Az „önazonosság-védelminek” nevezett, valójában mások önazonosságát vélt önvédelemből sértő törvény hatásairól nem készültek felmérések. Minden eset más, és a helyzetek összetettsége miatt nehéz lenne határozott kijelentéseket tenni azon túl, hogy a rendelkezés következtében akár az is előfordulhat: valaki nem költözhet vissza a saját szülőfalujába, ha például nincs középfokú végzettsége.
A szabályozásnak lehet olyan következménye, hogy az eladók nem tudják értékesíteni az ingatlanaikat, mert a potenciális vevők nem felelnek meg a helyi előírásoknak. Így előállhat az a helyzet, hogy az eladó kénytelen hátrahagyni az „eladhatatlan” ingatlant, és az újrakezdéshez szükséges pénz nélkül próbál szerencsét máshol – már ha oda egyáltalán beengedik.
A Népszava írt a Nógrád megyei Vizslásról. Az eredetileg lakatlan területet 1456-ban V. László király adományozta Vizslási Darócz Mihálynak. A települést az évszázadok során számos csapás érte: az 1548-as adóösszeírásban elpusztult helyként szerepelt, 1715-ben indult újra az élet, majd 1873-ban kolerajárvány tizedelte meg, 1890-ben pedig szinte teljesen leégett. Most a KDNP-s polgármester adott fel hirdetést a lapban: „Vizslás község önkormányzata ezúton értesíti üzleti partnereit, hogy csődeljárás alá került.” A 2025-ös költségvetés 195 milliós bevételéből 180 millió volt az állami támogatás, miközben a kiadási keret 99 millió forint volt. Mi történhetett?
Jelenleg harminc csődgondnok által felügyelt település van Magyarországon, Vizslás azonban a helyi önazonosság védelméről szóló törvény miatt különösen érdekes.
Ők voltak azok a „nemzeti sztahanovisták”, akik a legszigorúbban építették be a helyi szabályokba a köznyelvben csak „cigánytörvényként” emlegetett rendelkezéseket.
A csődbe ment falu jelenlegi szabályai szerint csak az települhet be, aki:
- bemutatja az erkölcsi bizonyítványát, és büntetlen előéletű;
- legalább középfokú végzettséggel rendelkezik;
- nullás adóigazolást visz az önkormányzatnak;
- igazolja a folyamatos munkaviszonyát (a kérelem benyújtását megelőző két évben legalább 365 nap biztosítotti jogviszonnyal);
- személyes meghallgatáson vesz részt a képviselő-testület előtt;
- megfizeti a betelepülési hozzájárulást, amely az ingatlan bruttó vételárának 10 százaléka,
- vagy – ingatlanszerzés nélküli lakcímlétesítés esetén – 150 ezer forintot. (Forrás: 444)
Vizslás 1160 lakosából körülbelül 50 fő vallja magát cigánynak (2022-es adat). A falu mindössze 6,6 kilométerre van Salgótarján központjától, ahol 2011-ben még 2006 fő vallotta magát cigánynak, bár ez a szám 2022-re – papíron – megfeleződött (1039 fő). A 6600 méteres távolság gyalog másfél óra alatt megtehető, bár ha valaki közben beugrik a Rákóczi úti LIDL-be, ez könnyen 2–2,5 órára is nyúlhat.
Van még kérdés, miért született a fenti rendelet?
Nem állítom, hogy a csődhelyzetet ez a rendelkezés okozta, de az sem zárható ki, hogy köze volt hozzá. Egy dolog biztos: Vizslás példája jól mutatja, hová vezet, ha egy közösség kizárólag a kormány kegyeit keresi, és nem képes együtt gondolkodni a helybeliekkel.
