Az Európai Uniónak 2028-ra egységes piaccá kell válnia. Ezt javasolja az uniós csúcstalálkozó előtt három fontos személyiség a Politicoban, mely szerint a dereguláció lesz a fő témája az Európai Unió csúcstalálkozójának.
Az egységes piac megteremtését Mario Draghi is javasolta nevezetes jelentésében, melyben azt írta, hogyha az uniós piac nem lesz hamarosan egységes, akkor Európa végképp elveszíti a versenyképességét az USA-val és Kínával szemben.
“2028-ra az Európai Uniónak létre kell hoznia az egységes piacot!”
– írja közös cikkében Enrico Letta egykori olasz miniszterelnök, aki jelenleg a Jacques Delors kutatóintézet igazgatója, Pascal Lamy az EU ex kereskedelmi biztosa és Kolinda Grabar-Kitarovics, Horvátország ex elnöke.
Mit jelent a gyakorlatban az egységes piac? “Mindenekelőtt az áram és a földgáz kereskedés harmonizálását, a telefon hálózatok egységesítését. Ennek eredményeképp csökkenhetnek a számlák az uniós tagállamokban.
Nem elfogadható, hogy egyes országokban a kormányok túszai legyenek azok, akik az egységes rendszert támogatják.
Azért tűzzük ki a határidőt, mert az kikényszeríti a választást és megerősíti a politikai akaratot. Az Európai Unió vezetőinek határidőt kell kitűzniük arra, hogy egységessé váljon a piac az energia szolgáltatásban, a telekom hálózatokban, a tőke áramlásában és a tudás terjedésében.
Nagyon fontos, hogy lebontsák a belső határokat, melyek akadályozzák a tudományos együttműködést, az információ áramlást, az egyetemek kollaborálását és a tudósok mobilitását.”
Hogy lehet mindezt elérni?
“Meg kell szüntetni a nemzeti duplázást amikor a határ mindkét oldalán hasonló tartalékokat halmoznak fel: például az energiasilókat. Törekedni kell arra, hogy páneurópai telefonhálózatok jöjjenek létre.”
Egységes tőkepiac kell
Már Mario Draghi is rámutatott arra, hogy sok európai cég inkább a New York-i tőzsdét választja beruházásainak finanszírozására, mert az jóval tőkeerősebb. Ezért Európának lépéseket kell tennie az egységes tőkepiacra annál is inkább, mert a kontinens legnagyobb tőkepiaca, a londoni a brexit miatt kívül került az Európai Unión.
Egységes piac kell a hadiipar fejlesztésére, melyet az Európai Unió immár prioritásnak tekint az ukrajnai háború miatt. “Ha az Európai Unió eurómilliárdokat költ fegyverkezésre, akkor a nemzeti ügynökségeknek elsőbbséget kell élvezniük!” Értsd európai pénzből – európai fegyvert! Ez a francia álláspont, de ezzel például Lengyelország és Németország nem ért egyet hiszen a NATO alapjában amerikai fegyverekre alapozza a védelmi rendszer fejlesztését.
“A hadiipart közösen kell fejleszteni, nem lehet 27 különböző rendszer, amely képtelen kommunikálni egymással.”
Meglehetősen nehéznek tűnik, hogy a 27 tagállam érdekeit ilyen rövid határidővel egyeztessék.
Kiállás Ukrajna és Moldova uniós tagsága mellett
“Jacques Delors azt hangsúlyozta, hogy a bővítés az erkölcsi kötelességünk. Ukrajna és Moldova demokratikus elszántságot mutatott az orosz agresszióval szemben, ezért ezt az erőfeszítést vissza kell igazolni a csatlakozási folyamatban.
Rosszindulatú autokrata rendszerek dezinformációs kampányt folytatnak ebben az ügyben. Meg kell erősítenünk az európai védelmet és a társadalmakat, teremtsük meg az egységes európai piacot 2028-ra!” – javasolja a Politicoban közölt felhívás.
És Orbán?
A magyar miniszterelnök mindent megtesz annak érdekében, hogy késleltesse Ukrajna uniós csatlakozását. Miért? Részben azért, mert Vlagyimir Putyin ezt kéri tőle, ezért támogatja választási kampányát. Az sem kizárt, hogy Orbán ezzel zsarolja európai szövetségeseit: oldjátok fel a befagyasztott eurómilliárdok egy részét cserébe azért, hogy ne akadályozzam Ukrajna uniós tagságát. Trump másik “jóbarátja”, Donald Trump, aki “100%-ik támogatja Orbán Viktort” egyáltalán nem ellenzi Ukrajna belépését az Európai Unióba. Kis problémája a magyar miniszterelnöknek, hogy a hazai választási kampány egyik bűnbakja épp Ukrajna. Ez se nagyon hihető hiszen kevesen gondolják, hogy a magyar gazdaság problémáit Ukrajna okozná, de mégiscsak bűnbak lehet mint háborús fenyegetés.
Itt mindenki cinkelt kártyákkal játszik: nemcsak Orbán, de Macron, Merz vagy Meloni sem hisz abban, hogy Putyin meg akarná támadni Európát, de ily módon mozgósítani lehet a tagállamokat az együttműködésre és a közös hitelek felvételére. Enélkül ugyanis nem lehetséges a versenyképesség visszanyerése – hangsúlyozta Mario Draghi, de a mostani felhívás nem véletlenül nem beszél erről, mert nincs mögötte közös politikai akarat. A csúcstalálkozón talán kiderül: képes-e az Európai Unió az orosz fenyegetésre hivatkozva előrelépni az egységes piac irányában?
