Békefórumnak nevezte Erdogan török elnök az Antalya Diplomacy Forumot, ahol Orbán Viktor az egyetlen uniós vezető. A magyar miniszterelnök magával vitte Nagy Mártont és Szijjártó Pétert is tehát bizniszről is szó lehet.
A politikai és a biznisz szféra kreatív összekapcsolását még Trump előtt Erdogan elnök teremtette meg, és ezzel nagy hatást gyakorolt Orbán Viktorra is. Törökország a diplomáciára is kiterjesztette a bizniszt, amely a Közel Keleten nem igazán újdonság, de Ankarában korábban alárendelt szerepet játszott, mert a katonai erőt túlértékelték. Szíria meghódításával Erdogan bebizonyította, hogy a diplomáciában is mester, és egyúttal új lehetőségeket teremtett a török tőkének a terjeszkedésre. Csakhogy szembekerült Izraellel, melyet elszántan szidalmazott nyitó beszédében. A gázai övezetben folyó háború kapcsán terrorista államnak nevezte Izraelt, mely “gyerekeket gyilkol.” Orbán Viktor az első sorban ült, és tapsolt Antalyában. A magyar miniszterelnök néhány nappal korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt látta vendégül Budapesten, ahol bejelentették, hogy Magyarország kilép a hágai nemzetközi bíróságból, amely háborús bűnösnek nyilvánította Benjamin Netanjahut és korábban pedig Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Erdogan súlyosan beteg, de…
A rákkal küszködő Szultán – ahogy hívei nevezik Törökország elnökét – éppúgy a birodalom visszaállítását szeretné elérni mint Vlagyimir Putyin. Erdogan gyakran emlékeztet a krími háborúra, melyben a britek és a franciák a török szultánt segítették az orosz cárral szemben. Erdogan diplomáciája mind Ukrajnában, mind a Közel Keleten igen aktív. Szíria megszerzésével megkerülhetetlen tényezővé vált hiszen Irán visszaszoruit. Irán ezért is kezdett közvetlen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal noha Teheránban korábban fogadkoztak: csak közvetítők útján állnak szóba az USA-val. Trump elnök két hónapot adott Iránnak az atomalkura, az óra ketyeg.
Brutális terror Törökországban
Sem az Európai Unió sem az Egyesült Államok nem tiltakozott különösebben az ellen, hogy Erdogan börtönbe záratta legnagyobb politikai ellenfelét, Isztambul polgármesterét. Erdogan is Isztambul polgármestereként kezdte politikai karrierjét, ezért akarja elvágni vetélytársa útját, mert tudja: az egykori Konstantinápoly a bizniszt jelenti, támogatása meghatározó a politikai színpadon is. Erdogan előrehozott választásokat akar, hogy megkoronázza életművét, de közben betegsége miatt versenyt fut az idővel.
Miért nem tiltakoztak Brüsszelben és Washingtonban? Mert Törökország stratégiai pozíciója és hadserege túlságosan is fontos tényező mind az ukrajnai mind pedig a közel-keleti háborúban. Donald Trump mindkét háborúban gyors békét ígért, de ebből nem lett semmi. A kétbalkezes amerikai diplomácia csúfos kudarcot vallott mind Ukrajnában mind pedig a Közel Keleten. Trump órája is ketyeg: valamiféle eredményt kellene produkálnia, de eddig ez sehol sem sikerült: sem a gazdaságban, sem a diplomáciában. Közben Witkoff, közel-keleti megbízott már harmadszor találkozott Vlagyimir Putyinnal. Trump, Putyin és Erdogan számára a két háború összefügg egymással, de ez nem teszi könnyebbé a megoldást.
Mit keres Orbán Antalyaban?
A magyar miniszterelnök Trumphoz, Putyinhoz és Erdoganhoz hasonlóan pénzzavarban van: sürgősen találnia kell olyan lehetőségeket, amelyek pénzt hoznak méghozzá nem is keveset hiszen a 2026-os választások megnyeréséhez legkevesebb 2500 milliárd forintra lesz szüksége. A miniszterelnök zsebe üres: 10 milliárd eurós kölcsönt akar felvenni, de ebben sem Trump, sem Putyin, sem Erdogan nem tud segíteni hiszen mindenütt córesz van: Törökország továbbra sem bír az inflációval, Putyint falhoz csapta az olajárak drámai csökkenése, Trump pedig bánatosan nézegetheti az amerikai kincstárjegyek hozamait: a katasztrofális vámpolitika miatt annyira elszabadultak a CDS mutatók, amelyek a bizalmat jelzik egy-egy állam kötvényei iránt, hogy alig múlják felül Görögországot és Olaszországot, és elmaradnak a nehéz helyzetben levő Franciaországtól.
A szintén nem túlságosan jó helyzetben levő Németország államkötvényei jelentik a menekülő utat a befektetők számára. Trump már érdeklődött a Legfelső Bíróságon: lecserélheti-e a Federal Reserve Board elnökét? Jerome Powell független monetáris politikát folytat, de Trump Erdogan mintájára olyan embert szeretne látni a Nemzeti Bank szerepet betöltő pénzintézet élén, aki úgy táncol ahogy ő fütyül: mint például Matolcsy György vagy Varga Mihály.
Erdogan gazdaságpolitikája ettől nem lett sikeresebb. Érdekes módon Trump, Putyin, Erdogan és Orbán lenézik a pénzügyeket, és a reálgazdaságot tartják egyedül fontosnak. Orbán akkoris Vodafone-t és repülőteret vásárolt amikor Magyarország pénzügyei egyáltalán nem álltak fényesen.
Rákosrendezővel is próbálkozott a miniszterelnök – közel-keleti befektetőkkel. Ebből nem lett semmi, de jól mutatta a félresikerült biznisz a kormányfő mentális korlátait: pénzügyi vészhelyzetben előre akart menekülni egy nagy ingatlan biznisszel. Valami hasonlóról tárgyalhat most is Orbán és csapata Törökországban, és ezt azért teheti meg, mert Magyarország pénzügyi helyzetéről csak igen kevés embernek lehet reális képe, mert igyekeznek azt ködfüggöny mögé rejteni. Azt viszont mindenki láthatja, hogy a miniszterelnök és csapata az állami pénzekből vagyonosodik: vagyis az üzlet profitja az övé miközben a kockázatot a magyar adófizetők állják. Ügyes…
