A magyar kormány az elmúlt években a kínai modellhez hasonlóan a zöld átmenetre építette gazdasági stratégiáját. Jelentős állami támogatásokkal csábította Magyarországra az akkumulátor- és elektromosjármű-gyártó vállalatokat, abban a reményben, hogy az ország meghatározó szereplővé válik az európai piacon. A várt áttörés azonban egyelőre elmaradt.
Gyenge növekedés, súlyos költségvetési nyomás
A magyar gazdaság 2025-ben mindössze 0,3%-os növekedést ért el, ami messze elmarad a kormány várakozásaitól. A költségvetés helyzete feszült: Magyarországnak több mint 2200 milliárd forintnyi korábbi hitelt kell törlesztenie 2025–2026-ban, miközben az uniós források továbbra is befagyasztva maradtak. Ezek a pénzek jelentős könnyebbséget jelentenének, de Brüsszel a jogállamisági aggályok miatt nem folyósítja őket.
A politikai háttér sem kedvező: az EU intézményeiben sokan kivárnak, és nem sietnek olyan kormányt támogatni, amelynek működésével kapcsolatban rendszeresek a korrupciós kritikák.
A Wall Street Journal elemzése: Orbanomics a valósággal találkozik
A Wall Street Journal „Orbanomics” címmel elemezte a magyar gazdaság helyzetét, kiemelve, hogy 2018 óta több mint 2,57 milliárd dollárnyi állami támogatást kaptak a Magyarországra települő külföldi akkumulátor- és elektromosjármű-gyártók. Egy ekkora ország esetében ez rendkívül nagy összeg.
A kormány a kínai példát követte: Peking a párizsi klímacsúcs után hatalmas erőforrásokat fordított a napelemek, szélturbinák, akkumulátorok és elektromos járművek fejlesztésére, és mára világpiaci dominanciát ért el. Ennek mintájára érkezett Magyarországra a CATL, valamint a BYD, és ezért épülnek új gyárak Debrecenben és Szegeden.
Miért nem működik a modell Európában?
A stratégia két alapfeltevésre épült:
- Az EU gyors ütemben halad a zöld átmenet felé.
- Az elektromos járművek iránti kereslet robbanásszerűen nő.
Csakhogy a valóság másképp alakult:
- Az európai autógyártók lassítják az átállást az elektromos modellekre.
- A tagállamok költségvetései kimerültek, így kevesebb támogatást tudnak adni az elektromos autók vásárlásához.
- A gazdasági stagnálás miatt a fogyasztók óvatosabbak, halasztják az autóvásárlást.
Eközben a kínai gyártók egyre erősebbek. Az USA-ban bevezetett vámok miatt Kína új piacokat keres, és Európa felé fordul. Az EU és Kína között már meg is született egy megállapodás az elektromos autók exportjáról, ami tovább növeli a versenyt.
Orbán helyzete: az EU-s hitelek jelentenék a kiutat – de épp ő ellenzi őket
Mario Draghi friss jelentése szerint az EU-nak közös alapokat kellene létrehoznia a stratégiai programok – köztük a zöld átmenet – finanszírozására, hasonlóan a Covid utáni helyreállítási alaphoz. Ez stabil forrást biztosíthatna az elektromos járművek és akkumulátorok piacának támogatására.
Csakhogy a közös hitelfelvétel egyik legelszántabb ellenzője éppen Orbán Viktor. A Wall Street Journal szerint ez különösen ellentmondásos, hiszen a magyar gazdaság épp az ilyen források hiánya miatt került nehéz helyzetbe.
A lap megállapítása szerint azzal, hogy a kormány „mindent egy lapra tett fel”, és a zöldipari beruházásokra építette a gazdasági stratégiát, most komoly kockázatokkal szembesül.
Politikai időzítés: a legrosszabbkor jön a válság
2026 áprilisában országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. A gazdasági lassulás, a költségvetési szorítás és az EU-s pénzek hiánya mind olyan tényezők, amelyek jelentősen befolyásolhatják a politikai környezetet.
