Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Trump fő támogatója, a világ leggazdagabb embere illegális munkavállalóként kezdte az USA-ban

Elon Musk, aki a kilencvenes években érkezett Dél Afrikából az Egyesült Államokba, diák vízumot kapott, de nem kezdte meg a tanulmányait a Stanford Egyetemen hanem céget alapított, melyet azután 300 millió dollárért adott el, és ezzel megalapozta a vagyonát.

Érkezése után csak évekkel később kapta meg a munkavállalási vízumot, most mégis tiltakozik a migránsok ellen Trump választási kampányában, melyre eddig már 70 millió dollárt költött. Minderre Biden elnök mutatott rá kampány beszédében. A Tesla, a SpaceX és az X fura ura mára már több mint 200 milliárd dolláros vagyonra tett szert, és azért támogatja Donald Trumpot, mert elnöki tanácsadó akar lenni, ha az ex elnök visszajut a Fehér Házba.

Az USA technológiai monopóliumát akarja Elon Musk

Tegyük újra naggyá Amerikát! – ez Trump jelszava, és Elon Musknak megvan az elképzelése arról, hogy miképp lehet megerősíteni az USA világhatalmi vezető szerepét:

digitális monopóliumot kell létrehozni, amely amerikai szabványok alapján fejleszti a mesterséges intelligenciát, amelyben az USA-nak többéves előnye van vetélytársaival szemben.

Elon Musk arra beszéli rá Donald Trumpot, hogy ne a hagyományos kereskedelmi háborúval védelmezze az USA érdekeit hanem a technológiai monopólium megteremtésével: a legkorszerűbb nagy teljesítményű chipek gyártását ezért az Egyesült Államok területére koncentrálná, és kizárná azok vásárlásából a Washingtonnak nem tetsző államokat és cégeket. Oroszország és Kína máris szerepel a feketelistán, de könnyen rákerülhetnek olyan cégek és államok is, melyek üzletelnek Kínával vagy Oroszországgal. Mint például Magyarország.

Mi lesz így Orbán Kína barátságával?

A magyar miniszterelnök pezsgőt bont, ha Donald Trump nyeri az elnökválasztást – erről beszélt Strasbourgban az Európai Parlamentben. Csakhogy Donald Trump már megüzente neki: nem ért egyet Kína és Oroszország barát külpolitikájával. Mi lesz így azokkal a kínai gyárakkal, amelyek épp azért települnek Magyarországra, mert az tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak? Elon Musk, a Tesla ura vetélytársnak tekinti a kínai cégeket, de ugyanakkor legnagyobb elektromos autógyárát épp Sanghajban építette fel, és ezt még bővíteni is akarja. Ezért mondta azt Pekingben Li Csiang kínai miniszterelnöknek: ”nem értek egyet a Kína ellenes szankciókkal.” Ha elnöki tanácsadó lesz, akkor vajon mit tanácsol Elon Musk Donald Trumpnak? Fekete listára kerülhet-e Orbán Viktor, mert Magyarország a kínai befektetők trójai falova a NATO-ban és az Európai Unióban? Valószínűleg még Donald Trump sem tudja, hogy milyen diplomáciát folytatna, ha hatalomra kerülne hiszen oly sok tényezőt kell majd figyelembe vennie.

Orbán mindent a kínai kártyára tett fel, ezért igen sokat kockáztat: ha Elon Musk terve beválik, akkor a kínai cégek nem lesznek kompatibilisek és versenyképesek az amerikaiakkal.

Lehet-e kiegyezés Peking és Washington között? Elon Musk ilyen ígéretet tett Pekingben Li Csiang miniszterelnöknek. Ígérni viszont Donald Trump már nagyon sok mindent megígért, és nagy kérdés, hogy mit valósít meg ebből: az ő alapelve az mint Orbán Viktoré vagyis Business First! Első az üzlet, a többit majd meglátjuk…

Orbán intézete több mint félmilliárd forintot költött Trumpra

A Budapesten működő Danube Institute három év alatt félmilliárd forintot fordított  a Batthyány Lajos Alapítványra. Honnan kapta a Batthyány Lajos Alapítvány a sok milliárdos állami támogatást? Rogán Antal minisztériumától, mely egyszerre felügyeli a titkosszolgálatokat és a médiát, melyek szimbiózisa évtizedes hagyomány Magyarországon.

Az Átlátszóból derül ki, melynek működését sasszemmel vizsgálja a Szuverenitásvédelmi Hivatalt ügyködését, melynek nemrég alakított kutatóintézetét Horváth József altábornagy, a titkosszolgálat veteránja igazgatja, aki pályafutását a III/3-as ügyosztályon hadnagyként kezdte meg még a rendszerváltás előtt.

Milyen műveket finanszíroz a Danube Institute a magyar adófizetők pénzéből? Az intézet honlapján nemrég tűnt fel egy tanulmány, melynek szerzője: Melissa Ford Maldonado, aki a Texas Public Policy Foundation politikai igazgatója. Trump elnöksége idején Melissa Ford Maldonado a Fehér Ház tanácsadói csapatában dogozott mint a Belpolitikai Tanács munkatársa. Mostani dolgozatának címe: „A magyar migrációs politika és annak tanulságai Texas számára”. Texas állam sziklaszilárdan áll Trump mögött, a Texas Public Policy Foundation része annak a csapatnak, mely kidolgozza Trump elnöki programját.

A Heritage Foundation Project 2025 programját jelentős mértékben a nemzeti együttműködés rendszerének tapasztalataira építette:

hogyan kell a demokratikus látszat megőrzése mellett korlátlanná és ellenőrizhetetlenné tenni a központi hatalom gyakorlását?

A Heritage Foundation programja olyan heves szakmai kritikát kapott az USA-ban, hogy Trump is kénytelen volt elhatárolódni tőle – szavakban. Kevés kétség van afelől, hogy amennyiben megválasztják, akkor megpróbálja követni Orbán Viktor útját a jogállami normák leépítésében.

A magyar külügy is szép pénzeket fordít Trump támogatására illetve Orbán népszerűsítésére az USA-ban, olykor nem riadnak vissza a nyílt propaganda hazugságoktól sem: a lengyelországi választások idején például azt közölte X-en a washingtoni magyar nagykövetség által finanszírozott amerikai cég, hogy

“Soros György el van szánva arra, hogy megsemmisítse Magyarországot és Lengyelországot, ez ellen fel kell lépnünk!”

Az Orbán kormány pénze nem mindenkinek hoz szerencsét: Tucker Carlsont épp azért rúgta ki a Fox Televízió mert Magyarországon interjúzott Orbán Viktorral és másokkal anélkül, hogy ehhez megkapta volna az őt alkalmazó televízió engedélyét.

Trump barátságát 10 millió dollárért vásárolta meg Orbán Viktor

Legalábbis így értesült Charles Gati, magyar származású amerikai politológus, aki régebben igencsak kedvelte Orbán Viktort. Charles Gati szerint nem állami támogatásból jött össze a 10 millió dollár Trump kampányának támogatására hanem Orbán Viktor hűséges oligarchái dobtak össze ennyit annak érdekében, hogy az USA következő elnökét újra Donald Trumpnak hívják. Nem csoda, hogy Orbán Viktor és hívei ennyire lelkesednek Donald Trumpért: a magyar miniszterelnök Strasbourgban erősítette meg, hogy pezsgőt bontanak, ha Trump nyer.

A demokrata adminisztráció ugyanis el van szánva arra, hogy levegye a sakktábláról Orbán Viktort, és Brüsszel álláspontja ugyanez.

Pénteki rádiós interjújában a miniszterelnök így fogalmazott:

”Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt!”

A magyar miniszterelnök mind a mai napig nem fogadta David Pressman nagykövetet, aki személyes jóbarátja Blinken amerikai külügyminiszternek. Orbán Viktor többször is elmondta: nincs B terv arra az esetre, ha nem Trump nyeri az elnökválasztást az Egyesült Államokban.

A Danube Institute legutóbbi konferenciáján egy Trumphoz közelálló újságíró felhívta a magyar miniszterelnök figyelmét, hogy nagyon is szükség lehet B tervre, mert Trump győzelmi esélye maximum 50%. Ezenkívül azt is elmondta Trump közeli ismerőse, hogy a 78 éves elnökjelöltet rendkívüli mértékben megviselte a kampány és különösen a merényletek, ezért szellemileg nincsen csúcsformában.

Kikből állhat a Trump kormány?

A brüsszeli Politico igyekszik megtippelni, hogy az egyszemélyi döntésekhez ragaszkodó Trump kit bíz meg politikának végrehajtásával.

“Olyan Trump körül a légkör mint Észak Koreában: mindenki végtelenül szervilis Mar-a – Lagoban” – írta Lindsey Graham republikánus szenátor arról a floridai villáról, melyet Trump elnöksége idején szívesen használt második Fehér Házként.

Kiből lehet külügyminiszter? Mike Pompeo megőrizte Trump bizalmát, tehát ő folytathatja is a külügyminiszteri poszton. Őt annak idején kétszer is kifogadta Orbán Viktor: egyszer az amerikai külügyminiszter azért lobbizott, hogy orosz földgáz helyett Magyarország vásárolja “a szabadság földgázát” az USA-ból, máskor pedig a Huawei 5G rendszeréről akarta lebeszélni a magyar kormányfőt  – mindkét esetben sikertelenül.

Esélyes lehet a külügyminiszter posztjára még Bill Hagerty republikánus szenátor és Ric Grenell, aki Trump elnöksége idején berlini nagykövet volt.

A pénzügyminiszter  újra Steve Mnuchin lehet, de van két másik jelölt is: Howard Lutnick, a Cantor Fitzgerald pénzügyi befektetési cég főnöke és Robert Lightizer, aki kereskedelmi tanácsadó volt Trump kormányzása idején.

Valamilyen fontos szerepet kaphat a gazdaság irányításában Scott Bessent, aki korábban a Soros pénzügyi vállalkozás befektetési igazgatója volt és Hank Paulson, korábbi pénzügyminiszter, aki jelenleg Kína egyik legfőbb lobbistája Washingtonban.

Trump összeveszett korábbi hadügyminisztereivel, ezért új ember kerül a Pentagon élére. A Politico szerint Mike Waltz, aki szolgált a Pentagonban, és jelenleg Trump tanácsadója nemzetbiztonsági ügyekben, az egyik esélyes, a másik Tom Cotton republikánus szenátor Arkansasból.

Milyen lesz Trump politikája? Ez a legfőbb bizonytalansági tényező. Trump a kampányában sok kemény kijelentést tett, de kérdés: mit akar ebből meg is valósítani.

2016-ban kőkemény kampányt folytatott Kína ellen, majd két évig barátkozott a második számú világhatalom vezetőivel, akik Pekingben a Tiltott Városban fogadták, ahol Trump unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét. Azután Trump megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Biden elnök tovább fokozott. Trump most is mennydörög Kína ellen, de legfőbb pénzügyi támogatója, a világ leggazdagabb embere Elon Musk Kína barát húrokat penget, mert a Tesla legnagyobb gyára Sanghajban működik.

Trump tanácsadója: ”az elektromos autók károsak”

Carla Sands, csontkovács, aki Donald Trump nagykövete volt Koppenhágában, jelenleg energia “szakértő” egy, az ex elnökhöz közelálló tanácsadó cégnél. Az America First Policy Institute éppoly fontos szerepet játszik Trump programjának kidolgozásában mint a Heritage Foundation, melytől az ex elnök többször elhatárolta magát.

Mindkét tanácsadói testület javasolja a párizsi klíma egyezmény felmondását Donald Trumpnak. Elnöki periódusában Trump egyszer már felmondta a párizsi klímavédelmi egyezményt, de Biden elnök újra aláírta. Ha Trumpot újra megválasztják, akkor valószínűleg megint felmondja a párizsi klímavédelmi egyezményt, melyet eredetileg még a demokrata Obama elnök írt alá. Ez már csak azért is nagyon valószínű, mert Trump legfőbb szponzorai a nagy olajkitermelő cégek, amelyek profitját fenyegeti a zöld átmenet. Carla Sands az elektromos autókkal kapcsolatban azt a véleményt fogalmazta meg, hogy

“ha elterjednek a világon, akkor 15 év múlva éppoly károsak lesznek a környezetre mint a hagyományos autók.”

Carla Sands arra hivatkozik, hogy az elektromos áram előállítása rengeteg fosszilis energia hordozó felhasználását teszi szükségessé. A lítium bányászat pedig tönkreteszi a környezetet. Nincs megoldva az akkumulátorok újrahasznosítása sem.

Carla Sands férjének milliós örökségéből már Donald Trump 2016-os kampányát is támogatta, ezért kapta meg a koppenhágai nagykövet posztját. Washingtoni politológusok szerint most esélye lehet arra, hogy ő legyen Trump környezetvédelmi tanácsadója a Fehér Házban, amennyiben az ex elnöknek sikerülne oda visszakerülnie.

Mit szól ehhez Elon Musk?

A világ leggazdagabb embere, akinek vagyona meghaladja a 200 milliárd dollárt, az elektromos autózás koronázatlan királya az USA-ban mint a Tesla tulajdonosa. Egyben ő Donald Trump legnagyobb szponzora, aki eddig már több mint 75 millió dollárt költött a választási kampányban. Pennsylvániában, a legfontosabb csatatér államban napi egymilliót költ arra, hogy Trumpot minél többen támogassák a döntő pillanatban november ötödikén. Elon Musk az X-en interjút készített Donald Trumppal, melyet többszáz millióan néztek már meg. Trump állítólag neki is tanácsadói állást ígért a Fehér Házban a győzelem esetén. Ez Trump Kína politikáját is befolyásolhatja hiszen Elon Musk legnagyobb Tesla gyára  épp Sanghajban működik. Sanghaj kommunista párttitkára, aki engedélyezte a Tesla gyár építését, nem más mint Kína jelenlegi második számú vezetője, Li Csiang miniszterelnök. Neki Elon Musk azt mondta: nem helyesli az amerikai kereskedelmi szankciókat Kína ellen. Biden elnök 100%-os büntető vámmal sújtotta a kínai elektromos autókat, és ezzel Donald Trump is tökéletesen egyetért. Carla Sands több alkalommal is azzal vádolta a Biden kormányzatot, hogy a kínaiak lefizették őket, ezért támogatják a zöld átmenetet az Egyesült Államokban.

Némi előny Trumpnál

Trump volt elnök vasárnap először előzte meg Harris alelnököt a Decision Desk HQ/The Hill választási előrejelzésében ebben a ciklusban.

A modell szerint Trumpnak 52 százalék az esélye az elnökválasztásra, míg Harrisnak 42 százalék az esélye vasárnapra.

Augusztus vége óta a választási előrejelzések Harris győzelmi esélyeit hozzávetőleg 54-56 százalékra, Trump esélyeit körülbelül 44-46 százalékra teszik. Október elején azonban ez a dinamika megváltozott, és a választási előrejelzés szerint mindkét jelölt esélye közelebb lesz az 50 százalékhoz.

Október 17-én a modell azt jósolta, hogy a következő hónapban a két jelölt egyenlő valószínűséggel nyer, Trump pedig október 20-án kihasználta az előnyt.

A választási előrejelzések eltolódása egybeesik a republikánus jelölt javult közvélemény-kutatási átlagaival Wisconsinban és Michiganben, két csatatér államban, amelyek korábban kissé Harris felé hajlottak. Trumpnak már csekély előnye volt Arizonában, Georgiában és Észak-Karolinában.

A 2024-es választások kimenetelét meghatározó hét ingadozó állam közül Pennsylvania egyedüliként még mindig Harrist részesíti előnyben a szavazás átlagában.

Ennek ellenére a verseny a választási előrejelzés szerint továbbra is kétesélyes, mivel a szavazás mind a hét államban a hibahatáron belül marad, vagyis a tipikus közvélemény-kutatási pontatlanságok bármelyik irányba eltolhatják az eredményeket.

Ezek az államok várhatóan döntő szerepet játszanak majd annak meghatározásában, hogy melyik jelölt éri el a döntő 270 elektori szavazatot. Jelenleg sem Trumpnak, sem Harrisnek nincs egyértelmű előnye annyi államban, hogy biztosítsák ezt a számot.

Trump Putyinnak: “Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed”

0

Nyilatkozott Donald Trump a Wall Street Journal szerkesztőségében arról, hogy milyen kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel amikor hatalmon volt.

“Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed. A kibaszott Moszkva kellős közepén ütlek meg. Barátok vagyunk, nem akarom ezt megtenni, de nincsen más választásom.”

Mit válaszolt erre Vlagyimir Putyin? “Erről szó sem lehet!” Mire Trump:” De igen, nagyon is szó lehet erről!”

Az USA elnökeként a Kreml elleni támadással fenyegetőzött Donald Trump:

”olyan keményen foglak megütni, hogy leszedem azokat a kibaszott kupolákat a fejedről. Mert hát tudják, Putyin kupolák alatt lakik.”

Donald Trump vissza akar kerülni a Fehér Házba, és az amerikai akcióhősök nyelvét használva magyarázza el a választási kampány idején az amerikai választóknak: hogy intézi ő a külpolitikát. John Bolton, Trump első  nemzetbiztonsági tanácsadója a választási kampány idejére időzítve könyvet adott ki, melyben veszélyesnek nevezi Trumpot az Egyesült Államok érdekeire. Mindezzel együtt Trump nem indított egyetlenegy háborút sem amíg a Fehér Házban ült, sőt határozott arról: ki kell vonulni Afganisztánból. Aztán a csúfos menekülés Afganisztánból már az utódjára, Joe Bidenre maradt. Húszéves amerikai megszállás után visszatértek a tálibok, akik pillanatok alatt elsöpörték a nyugatbarát rendszert, és visszaállították a középkort Afganisztánban.

Trump arról is beszélt a Wall Street Journalnek, hogy Kína ellen nem indítana háborút, mert hogyha Tajvan körül kiéleződne a helyzet, akkor akár 200%-os büntető vámokkal sújtaná Pekinget.

Az igazi veszély a Közel Kelet

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra akarta rávenni Donald Trumpot, hogy indítsanak együtt katonai akciót Irán ellen annak érdekében, hogy az iszlamista rendszer egész nukleáris iparát lerombolják nehogy Teherán atombombához jusson. Irán nem ismeri el Izrael létének a jogosságát, és támogatja a Hamászt és a Hezbollahot.

Az elnökség idején Trumpot a katonák lebeszélték az Irán elleni akcióról mondván túlságosan kockázatos és túl kevés az esély a sikerre a nagy területű országban, ahol szét vannak szórva a nukleáris ipar telephelyei. Arra sikerült Trumpot rávennie Benjamin Netanjahunak, hogy az USA lépjen ki az iráni atomalkuból. Ennek keretében Irán vállalta, hogy nem fejleszt atombombát, ezért a világ felfüggesztette a szankciót vele szemben.

Trump most azért akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Jelenleg igen intenzív a katonai és gazdasági együttműködés Moszkva és Teherán között. Nemrég járt Iránban Oroszország miniszterelnöke és Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Az iráni drónok sok ukrán tankot semmisítenek meg a frontokon. Ezért egy Irán elleni katonai akciónak nagy a kockázata. Trump mindenestre arra buzdította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy támadja meg bátran Irán nukleáris célpontjait. Ettől Biden elnök eltanácsolta Izraelt. Benjamin Netanjahu állítólag úgy időzíti az Irán elleni válaszcsapást, hogy azzal a maximális támogatást nyújtsa Donald Trumpnak az elnökválasztáson.

Netanjahu Trumpot az izraeli válaszcsapás időzítésével akarja segíteni

0

Irán minden korábbinál nagyobb rakéta csapást mért Izraelre, de a védelmi rendszer az USA aktív közreműködésével ezt elhárította. Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal válaszcsapást ígért, de a CIA szerint ennek időpontját az amerikai választások hajrájához akarja igazítani, hogy a maximális támogatást nyújtsa Trumpnak.

Biden elnök és Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje nagyon is tisztában van a választási kockázattal: olyan szoros a verseny, hogy a közel-keleti fejlemények is számíthatnak a szavazatok számlálásakor. Volt már ilyen: 1980-ban Teheránban az iszlamista forradalmi gárda elfoglalta az USA nagykövetséget, és ott túszokat ejtett, akiket Carter elnök nem tudott kiszabadítani. A demokraták részben emiatt veszítették el a választást, melyet a republikánus Reagan nyert meg. Most Netanjahu hasonló akciót tervez. Az izraeli kormányfő kitűnően ismeri az amerikai politikai életet, remek kapcsolatai vannak republikánus oldalon. Orbán Viktor is Netanjahu közvetítésével jutott be először Trump elnökhöz még 2019-ben.

Világháborús kockázat

A demokraták le akarják állítani Netanjahu miniszterelnököt, aki egy éve háborúzik, és tovább akarja folytatni a kampányt egészen addig amíg – az Egyesült Államokkal együtt – szét nem zúzza Irán nukleáris iparát, amely valószínűleg már képes atombomba előállítására is. A demokrata Obama elnök – Nagy Britanniával, Franciaországgal, Németországgal, Oroszországgal és Kínával együtt megállapodott Iránnal abban, hogy az iszlamista rendszer nem fejleszt ki atombombát, és cserében a világ leállítja a szankciókat. Ezt az atomalkut Trump elnök – Netanjahu biztatására – felrúgta. Az izraeli kormányfő arra szerette volna rávenni Trumpot  hogy együtt támadják meg Iránt, de erről az USA elnökét akkor a katonák lebeszélték mondván: túlságosan nagy a világháborús kockázat és túl kevés az esély a sikerre.

Most Trump arra buzdítja Netanjahut, hogy csapjon oda:

“semmisítse meg Irán nukleáris programját.”

Biden arra kérte Netanjahut, hogy

“az Irán elleni válaszcsapás legyen arányos, és kerülje a nukleáris és olaj létesítményeket.”

Miért jelentene világháborús kockázatot Irán nukleáris iparának megsemmisítése? Mert Irán mögött jelenleg ott áll Oroszország, amely iráni drónokat használ egyre növekvő mértékben az ukrajnai frontokon, és cserébe nukleáris és rakéta technológiát ad az iszlamista rendszernek.

Trump ezért is akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Trump leírta Európát, számára a Közel és a Távol Kelet sokkal fontosabb. Három konfliktus viszont az USA-nak is túlságosan sok.

Biden viszont nem véletlenül találkozik Berlinben Nagy Britannia, Franciaország és Németország vezetőivel: tisztázni akarja Ukrajna támogatását és a közel-keleti rendezést. Az USA megfenyegette Izraelt: amennyiben nem javít az áldatlan állapotokon a gázai övezetben, akkor csökkentik a fegyverszállítást a zsidó államnak. Jellemző a választási küzdelemre, hogy a fenyegető levelet nem Biden elnök vagy Kamala Harris alelnök írta alá hanem a hadügy és a külügyminiszter. Kamala Harris ugyanis arról  akarja meggyőzni a választókat, hogy Trump a háború embere, aki világháborús kockázatot is felvállalna, ha újra bejutna a Fehér Házba.

Soros György egykori londoni képviselője Donald Trump gazdasági tanácsadója

Az angol font elleni támadás sok pénzt és még több kritikát hozott Soros Györgynek, aki évtizedek óta a demokraták legfőbb szponzorai közé tartozik az Egyesült Államokban. A londoni Cityben Soros Györgyöt Scott Bessent képviselte a kilencvenes években, később partner lett a globális pénzügyi vállalkozásban.

A Wall Street Journal most arról ír, hogy ő vált Donald Trump elsőszámú gazdasági tanácsadójává.

Scott Bessent egy időre kiszállt Soros György pénzügyi hálózatából, de azután visszatért méghozzá mint befektetési igazgató. Ez volt számára a csúcs a Soros birodalomban. 2015 után újra önálló céget alapított Key Square Group címen. A Wall Streeten igen elismert pénzügyi befektetőnek számít.

Scott Bessent – Soros Györgyhöz hasonlóan – kezdetben a demokratákat támogatta: saját otthonában rendezett gyűjtési vacsorákat Al Gore alelnöknek 2000-ben amikor ő volt pártjának elnökjelöltje.

Hogy lett Donald Trump tanácsadója?

Scott Bessent fiatalkorában jelentkezett a haditengerészethez, de nem vették fel, mert meleg. Emiatt is támogatta kezdetben a demokratákat, akik ebben a kérdésben toleránsabbak voltak. Ma már nyíltan együtt él férfi partnerével.

Donald Trump kezdetben maga is a demokratákat támogatta, még ebből az időből ismerik egymást.

2016-ban amikor Trump elindult az elnöki posztért, a Wall Streeten kevés támogatóra számíthatott, de Scott Bessent közéjük tartozott. Pénzt is adott Trump választási kampányához, és ami még fontosabb volt: támogatói vacsorákat szervezett pénzügyi körökben, ahol gyanakvással figyelték Donald Trumpot, aki hitelekre alapozta ingatlan birodalmát, de a törlesztésekkel annyira elmaradt, hogy több bank is feketelistára helyezte.

Trump ezért igen hálás Scott Bessentnek, aki a Wall Street Journal szerint akár az USA új pénzügyminisztere is lehet amennyiben Trumpot választják meg elnöknek.

Trump a kampány során többször is az egekig magasztalta Scott Bessentet:

“Az egyik legbrilliánsabb ember a Wall Streeten, olyan befektető a Wall Streeten, akit mindenki tisztel.”

A 62 éves Scott Bessent a londoni Financial Timesnak a napokban úgy nyilatkozott, hogy Trump – amennyiben hatalomra kerül – nem szándékozik gyengíteni az amerikai dollár árfolyamát.

Scott Bessent a You Tube-on szorgosan magyarázza Trump gazdasági elképzeléseit, és bírálja Biden gazdaságpolitikáját mondván

“az USA jelenlegi elnöke a központi tervgazdaságot valósítja meg az Egyesült Államokban.”

Trump a nemzeti együttműködés rendszerét kívánja bevezetni az USA-ban?

0

Trump úgy gondolja, hogy ami ment Európa közepén szinte észrevétlenül kijátszva  a demokratikus  szabályokat az neki is menni fog, főleg, hogy elnökként már bebizonyította: hatalma megtartásáért véráldozat meghozatalára is képes.  

“Bekerültünk Trump elnök programkészítő csapatába, és nagyon is komoly szerepünk van benne” – dicsekedett Orbán Viktor 2024 júliusában. A magyar miniszterelnök először 2019- ben találkozott Donald Trumppal – Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közvetítésével. Azóta egyre intenzívebb a kapcsolat: Orbán Strasbourgban az Európai Parlamentben kijelentette:

“pezsgőt bontunk, ha Trump nyer novemberben az elnökválasztáson.”

Trump tanácsadói időközben figyelmesen tanulmányozzák a nemzeti együttműködés rendszerét, melynek jelentős részét át akarják venni, ha Trump másodszor is hatalomra kerül az Egyesült Államokban. A választott autokrácia keltette fel a Heritage Foundation figyelmét hiszen Orbán Viktor már 2010 óta úgy erősíti meg egyre jobban a személyi hatalmát, hogy közben minden választást fölényesen megnyer. A Budapesten működő Danube Institute együttműködési egyezményt kötött a Heritage Foundation-nel, mely Donald Trump programját írja. Kevin Roberts, a Heritage Foundation elnöke már 2022-ben kijelentette:

“a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon, ez a mi modellünk!”

2024 májusában zártkörű összejövetelen fogadta Orbán Viktort a Heritage Foundation vezérkara.

Vance, Donald Trump alelnökjelöltje ezt követően jelentette ki a CBS televízióban:

”Azt gondolom, hogy Orbán jó döntéseket hozott, és mi ebből itt az Egyesült Államokban tanulhatunk.”

A különbség persze óriási az USA és Magyarország között hiszen Trump nem reménykedhet olyan nagy többségben a Kongresszusban mint Orbán Viktor a magyar parlamentben, ráadásul az Egyesült Államokban nem is kétharmados hanem négyötödös többség kellene ahhoz, hogy az elnök olyan teljhatalmat gyakorolhasson mint Orbán Viktor Magyarországon. Azonkívül a bíróságok függetlensége nem kérdés az Egyesült Államokban míg a nemzeti együttműködés rendszerében az igazságügy is erőteljes kontroll alatt működik hiszen a kulcspozíciókban a hatalom emberei ülnek.

Miben mutathat példát a nemzeti együttműködés rendszere Trumpnak? “Mi megmutattuk a republikánusoknak, hogy miképp lehet megtörni a liberális befolyást a társadalomra az állam erejével” – büszkélkedik Orbán egyik embere, aki azért kérte, hogy a nevét ne árulják el.

Trump ellenőrizni akarja a Federal Reserve Boardot is

A jegybank szerepet betöltő magánbank szuverén döntéseit Biden elnök garantálja, de Trump ezen is változtatni akar: ”meg akarjuk találni a szabadság szigeteit, és az ellenőrzésünk alá kívánjuk vonni azokat” – mondta erről Trump program bizottságának gazdasági felelőse. Russel Vought költségvetési igazgató volt amíg Trump a Fehér Házban ült.

A Federal Reserve Board érzi a veszélyt: ezértis csökkentette 0,5%-al a kamatlábat, hogy fellendülést idézzen elő az amerikai gazdaságban megtámogatva ezzel Kamala Harris kampányát.

Trump csapata az igazságügyi minisztérium átformálására készül: az elnök nevezi ki a 93 kerületi ügyészt. Itt Trump villámgyors változtatást akar. Polt Péter a nemzeti együttműködési rendszer jogi kulcs figurája, ennek alapján Washingtonban az igazságügyi minisztérium lesz a lándzsa hegye, ha Trump újra hatalomra kerülne.

Az ex elnök Joe Bidenre is le akar sújtani “választási csalás” miatt. Saját oldalán – Truth Social – az ex elnök így írt erről szeptemberben:

”Azokat, akik CSALTAK a választások során 2020-ban a törvény teljes szigorával kell megbüntetni, amely hosszú börtönbüntetéssel jár!”

Ez nem üres fenyegetés: a republikánus többségű Legfelső Bíróság megerősítette, hogy az elnöknek joga van ehhez, ha a nemzetbiztonság ezt indokolja.

Óriási személyi változások várhatóak

Ahogy Orbán Viktor lecserélte a közszolgálati dolgozók jelentős részét 2010 után, ugyanerre készül Trump amennyiben megválasztják. Az elnök legkevesebb 4000 új hívét állíthatja kulcspozíciókba 2025 elején. Nyolc évvel korábban Trump kénytelen volt a hagyományos republikánus elitből válogatni , mert nem voltak saját emberei. Most viszont már vannak. Trump ki akarja söpörni a jelenlegi adminisztrációt arra hivatkozva, hogy Washington D.C. 90%-ban a demokratákra szavaz. A Heritage Foundation által kidolgozott program összesen 50 ezer szövetségi alkalmazott elbocsátását irányozza elő, és Trump nem hagy kétséget afelől, hogy ezt meg is kívánja valósítani.

“Megsemmisítem a mélyállamot Washingtonban”

– hangsúlyozza Donald Trump. Akinek nem is kell mindenkit kirúgnia, mert a többség meghunyászkodik, ha látja: az elnök nem a levegőbe beszél. A Heritage program már arról ír, hogy “van húszezer biztos kipróbált káderünk.”

Média kontroll

Trump ezen a téren is utánozhatja Orbán Viktort, aki nemcsak a közszolgálatot foglalta el hanem azon kívül is jelentős befolyást szerzett. A közszolgálati média az USA-ban egyáltalán nem jelentős, de az nagy figyelmet keltett, hogy a világ leggazdagabb embere, Elon Musk 44 milliárd dollárért megvásárolta a Twittert,  melyet X-nek keresztelt el. Maga Musk készített interjút Donald Trumppal az X-en a választási kampány idején, és ezt többszáz millióan látták. Trumpnak rajta kívül is vannak milliárdos barátai, akik képesek hasonló manőverekre annak érdekében, hogy a média, amelynek fő iránya a demokratákkal szimpatizál, irányt váltson, és átvegye Donald Trump narratíváját.

Orbán vészhelyzetet hirdetett eredetileg a Covid járvány miatt, majd meghosszabbította az ukrajnai háborúra hivatkozva. A vészhelyzet ma is fennáll Magyarországon, ahol az országot ugyan semmilyen veszély sem fenyegeti, de a nemzeti együttműködés rendszerét annál inkább. Trump élhet ugyanezzel a módszerrel:  Benjamin Netanjahu arra ösztönzi, hogy az USA és Izrael támadja meg együtt Iránt. Ez nemcsak világháborús kockázatot jelenthet, de komoly belső feszültséget is hiszen terrorista merényletek reagálhatnak a közel-keleti háborúra. Erre hivatkozva Trump veszélyhelyzetet hirdethetne erőteljesen korlátozva ellenfeleinek politikai és jogi lehetőségeit. Ezért a mostani elnökválasztásnak különösen nagy tétje van nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világ számára is.

Putyin és Orbán Viktor után Trump is felfedezte a belső ellenséget

“Azt hiszem, hogy a külső ellenségnél nagyobb probléma a belső ellenség. Van néhány nagyon rossz és beteg emberünk, akik radikális baloldali őrültek. Úgy gondolom, hogy szükség esetén őket nagyon is könnyen kezelhetné a Nemzeti Gárda vagy a hadsereg” – mondta az ex elnök a Fox Radionak.

Az Egyesült Államok alkotmánya tiltja a hadsereg bevetését az ország határain belül. Erre csakis akkor kerülhet sor, ha az USA léte forog kockán mint a polgárháború idején. Az alkotmány szerint az elnök a hadsereg főparancsnoka. Amikor Trump elveszítette a legutóbbi elnökválasztást, akkor előkészületeket tett egy háborúra Irán ellen, hogy ily módon késleltesse a hatalom átadását a győztes Joe Bidennek. Ebben az átmeneti időszakban az USA fegyveres erőinek vezérkari főnöke úgy rendelkezett, hogy minden parancs , amely Trump elnöktől jön csakis akkor érvényes, ha az ő aláírása is rajta van. Így sikerült megakadályoznia azt, hogy Trump háborút robbanthasson ki 2021 elején amikor hívei megostromolták a Capitoliumot. Trump mindmáig nem ismerte el választási vereségét, és nagy kérdés, hogy idén novemberben mit tesz majd ha kiderül: nem ő nyerte az elnökválasztást!

Putyin ellenfelei inoagentek

Az orosz elnök számára mindazok akik fellépnek ellene külföldi ügynökök – inoagentek. Ezzel a módszerrel tette tönkre a megmaradt ellenzéki sajtót, és félemlített meg mindenkit, aki felemelte a szavát az Ukrajna elleni agresszióval szemben. Mindeközben lelkesen fényképezteti magát olyan híres külföldiekkel mint például Steven Segal amerikai akcióhős, aki felvette az orosz állampolgárságot is. Jelenleg Putyin elnök humanitárius különmegbízottja – jelentsen ez akármit. Trump elnököt a demokraták azzal gyanúsítják, hogy Putyin elnök valamivel zsarolja őt, és ezért kész tárgyalni az orosz államfővel, ha újra megválasztják az Egyesült Államok elnökének.

Orbán és a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Putyinhoz hasonlóan a magyar miniszterelnök is meg akarja félemlíteni mindazokat akik bírálják politikáját. A Szuverenitásvédelmi Hivatal Kutatóintézetét Horváth József tábornok vezeti, aki még III/3-as hadnagyként kezdte pályafutását a Kádár rendszer végnapjaiban. Ezt az ügyosztályt ugyan a rendszerváltáskor felszámolták, de a titkosszolgálatok megmaradtak, és ma Rogán Antal irányításával ugyanúgy működnek mint Kádár János idején. Kádár, aki 1956-tól 1988-ig uralkodott mindig külön fogadta a hadügyminisztert és a belügyminisztert. Végül Horváth István töltötte be a belügyminiszteri tisztet a diktatúra végnapjaiban. Veje, Stumpf István Orbán Viktor miniszterelnök kancellária minisztere volt – 1998-2002, jelenleg pedig Orbán egyik tanácsadója. A magyar miniszterelnök azért tart fenn permanens vészhelyzetet, hogy a hatalom a nemzetbiztonságra hivatkozva bármikor korlátozhassa az ellene irányuló bírálatot. Az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása miatt.

Magyarország nincs vészhelyzetben, de Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere igen, mert mind Brüsszel mind pedig Washington elszánta magát arra, hogy levegye a magyar miniszterelnököt a sakktábláról. Ezért imádkozik Orbán Viktor Trump győzelméért.

“Trumpot nem zavarja különösebben Orbán Kína barátsága”

Legalábbis ezt állítja egy magyar diplomáciai szakértő, aki egykor az Orbán kormányt szolgálta, de most az Egyesült Államokban kutat. Fehér Zoltán tanult a Harvard Egyetemen, és a bostoni Tufts Egyetemen. Jelenleg az Atlantic Council Kína szakértője.

A valasz.hu portálnak így nyilatkozott Trump és Orbán kapcsolatáról: ”Trump történelmi érdeme, hogy az egyensúlyozás és a feltartóztatás irányába fordította az amerikai Kína stratégiát. Sokan úgy vélik, hogy egy újabb republikánus kormányzat keményen felróná Budapest közelségét Pekinghez, de én ebben egyáltalán nem vagyok olyan biztos. Trumpnak láthatóan hízeleg, hogy Orbán Viktorban talált egy szövetségest. Jelenleg inkább arra fogadnék, hogy egy Trump adminisztráció esetén az Orbán kormány egyértelmű kínai – orosz irányultságát éppúgy figyelmen kívül hagynák mint az amerikai konzervatív értelmiség Trumpot támogató radikálisabb része. Ráadásul Magyarország számára Kína nem egy stratégiai vonal a sok közül hanem a nagy stratégia alapja. Jöhet bármilyen nyomás Washingtonból, ez nem mozdul ki a helyéről” – állítja az egykori magyar diplomata, aki 2014-ig állt az Orbán kormány szolgálatában. 2014-ig Martonyi János volt a külügyminiszter, aki meggyőződéses atlantistaként irányította a diplomáciát. Korábban pedig ő volt Orbán Viktor mentora ezen a téren. Csakhogy a tanítvány új útra tért, kinevezte külügyminiszternek Szijjártó Pétert, aki szívesen nevezi magát Orbán első janicsárjának. Azóta a magyar diplomáciai nagy stratégia alapja az orosz és Kína barátság. Vajon miért?

Az USA leírta Európát

Erre a fiatal Orbán Viktor akkor jöhetett rá amikor kiderült a kilencvenes években, hogy a Szovjetunió bukása után kialakított új amerikai diplomácia számára Európa sokkal inkább vetélytárs mint szövetséges. Washington számára Európa le, Kína és a Távol Kelet felértékelődött. Ebben a rendszerben Magyarország abszolút periféria, amely a saját térségében is leértékelődött. Míg a Szovjetunió bukása előtt Washington számára még valamennyire fontosak voltak a reform kommunista államok: Magyarország és Jugoszlávia, az új diplomáciai stratégiában már egyértelműen Lengyelország és Románia foglalta el a fő helyet ebben a térségben. Ebben a helyzetben Orbán Viktor a német stratégiához csatlakozott: Kohl, Schröder és Merkel az európai – orosz – kínai együttműködésben látták a jövőt. Ehhez kapcsolódott Orbán keleti nyitása, de az egész koncepció léket kapott akkor amikor az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin pedig megtámadta Ukrajnát 2022-ben. Trump diplomáciáját sohasem az elvek jellemezték hanem egyfajta pragmatizmus, ha újra hatalomra kerülne, akkor ugyanezt folytatná. Orbán Viktor stratégiája hasonló, ezért is közölte Tusnádfürdőn, hogy az ideológiák kora véget ért. Orbánnak nincs értékrendje, propagandája ezért csak fedőszöveg.

Mi lesz, ha Kamala Harris nyer?

Orbán maga vallotta be: nincsen B terv. Pedig jó lenne, ha lenne – erre Trump egyik közeli barátja hívta fel a figyelmet Budapesten, ahol egy pártunk és kormányunk által rendezett tanácskozáson arról beszélt, hogy a 78 éves ex elnök nem a régi, elmeállapota hanyatlik, és győzelmi esélye maximum 50%.

 “A magyar kormány az amerikai választók kezébe tette le a sorsát, ez politikai abszurdum”

– hangsúlyozta Fehér Zoltán diplomáciai szakértő, aki elmondta, hogy korábban minden magyar kormány – beleértve a Fideszt is – mindkét nagy amerikai párttal igyekezett kiépíteni kapcsolatot. “Más országok továbbra is így működnek. Csak mi tettünk fel mindent egy lapra” – hangsúlyozta az egykori magyar diplomata, aki jelenleg szakértő az Egyesült Államokban.

Hogy jutottunk idáig? A fiatal Orbán Viktor Soros ösztöndíjjal tanult Angliában, de fokozatosan szembekerült a magyar származású amerikai milliárdossal, aki a demokrata párt egyik fő szponzora az Egyesült Államokban. Az idősebb Blinken, a jelenlegi külügyminiszter papája, az USA nagykövete volt Budapesten. Ő vásárolta meg a CEU archívumát miután Orbán Viktor kiutálta az egyetemet Magyarországról. A jelenlegi budapesti nagykövet, David Pressman Blinken külügyminiszter baráti körébe tartozik. Orbán Viktor mind a mai napig nem fogadta őt hivatalosan. Minden bizonnyal azért, mert

a magyar miniszterelnök azt gyanítja: amennyiben a demokrata adminisztráció marad Washingtonban, akkor megpróbálják Orbán Viktort levenni a sakktábláról.

Ehhez jó alapot ad a gazdasági válság, amely miatt csökken az életszínvonal Magyarországon miközben Orbán rokonai, barátai és üzletfelei tovább gazdagodnak.

Magyar Péter sikere egyáltalán nem véletlen. Ezért készül kemény küzdelemre Orbán Viktor, ha a demokraták győznek az Egyesült Államokban. Ha Trump győz, akkor a közvetlen veszély elmúlik, de a gazdasági válság nem. Orbán ezért fantáziál 6%-os növekedésről, mert nem bukhat meg 2026-ban. Akkor ugyanis megindulna a lavina a 16 év alatt ellopott javak visszaszerzésére, és ez semmi jót sem ígér Orbán Viktornak. Trump pénzt nem ad, és nem szereti a lúzereket. Peking és Moszkva sem ad annyi pénzt, amennyiből a választók millióit meg lehetne nyerni. A magyar miniszterelnök számára könnyen lehet Waterloo 2026, ha Trump győz akkor is, ha veszít, akkor korábban is…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK