Szerinte kezd újra elfogadottá válni, és ez ellen küzdeni kell.
Katarina Barley a Funke médiacsoporthoz tartozó lapoknak mondta azt, hogy a kormányzatnak minden eszközzel meg kell akadályoznia az antiszemitizmus újabb elterjedését.
Az ügy előzménye, hogy egy fiatal izraeli arab férfi szociológiai kísérletbe kezdett Berlinben: kipát tett a fejére egy olyan negyedben, ahol sok a muszlim. Videóra is vette tapasztalatait, amelyek azt mutatták, hogy
sokan egyáltalán nem toleránsak a zsidókkal szemben.
Válaszul Berlin nagyszabású szolidaritási akciót hirdetett a zsidók mellett. Erre jó alkalmat szolgáltat, hogy Németországban most emlékeznek meg a sachsenhauseni koncentrációs tábor felszabadulásának 73. évfordulójáról.
Ez az a Berlin közelében levő koncentrációs tábor, amelyet a nácik Heinrich Himmler SS-vezér személyes parancsára hoztak létre, és mintául szolgált a többi hasonló tábor számára is. Rudolf Höss, Auschwitz későbbi parancsnoka is itt „gyakorolta” a foglyok kínzását és tömeges kivégzését.
Berlinben az antiszemita ügyeket vizsgáló rendőrtiszt azt mondta:
kétféle antiszemitizmus van.
Az egyik a „hagyományos” német antiszemitizmus, mely felerősödött azt követően, hogy az Alternative für Deutschland nevű szélsőjobboldali, populista párt bekerült a parlamentbe. Ebben a pártban sok neonáci aktivista is szerepet kapott, akik nem szégyellik terjeszteni az antiszemita nézeteket. Erre célzott az igazságügyi miniszter is.
A másik a migrációból fakad: a bevándorlók között nagyon sok a muszlim. Miután Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, antiszemita tüntetések voltak Berlinben és más német városokban: izraeli zászlókat is elégettek.
