzitzónában kell tartózkodnia az eljárása befejezéséig.

Ezt a közleményt küldte el a kormányhoz közeli Századvég a kormányhoz ugyancsak közeli MTI-nek,

a távirati iroda „hírét” aztán átvették a kormányhoz közeli médiumok. Ilyenek, mint tudjuk, nem csak számosan vannak, de ezek jutnak el az ország lakosságának döntő többségéhez.

Mindennek fényében kérdés, hogy a magyar emberek tudják-e, hogy Judith Sargentini Európai Parlamenti képviselő jelentése valójában miről is szól.

A holland képviselő által összeállított

68 oldalas dokumentum 12 témakör mentén tárgyalja a képviselő asszonynak a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos észrevételeit,

s e 12 pont közül mindössze egyetlen egy foglalkozik a bevándorlás és a migráció kérdésével.

A Sargentini-jelentés ugyanis nem erről, hanem a magyarországi jogállamiság helyzetéről szól. A sajtó szabadságáról, az ítélkezés függetlenségéről, a korrupcióról, a civil szervezetekkel történő bánásmódról. Vallásról és vallásszabadságról, a választási rendszer furcsaságairól.

Akinek van ideje, kedve és energiája elolvasni a 68 oldalas jelentést, az az Európai Parlament honlapján, vagy akár itt is megteheti.

Aki megelégszik egy összefoglaló, a 12 pontot tartalmazó felsorolással, az alábbiakban vázlatosan elolvashatja, hogy a Judith Sargentini által összeállított és az Európai Parlament számára elfogadásra ajánlott határozat-tervezetben foglalt aggályok mely kérdésekre vonatkoznak.

Judith Sargentini 12 pontja

  1. az alkotmányos és a választási rendszer működése;
  2. az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
  3. korrupció és az összeférhetetlenség;
  4. a magánélet védelme és az adatvédelem;
  5. a véleménynyilvánítás szabadsága;
  6. a tudományos élet szabadsága;
  7. a vallásszabadság;
  8. az egyesülési szabadság;
  9. az egyenlő bánásmódhoz való jog;
  10. a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
  11. a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
  12. a gazdasági és szociális jogok.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .