„A miniszterelnök jelezte: 15 éve tagja az Európai Tanácsnak, személyesen élte át az elvesztegetett éveket, az elmúlt időszak sodródását. Megjegyezte: ha mi úgy vezettük volna Magyarországot, ahogy a bizottság vezette Európát, már régen tönkrementünk volna.”
Hogy hol jelezte ezt a miniszterelnök? Hát az EU parlamenti elnökeinek konferenciáján az Országházban. Ott fejtette ki gondolatait az Európai Unióról, Ukrajnáról, háborúról és békéről, valamint a „brüsszeli ügynökpártokról”.
Jó kis jelzés, mi? Szegény EU! Elvesztegetett évek. Sodródás. Még szerencse, hogy miniszterelnök úrék nem úgy vezették Magyarországot, mint a bizottság Európát. Na persze nem is lehetett volna úgy vezetni, mert a bizottság nem egy országot vezet, hanem egy Szövetséget kezel, ugyanis a parlamenti bizottság előterjesztéseit nem önmaga, hanem a szövetséges országok miniszterelnökeiből álló Európa Tanács hagyja jóvá… ha nem vétóz senki. Minden miniszterelnöknek joga van vétózni, azaz ha Orbán azt akarta volna, hogy ne sodródás legyen, meg elvesztegetett évek, akkor mindent megvétóz és kész. Nálunk „válsághelyzet” indokkal évek óta rendeleti kormányzás van, talán ez zavarta meg miniszterelnök urat a bizottság működését illetően, és ezért beszél marhaságokat.
Egyébként úgy tudom, hogy Magyarország recesszióba süllyedt, hatalmas az államadósság, nincs pénz jelenleg semmire, már az éves hiány 71 százalékénál tartunk, és Bulgáriával küzdünk az utolsó előtti helyért, mert Horvátország már utolért minket, miközben Litvánia meg Észtország elénk került. Szeretnénk mi úgy sodródni, ahogy Berlin vagy Bécs, de sajnos még Varsó is távolodik tőlünk, éspedig nem hátra, hanem előre. Ezek szerint a miniszterelnöki „… már rég tönkrementünk volna” szövegből a „volna” szó egyértelműen törlendő.
Én azt megértem, hogy Orbán itthon azt sulykolja, hogy milyen jól megy nekünk, mivel az ilyen ittvanmárakánaán-os szöveg a csapaton belül tartandó FIDESZ hívőknek szól, de hogy ezt egy nemzetközi konferencián mondja, az szintén jelez valamit. Két dolgot jelezhet. Az egyik, hogy a konferenciára összegyűlt parlamenti elnökök a politikát illetően pont annyira hit alapon üzemelnek, mint Magyarország lakosságának egyharmada, amelyik Orbánnak a kétharmadot biztosítja, és akiben ők hisznek, az szintúgy Orbán, mint a fideszes hívek esetén. A másik lehetőség, hogy a miniszterelnök úr megőrült, mert azt, hogy már eleve szellemi fogyatékos, mégsem merném feltételezni. Ennyire elrugaszkodni a tényektől, mint ahogy ő teszi, még a mérföldlépő táltos paripa sem tudna. Nem véletlen, hogy az egyik napilapban már régóta heti összefoglalót közölnek a mellébeszéléseiről, és még sohasem volt téma híján az arra szakosodott zsurnaliszta (B. Gy.).
Itt van aztán a miniszterelnök úr által nehezményezett „lopakodó hatáskör-elvonás”. Micsoda megsértése a szuverenitásnak! De ez még mindig nem elég nekik. Ha ugyanis egy büszke, szuverén nemzetállam nem engedi a hatáskörét lopakodva elvonni – azaz megfelelő törvénykezéssel elintézi, hogy továbbra is ő dönthesse el, a csókosai közül ki lophat a német meg holland adófizetők pénzéből, és mennyit, valamint ezen még kérésre sem változtat –, a megátalkodott bizottság képes visszatartani a nekik járó pénzecskét, mert nem szereti, ha azt, amit ő ad, a regnálók a miniszterelnökük vezetésével ellopják.
Azt hinné az ember, ezzel vége, de Brüsszel nem elégszik meg ennyivel:
„Ha ez sem segít, Brüsszel a nemzeti kormányokat ellehetetleníti, beavatkozik, és megbuktatja, neki tetsző, a nemzeti szuverenitást feladó ügynökpártokat segít hatalomra. Ezt Magyarországon – testközelből mondom ezt – már kétszer, 2018-ban és 2022-ben is megpróbálták. Sikertelenül.”
Hát ja. A testközel az testközel. Onnan vette észre a mi szemfüles miniszterelnökünk, hogy például 2022-ben Márki-Zay a választási kampányra mintegy 8 millió dollárt kalapozott össze, amelyről Orbán vasmarokkal döntötte el, hogy az Brüsszel pénze. Na jó, vegyítve kissé Soroséval, de végül is tuti, hogy a külföldi globalista, átoperáló, háborúpárti tuggyukkikből álló bizottság próbálta ezen a módon Orbán apánkat kiakolbólítani a szuverén autokrataságból, amelyet keserves munkával, hosszú évek alatt épített ki magának.
A gonosz terv szerencsére nem sikerült, ugyanis például 2022-ben tisztán magyar pénzből (azaz semmi külföldi beavatkozás!) sikerült elterjeszteni, hogy MZP amellett, hogy vágóhídra küldené fiainkat, ha nyer, még le is bombáztatná az országot Putyinnal. Ennek a hírnek az elfogadásában nem zavarta a választókat, hogy Putyint fölösleges ilyesmire bíztatni, megteszi ő azt simán magától is, ahogy az már Ukrajnában 3 éve látható.
Apró szeplő a fideszes művelet szép piros orcáján, hogy a magyar pénz, amelyből a lejárató akciót fizették, nem Orbánék, de még csak nem is a FIDESZ pénze, hanem a magyar adófizetőké, melyet azok nem biztos, hogy erre szántak. Részletezve:
- úgy 140 milliárd/év az MTVA illetménye, amely amellett, hogy 100 %-ban a fideszes propagandát löki, dolgozói testi épségét sem kímélve megküzd az olyan félelmetes behatolókkal, mint Varju László,
- 50 milliárd/év Rogán csapatáé (kormányplakátok, kormányhirdetések, kormánykonzultációk, persze mind fideszes alapon), és
- évi kb. 33 milliárd a „baráti” lapokban elhelyezett állami hirdetések költsége, mely lapok ugyanúgy a fideszes propagandát nyomatják ezerrel. Ez van a hirdetésekkel megfizetve.
Összesen 223 milliárd, amihez képest a Márki-Zay által 2022-ben összeszedett 8 millió dollár (~2,8 milliárd HUF, azaz 1,3 %) nem tűnik valami soknak. Nem csoda, hogy a FIDESZ győzelem még a Holdról is látszott.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy az Orbán vezette FIDESZ-nek nem kell tartania az itteni ellenzéknek küldött pénztől, mert az a mai regnálók által a közös kasszából kilopott pénzhez képest gyakorlatilag nulla. Ha ehhez hozzávesszük még, hogy a NER lapok alapállása szerint a FIDESZ mindenben tökéletes, és csak az emberek javát akarja, az ellenzék meg mindenben pont az ellenkezője, a független lapok szerint viszont „essejó, meg assejó”, de különösen a Gyurcsány nem volt jó (olvasom a reagálásokat, melyek a visszavonulása alkalmából születtek – előnytelen fénykép ügyben a három egyforma számmal jelzett lap vezet), így aztán Orbánéknak olyan sok félnivalója az ellenzéki propagandától nincs. Rájuk csak a saját, rendkívül pocsék kormányzásuk veszélyes. Ráadásul most már ha külföldi akarna adni az ellenzéknek akár csak egy forintot is, azt úgy elkaszálja a Szuverenitásvédelmi Hivatal, hogy attól kódulhat. A Hivatal határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye. Mintha a Jóisten intézkedett volna. Punktum.
Az persze, hogy egy ilyen rendkívüli pofátlanság még előfordulhat a világ ún. civilizált részén, mely esetben a politikai hatalom a közpénz nagyon jelentős részét, sőt a közmédiát is saját fényezésére és az ellenzék pocskondiázására használja, továbbra is teljesen érthetetlen. Normál esetben ezt megtudva az ország apraja-nagyja az utcára rohan, kiseprűz mindenkit a Parlamentből, és közfelkiáltással már másnapra új választásokat ír ki, amelyen egyetlen feltétel érvényesül, bárkire lehet szavazni, csak a regnálókra nem, de ezt a nép már mindenképpen eleve így csinálja.
Magyarország viszont nem normál eset. Hogy ez a propagandapénzek igencsak egyenlőtlen eloszlása miatt van, vagy azért, mert a magyar értelmiség nem fárasztotta magát azzal, hogy a népet meggyőzze a kormányváltásról, arról inkább nem nyilatkozom.
Döntse el mindenki maga.
