Az egykori agrár államtitkár, aki jelenleg Magyar Péter tanácsadója, a Facebookon számokkal igazolja, hogy Orbán legelszántabb támogató, a nyugdíjasok egyre rosszabban élnek, mert az élelmiszerárak emelkedése messze meghaladja a nyugdíjak növekedését.
“A lakosság jórészének elfogyott a pénze, emiatt takarékosan vásárolnak, és akkor is csakis az OLCSÓ – Raskó kiemelése – termékeket. A sokkoló drágulást a KSH adatai is visszaigazolják: 2021 és 2024 augusztusa között az élelmiszerárak hazánkban átlagosan 60,2%-kal nőttek, miközben a teljes infláció “csak” 39,1%-kal emelkedett.”
A szegényebb néprétegek, és ide tartozik a nyugdíjasok döntő többsége is, relatíve szűkös költségvetésük sokkal nagyobb százalékát költik élelmiszerre mint a középosztály vagy a gazdagok.
“A nyugdíjasok totálisan elszegényedtek. Az ő inflációs rátájuk 40,5% három év alatt. A medián alatti nyugdíjasok a pénzüket a rezsire, gyógyszerre és élelmiszerre fordítják. 2022 nyara oda nem is futja nekik másra, ez egymillió 120 ezer embert jelent” – írja Raskó György a Facebookon. Aki hozzáfűzte:
“az Európai Unió inflációja a fele volt a magyarországinak!”
Magyarország, amely a múltban agrár gazdaságnak számított, az élelmiszerár inflációban is rekordot döntött az Európai Unióban: az uniós átlag 28,9%, a magyar 60,2%!”
Miért? Mert Magyarországon a legmagasabb az áfa: 27%, és a kormány ezenkívül is külön adókkal sújtja a vállalkozásokat és a kereskedelmi láncokat.
“Ilyen a világon sehol sincsen!” – hangsúlyozza Raskó György, aki jelenleg agrár vállalkozó és Magyar Péter tanácsadója.
További élelmiszer áremelkedés várható
13 hónapja szeptember produkálta a legnagyobb élelmiszer áremelkedést a globális piacon- közölte a FAO. Az ENSZ élelmezési világszervezete szerint a globális árindex 124%-ra emelkedett. Ez a mutató az öt legfontosabb élelmiszer átlagát fejezi ki: növényi olajok, gabona, hús, tej és cukor. Leginkább a cukor árindex növekedett: augusztusban 10%-kal, és elérte a 125%-ot.
A magyar élelmiszerárak jelentős mértékben függenek a nemzetközi hatásoktól, ezért további emelkedés várható a hazai piacokon is.
Az inflációs sokk véget ért – állapította meg a KSH, de a vásárlók mégsem költenek – búslakodik Nagy Márton gazdasági miniszter. Vajon miért nem? Mert az infláció ugyan csökkent, de az a magas árak lassúbb emelkedését mutatja miközben a jövedelmek egyáltalán nem nőttek az infláció mértékében az elmúlt három évben. A nettó medián keresetek 2020-hoz viszonyítva 68%-kal nőttek, a medián nyugdíjak 61%-kal.
A nyugdíjak egyre jobban leszakadnak a bérektől: a növekedés átlagosan 133 ezer forintot jelentett a dolgozók esetében míg a nyugdíjasok átlag 77 500 forintot kaptak.
Az átlagos fogyasztói árindex ebben az időszakban 45%-kal nőtt, az élelmiszereké 71%-kal! Vagyis a bérek és a nyugdíjak emelkedése kompenzálta az áremelkedést általában, de az élelmiszerek esetében ez nem igaz! Márpedig a szegényebb néprétegek költségvetésében jóval nagyobb szerepet játszanak az élelmiszerek mint a középosztály vagy a gazdagok kiadásaiban.
Vagyis az Orbán kormány leghűségesebb támogatói jártak a legrosszabbul, de mégiscsak ők szavazták meg az újabb kétharmadot 2022-ben. Miért? Mert a kormány a tizenharmadik havi nyugdíjjal és más szociális támogatással megvásárolta őket miközben az ellenzéknek eszébe sem jutott, hogy velük foglalkozzon. Az ellenzék a középosztály liberális gazdaságpolitikáját javasolja, amely a legszegényebb rétegek számára semmi jót sem jelent, ahogy ezt Bokros Lajos tudatta is a 2022-es választások előtt a Népszavában:
“nem jár a tizenharmadik havi nyugdíj sem pedig a rezsi csökkentés!”
Ez világos üzenet a legszegényebb néprétegek számára, akik a lakosság többségét teszik ki az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államában.
