Budapestre érkeznek az európai Patrióták vezetői, hogy Orbán Viktor mellett demonstráljanak. A találkozó azonban nemcsak a szélsőjobboldali szövetség erejéről, hanem a hiányzó szereplőkről, a háttérben zajló geopolitikai vitákról és az Európa jövőjéről szóló, egyre élesebb konfliktusról is árulkodik.
Hétfőn Budapesten tartanak nagygyűlést az európai Patrióták vezetői Orbán Viktor támogatására. A résztvevők között lesz Marine Le Pen (Franciaország), Matteo Salvini (Olaszország), Santiago Abascal (Spanyolország), Herbert Kickl (Ausztria) és Geert Wilders (Hollandia).
Mindannyian szélsőjobboldali pártokat képviselnek, ám egyikük sem tölt be kormányfői pozíciót.
Feltűnő ugyanakkor, hogy Andrej Babiš cseh miniszterelnök nem vesz részt az eseményen, noha a Patrióták alapító okmányát éppen ő írta alá Orbán Viktorral és Herbert Kickllel Bécsben.
Babiš távolmaradása és a cseh–magyar törésvonal
A cseh kormányfőt eredetileg Budapestre várták, ám egy terrorcselekmény miatt visszafordult. Babiš politikai pályája és üzleti háttere sok vitát váltott ki: tanulmányai egy részét a Szovjetunióban végezte, vagyonát pedig kritikusok szerint a KGB segítségével alapozta meg. Ma azonban Csehország miniszterelnökeként szoros kapcsolatot ápol Friedrich Merz német kancellárral, akit Orbán Viktor rendszeresen bírál. A két ország között így egyre látványosabb a politikai távolság.
Orosz kapcsolatok és uniós aggodalmak
A Patrióták több vezetője korábban is szoros kapcsolatot ápolt Moszkvával. Az osztrák Szabadságpárt külügyminiszter-jelöltje például Putyinnal táncolt az esküvőjén. Orbán Viktor és Szijjártó Péter orosz kapcsolatairól pedig a Washington Post közölt részletes tényfeltáró cikket, amelyben uniós tisztviselők azt állították: a magyar külügyminiszter rendszeresen tájékoztatja Szergej Lavrovot az EU külügyi tanácskozásairól.
A lapnak nyilatkozó egyik biztonsági forrás úgy fogalmazott:
„Olyan ez, mintha Oroszország ott ülne az uniós külügyminiszterek asztalánál.”
Merre tart Európa? Szuperhatalom vagy orosz együttműködés
A háttérben egy sokkal nagyobb vita zajlik: Európa jövőjéről. Friedrich Merz kancellár programja egy olyan európai szuperhatalmat vázol fel, amely gazdasági és geopolitikai értelemben is egyenrangú az Egyesült Államokkal és Kínával. A legtöbb uniós tagállam támogatja ezt az irányt, különösen Donald Trump fellépése óta, amely sokakat rádöbbentett arra, hogy Európának saját erejére kell támaszkodnia.
Putyin és Orbán ezzel szemben a régi európai–orosz együttműködés visszaállítását szorgalmazza, amely a berlini fal leomlásától egészen az ukrajnai háborúig meghatározta a kontinens politikáját. Ennek a korszaknak 2022. február 24-én lett vége.
Trump–Putyin paktum: várakozás bizonyíték nélkül
Orbán Viktor abban bízik, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin megállapodik Ukrajna és Európa jövőjéről, és ezzel újraindulhat az orosz–európai együttműködés. Jelenleg azonban nincs jele ilyen paktumnak.
Eközben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – aki szintén a Patriótákhoz kötődik – Brüsszellel működik együtt, támogatja Ukrajnát, és igyekszik hidat képezni a különböző politikai blokkok között.
Orbán előtt álló döntés: Európa vagy Oroszország?
Ha Orbán Viktor marad a miniszterelnök, választania kell: támogatja-e az európai szuperhatalom programját, vagy továbbra is Putyin politikai irányvonalához igazodik.
Az EU 90 milliárd eurós ukrajnai hitelcsomagja is erről szól: Merz kancellár szerint a közös hitelfelvétel az európai integráció erősítésének eszköze. A Patrióták ezt ellenzik, mert szerintük gyengíti a nemzeti szuverenitást.
A kritikusok szerint azonban a Patrióták problémája nem a szuverenitás, hanem az, hogy nincs pozitív, előremutató programjuk. A bírálók úgy látják: Orbán Viktor stratégiája is inkább a status quo fenntartására épül, miközben a geopolitikai környezet gyorsan változik.
