“Nincs még egy ország, amely annyit tett volna a zsidók megmentéséért mint Magyarország!” Ez a történelmet meghamisító kijelentés Nagy L. Ákos szájából hangzott el, és a Hungarian Conservative című lapban jelent meg. Kicsoda Nagy L. Ákos?
Az Amerikai Magyar Szövetség elnöke, aki sietett hozzátenni, hogy “még ma is gyakran ránk sütik az antiszemita bélyeget ezért. Nekünk viszont sokat kell tennünk ennek megszüntetésére, mert nem volt még egy olyan náci megszállás alatt álló ország Európában, amely annyi mindent tett volna a zsidók megmentéséért mint Magyarország.”
A tények: több mint félmillió zsidót szállítottak külföldre 1944-ben a náci megszállást követően. Döntő többségük a haláltáborokba került, ahol gyorsan végeztek velük. 450 ezerre teszik a halálos áldozatok számát. Adolf Eichmann, az Endlösung felelőse az SS-ben, bevallotta Jeruzsálemben a tárgyalásán, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen sok zsidót csakis a magyar csendőrség hathatós közreműködésével lehetett elszállítani Magyarországról a csaknem biztos halálba. A két László játszott ebben kulcsszerepet: Endre László belügyi államtitkár és Baky László csendőrtiszt, aki az összeköttetést biztosította az SS és a csendőrség között. A csendőrséget, mint háborús bűnös testületet feloszlatták a világháború után. A két Lászlót mint háborús bűnöst kivégezték. Adolf Eichmannt a Moszad kapta el Argentínában, Izraelben végezték ki.
A pesti zsidóság elszállítását Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó megakadályozta, mert Roosevelt amerikai elnök megüzente neki, hogy háborús bűnösnek tekinti, ha nem lép közbe.
Miért nem akadályozta meg a kormányzó, akiben a zsidók reménykedtek, a vidéki zsidóság kiszállítását a náci Németországba noha tudott arról, hogy mi vár ott rájuk?
A kormányzó a Baltikumra hivatkozott ezzel kapcsolatban – mesélte el Solymosi Judit, aki annak az óvodának a vezetője volt, melynek védnökségét a kormányzó vallásos katolikus neje vállalta.
Mi történt a Baltikumban a második világháború idején?
A Hitler – Sztálin paktum a három független balti államot a Szovjetuniónak ítélte 1939-ben. A szovjet csapatok be is vonultak Észtországba, Lettországba és Litvániába, ahol nem tanúsítottak fegyveres ellenállást, mert az reménytelen lett volna, de polgári engedetlenségi mozgalom indult: nem működünk együtt a szovjet megszállókkal! Ezt látva Sztálin három megbízottja: Dekanozov – berlini nagykövet, Szerov – a KGB későbbi főnöke, aki letartóztatta Maléter Pált Tökölön 1956-ban és Mihail Szuszlov, aki szintén gyászos szerepet játszott az ötvenhatos magyar forradalom leverésében, összehívták a balti zsidó közösségek vezetőit 1940-ben. Felhívták a figyelmüket arra, hogy mi vár rájuk a náci birodalomban, és védelmet ígértek nekik ezzel szemben. Cserében együttműködést kértek. A zsidók közül sokan vállalkoztak erre, de a többség elutasította az együttműködést, mert tartott Sztálin terrorjától. Joggal. Meg is indultak a deportáltakat szállító vonatok Szibériába. 1941 nyarán azután a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót. A szovjet csapatok feladták a Baltikumot, ahol azonnal megkezdődött a holokauszt a helyszínen. A balti zsidóság megsemmisült. Jellemző Sztálinra, hogy parancsot adott a szovjetekkel együttműködő zsidók kivégzésére mondván azok esetleg elárulhatják a szovjet állambiztonság titkait a náciknak.
A Baltikumban megalakultak a helyi SS ezredek. Rosenberg, a náci fajelmélet kidolgozója, akit háborús bűnösként kivégeztek Nürnbergben, a Baltikumban született, és Szentpéterváron járt egyetemre. A lett SS ezred részt vett a varsói gettó brutális felszámolásában.
Trump büntethetővé tette a holokauszt tagadást
Erre hívta fel a figyelmet a Facebookon a furcsa nyilatkozat kapcsán George Lazar, aki korábban is bírálta a magyar kormányt azért, mert olyan szervezeteket támogat az Egyesült Államokban, amelyek átveszik és folytatják azt a propagandát, melyet 1945 előtt terjesztettek Magyarországon, ahol a Horthy korszakban az antiszemitizmus felvállalt politikai program volt.
Vitéz nagybányai Horthy Miklós a Führernek is gyakran emlegette, hogy az első numerus clausus törvényt épp Magyarországon hozták 1920-ban.
Nem sokkal azután, hogy a fehérterror idején sok zsidó családot meggyilkoltak vidéken a Tanácsköztársaság bukása után. Budapesten is rendszeresek voltak a zsidó verések. Benedek Elek, a nagy székely mesemondó is azt követően költözött vissza Erdélybe, amelyet akkor már megszálltak a románok, hogy fiát, ifjabb Benedek Eleket agyba-főbe verték a Múzeum körúton antiszemita diákok. Hiába próbálta őket rendre utasítani Benedek Elek, aki székely szőttest viselt, az antiszemita diákok tovább verték ifjabb Benedek Eleket, aki katonaorvosként nemrég tért vissza az olasz frontról. Miért verték a számukra ismeretlen fiatalembert az antiszemita diákok a Múzeum körúton? Mert zsidó édesanyjára hasonlított és pápaszemet viselt…
