Azt csak a Fidesz kampánystratégiái tudhatják, hogy lesz-e újabb választási rezsicsökkentés. Az viszont biztos, hogy lakossági energetikai beruházások az egész országnak a hasznára válnának, nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt, hanem jelentős építőipari élénkítő hatásuk miatt is, ami végigcsoroghatna az egész gazdaságon.Több hasznot hajtva, mint az árak mesterséges leszorítása, azaz a rezsicsökkentés.
Az elmúlt napokban ismét erősödni látszik a rezsicsökkentés tematizálásának a kísérlete a kormány részéről. Csak ezen a héten Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Aradszki András a tárca energiaügyért felelős államtitkára emlegette a témát, s dobálózott a kormány által mesterségesen lenyomott villamosáram- és gázáraknak a lakosság pénztárcájára gyakorolt pozitív hatásaival. Az előbbi az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén, szokásos éves meghallgatásán büszkélkedett azzal, hogy a rezsicsökkentés elindítása és az idén szeptember vége között 1111 milliárd forintot takarítottak meg a családok. Aradszki pedig egy ugyancsak hét eleji sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy „amióta huszonöt százalékkal csökkentette a kormány a gáz, az áram és a távhő árát, a magyar családok évente átlagosan 170 ezer forintot takarítottak meg a rezsicsökkentéseknek köszönhetően”.
Tény, Európai viszonylatban ma ugyan olcsónak mondható a hazai gáz és áram ára, ám pénztárcánkhoz mérten nem annyira.
Erre mutat rá a Magyar Energiahatékonysági Intézet most készült elemzése is: Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva megterhelők a rezsiköltségek. S ezt bizonyítja a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, szeptemberi adatokkal operáló nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata is, amelyből feketén-fehéren kiderül, hogy vásárlóerőparitáson (azaz a családok kasszájához mérve) hol állunk Európában.
Hát, nem túlságosan jól, hiszen – mint a mellékelt grafikon is mutatja – a modellezett (országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkező két tagú, eltartott nélküli budapesti) háztartás az idén szeptemberben jövedelmének a 4,3 százalékát költötte villamos energiára és földgázra, ami a 9. legnagyobb arány volt az EU-n belül. Igaz, ha megnézzük a rezsicsökkentés indulási évében készült hasonló grafikont, akkor azt látjuk, hogy ahhoz képest valóban mérséklődött a fajlagos teher, s csökkent a ráfordítási arány.
Ez utóbbi azonban majdnem minden egyes vizsgált városbeli háztartásról elmondható, ugyanis az elmúlt években a világpiacon rezsicsökkentés nélkül is jelentősen mérséklődött az energia ára. Az is tény ugyanakkor, hogy a magyarországi villamosenergia- és földgázárak közel kétszer olyan mértékben ment lefelé, mint általában.
Szakértők azonban arra is rámutatnak, hogy az elmúlt egy-két évben már nem mérséklődtek érdemben a lakosság rezsiterhei – pedig a világpiaci árak lehetővé tehették volna azt.
Mint ahogy például legutóbb a szocialista párt közleményben hívta fel arra a figyelmet: Orbánék három éve magasan tartják a gáz, a villany és a távhő díjait, miközben a földgáz ára 2014 óta a felére csökkent és a kőolaj is 50-60 százalékkal olcsóbb.
Az már a Központi Statisztikai Hivatal adataiból derül ki, hogy a magyarok átlagosan összkiadásuk közel a negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére.
Tavaly az élelmiszerek után a kiadások második legnagyobb szelete a lakásfenntartás és háztartási energia: az erre fordított 17 ezer forintos egy főre jutó havi összegen belül a legnagyobb, 64,1%-os részarányú kiadás a 10,9 ezer forintos fejenkénti havi összeget jelentő háztartási energia volt, amin belül gázra 3824, elektromos energiára 3480, szilárd tüzelőanyagokra 2643, meleg vízre és távhőre 953 forintot költöttek a háztartások – olvasható a KSH legfrisebb jelentésében.
A rezsicsökkentésnek negatív vonulatára is sokan felhívják a figyelmet: elsősorban s arra, hogy mesterséges piaci beavatkozás történik, s pazarlásra ösztönöz.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint is így álla a helyzet, s állítják: a rezsicsökkentés önmagában, energiahatékonysági szemléletformáló programok és támogatás nélkül rossz üzenetet küld a fogyasztóknak. Azt sugallja, hogy az energia olyan árucikk, amiből van bőven, és az árának nem feltétlen kell az értékét tükrözni.
Önmagában hiába csökkennek az energiaárak, ha az energiát továbbra is pazarlóan, alacsony hatékonysággal használjuk fel.
Ma a lakosság az energia-felhasználás 35 százalékáért felelős. Ennek mintegy felét meg lehetne takarítani a lakások korszerű, komplex energetikai felújításával – állítja az Intézet, amely emlékeztet a FüHü által is ismertetett felmérésükre, mely rávilágított, hogy a hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének indokoltságát, a tető, födém hőszigetelésének hiányát vagy cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét.
A lakossági energetikai beruházások pedig az egész országnak a hasznára válnának, nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt, hanem jelentős építőipari élénkítő hatásuk miatt is, ami végigcsoroghatna az egész gazdaságon.
Több hasznot hajtva, mint az árak mesterséges leszorítása, azaz a rezsicsökkentés.
