Francia – orosz – német – magyar nukleáris együttműködés? A Framatome- Roszatom közös cége nukleáris fűtőelemeket állítana elő Németországban, hogy azután ezeket az Európai Unió több tagállamában is értékesítse, de ez az elképzelés, melyet Macron elnök is támogat, komoly kockázatot is jelent, emiatt kérdéses az engedélyezése Alsó Szászországban.
A paksi atomerőmű is Lingenből kaphatna nukleáris fűtőelemeket, ha megvalósul az elképzelés, melynek érdekében Macron francia elnök lobbizik Berlinben: az orosz VVER 1200-as atomreaktorok innen szerezhetnék a szükséges fűtőelemeket, és nem kellene mindenért Oroszországhoz fordulni. Csakhogy a Framatome együttműködne a Roszatommal a lingeni gyár felépítésében és működtetésében, ezért Németországban erős a szkepszis az egész vállalkozás iránt hiszen Berlinben stratégiai terv van az orosz energiafüggés megszüntetésére. Németországban meg akarták szüntetni a nukleáris ágazatot, de később revideálták ezt a nézetet, mert jelentős hiány alakult ki Európa legnagyobb gazdaságában. Franciaország, amely Nyugat Európa legjelentősebb nukleáris iparával rendelkezik, Németország egyik legfontosabb energia szállítója, de nem szakította meg az együttműködést a Roszatommal sem. Macron elnök sokkal jobb kapcsolatot ápol Putyinnal, mint Merz német kancellár.
A francia államfő nemrég tárgyalási javaslatot tett Putyinnak az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban, és az orosz elnök kedvezően reagált, noha nem hagyott kétséget afelől, hogy számára az USA az igazi tárgyalópartner.
A minszki megállapodást korábban négy állam írta alá: Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország. Ez a megállapodás rendezte Ukrajna státuszát azt megelőzően, hogy Putyin hadserege megtámadta a szomszédos államot 2022-ben, amely 1991 előtt a Szovjetunió tagállama volt. Németország intenzíven együttműködött Oroszországgal Putyin agresszióját megelőzően, és Merkel kancellár szorgosan dolgozott a nagy kontinentális terven, amely az Európai Unió – Oroszország – Kína közös gazdasági fejlesztését irányozta elő. Ez kiváltotta az USA ellenszenvét, mely 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, és az ukrajnai háborút kihasználva felrobbantotta a nagy kontinentális együttműködést, mely az Atlanti óceántól a Csendes óceánig tartott, és amelyre Orbán Viktor is alapozta a terveit.
Orbán – Putyin : Paks a megbonthatatlan barátság alapja
Mindössze félórát tárgyalt Putyin orosz elnök Magyarország leendő kormányfőjével Szentpéterváron 2009-ben, de megállapodtak arról, hogy a Paks 2 atomerőművet Oroszország építheti meg. Vlagyimir Putyin sok millió dollárral fejezte ki háláját Orbán Viktornak, aki lányos zavarában saját zsebébe süllyesztette a nem jelentéktelen összeget. Putyin – KGB-s múltjának megfelelően – rögzítette a megvesztegetés tényét, és ezzel megalapozta a hosszútávú együttműködést Magyarország “szuverenista” miniszterelnökével, aki annak ellenére jó kapcsolatot tart fenn Oroszországgal, hogy az Európai Unió tagállamainak többsége – élén Németországgal – Ukrajnát támogatja a konfliktusban.
Orbán úgy akarja megmenteni az orosz kapcsolatot, hogy az USA-t is bevonja
Amikor a Fehér Házban Donald Trump fogadta a magyar miniszterelnököt, akkor a nukleáris ágazat is szóba került. Magyarország a nukleáris fűtőanyagot kizárólag Oroszországtól szerzi be, de a jövőben szerepet játszhat ebben a Westinghouse amerikai cég is. Ezenkívül az USA mini atomerőműveket is szállíthat Magyarországra, melynek a francia Framatome-mal is fennáll egy érvényes szerződés arról, hogy nukleáris fűtőelemeket szállít a francia cég 2027-től a paksi atomerőműnek.
A magyar diplomácia mindeközben elszántan lobbizik Brüsszelben amellett, hogy a Roszatomot ne sújtsa semmiféle szankció sem az Európai Unióban. Sőt, Orbán Viktor az uniós – orosz együttműködés gyors felújítását javasolja azt követően, hogy véget ér a háború Ukrajnában. Csakhogy Putyin győzelemre tör a háborúban, így igencsak nehéz megállapodni, ezért a Budapestre tervezett Trump – Putyin csúcstalálkozó lehetősége mindinkább a ködbe vész, marad a realitás: az Oroszországgal való mindenfajta együttműködés kockázatot jelent a NATO-nak és az Európai Uniónak.
