Kim Dzsong Un, Észak Korea diktátora fogadta Sojgut, a Védelmi Tanács titkárát, korábbi hadügyminisztert, és megerősítette: “a jövőben is elszántan támogatják Oroszország igazságos harcát.”
Az orosz kormánypárti sajtó szerint Sojgu tájékoztatta Trump és Putyin megbeszéléséről Észak Korea diktátorát. Mindkét fél megerősítette, hogy mind Oroszország mind Észak Korea tartja magát ahhoz a kölcsönös védelmi egyezményhez, melyet Putyin személyesen írt alá tavaly Phenjanban.
Hány észak-koreai katona lehet az orosz – ukrán fronton?
Az amerikai és a dél-koreai titkosszolgálatok szerint 10-12 ezer katonáról lehet szó, de közülük sokan elestek vagy megsebesültek a heves harcok során, melyekben az orosz tábornokok nem kímélték őket különösebben.
A veszteségek pótlására 1-3 ezer katonát küldhettek Észak Koreából Oroszországba a dél-koreai titkosszolgálat becslése szerint. Most Sojgu phenjani tárgyalásairól nem adtak ki közös közleményt, tehát semmi sem erősíti meg a további csapat küldését az orosz – ukrán frontra, ahol mindkét fél jelentős élőerő problémával küszködik, mert a több mint három éve tartó háború sok áldozattal járt.
Washingtonban és Szöulban úgy vélik, hogy Észak Korea diktátora apait – anyait belead Putyin támogatásába, mert cserébe komoly segítséget kap a hadiipar fejlesztésében. Észak Korea nukleáris és rakéta fegyverzetét jelentős részben olyan orosz mérnökök fejlesztették ki, akiket a Szovjetunió bukása után – 1991 – szélnek eresztettek hazájukban.
Sojgu meghívhatta Kim Dzsong Unt Moszkvába, ahol május kilencedikén díszszemle lesz a második világháborús győzelem nyolcvanadik évfordulóján. Hszi Csin-ping kínai elnök már jelezte, hogy elfogadta Putyin meghívását, és elmegy Moszkvába. Ha Trump és Putyin meg tud addig egyezni Ukrajnáról, akkor az amerikai elnök is ellátogathat Moszkvába.
Három császár találkozója
Moszkvában és Washingtonban a múltban élnek: Jaltát akarják megismételni amikor három nagyhatalom feloszthatta a világot. A kínaiak reálisabban látják az erőviszonyokat, és tudják: ma már a nagyhatalmak nem kényszeríthetik rá az akaratukat úgy a világra mint 80 évvel ezelőtt. Trump villámdiplomáciája ezért mondott csődöt mind Ukrajnában mind a Közel Keleten. Pekingben mosolyogva konstatálják, hogy az Egyesült Államok elnöke belesüllyed az ukrajnai és a közel-keleti mocsárba, és így nem marad sem ideje sem energiája arra, hogy legfőbb vetélytársával, Kínával foglalkozzon. Pekingnek van ideje bőven, de Trumpnak és Putyinnak nincsen. Az orosz diktátornak ráadásul bizonyítania kellene, hogy egyenrangú partnere az Egyesült Államoknak és Kínának, de erről szó sincsen: Oroszország hadserege épp Ukrajnában mutatta meg, hogy még katonai téren sem versenyképes a világgal. A gazdasági – technológiai lemaradás már eddig is szembeszökő volt: a kínaiak ezért tudják mosolyogva elfoglalni a Nyugat helyét az orosz piacon.
