Bár hivatalos tájékoztatás nincs, egy szakértő szerint a Mol leendő 120 méteres új székháza nem válhat pokoli toronnyá egy tűz során. Az építési technológia segíti ki a tűzoltókat, akiknek aligha lenne eszközük komoly tragédia esetén.
A térség egyik legmagasabb épületét húzza fel 2021-re a Mol a Kopaszi-gát mellett. (Az eddigi magyarországi rekorder a nem ipari épületek vagy adótornyok között a 100 méter magas esztergomi Bazilika.) A Mol Campus nevet viselő majdani székházba költözteti össze 11 budapesti irodáját az olajvállalat. A méretek lenyűgözők: 120 méter magas, 28 emeletes, 21 lifttel. A bruttó 83 ezer négyzetméter összterületen 2500-an dolgozhatnak.
A költségekről nem tudni semmit, de nem csak a látványterveket elnézvén, hanem az építésziroda ismeretében (a londoni Foster + Partners tervezte a cupertinói Apple Parkot, az új pekingi repülőteret, a berlini Reichstag üvegkupoláját, a londoni új Wembley Stadiont és a frankfurti Commerzbank székházát is) nem két filléres vállalkozásba fog a Mol.
Ismertetőjében a Mol hangsúlyozza, hogy az új székház a nagyközönség számára is nyitott lesz. A campus tetején kialakított kilátóteraszról bárki megcsodálhatja Budapestet madártávlatból. A földszinten pedig kávézó, „convenience store” (vélhetően vállalati kisbolt), baba-mama szoba, kiállítótér és egyéb kényelmi szolgáltatások várják a látogatókat.
Olyan épületet terveztünk, amely érdemben nem befolyásolja fővárosunk világörökségi panorámáját – szögezi le a cég, utalva azokra a vitákra, amelyek a tervet övezik. Sokak szemét csípi egy ennyire magas épület,
mondván az tönkreteszi a főváros városképét.
A Mol azt emeli ki eddigi egyetlen tájékoztatásában, hogy a legmodernebb környezetvédelmi igényeket is kielégíti az épület. Nem ejtenek szót biztonsági, ezen belül tűzvédelmi oldaláról, noha sokan feltették a kérdést: mi lesz, ha netán nagyobb láng csap fel valahol a házban, nem jut-e a londoni 24 emeletes Grenfell-épület sorsára, amely tavaly nyáron teljesen kiégett, 72 ember halálát okozva.
A Mol nem vádolható szószátyársággal, megelégedtek annak közlésével, hogy a vállalat „a lehető legszigorúbb szabályok szerint építi fel új székházát, így a tűzvédelmi követelményeknek is maradéktalanul eleget tesz”. A tűzoltóság egy hete nem válaszol kérdéseinkre, egyebek közt arra, hogy információk szerint
megközelítőleg akkora fecskendős autója (pláne sok) sincs, amely ilyen magasságon képes lenne tűzoltásra.
(A fenti fotón is látszik, hogy a londoni tűzoltók reménytelen küzdelmet folytatnak a ház aljánál végződő fecskendőkkel oltani a lángokat.)
Megkérdeztük Kis-Guczi Pétert, a Lánglovagok szakportál főszerkesztőjét, egykori tűzoltósági szóvivőt, mire lehet számítani legrosszabb (bal)esetet feltételezve. A szakember elmondta, hogy a Mol székháza
a magas kockázatú épületek kategóriájába fog tartozni:
minden elemében, szerkezeti, beépítési megoldásaiban ennek követelményeit kell teljesíteni.
Szerinte várhatóan nagyon biztonságos lesz a Mol Campus, mert lényegében minden eshetőségre igen szigorú előírások vannak, amelyek kielégítését és jövőbeni teljesítését a tűzvédelmi hatóságnak ellenőriznie kell.
Kis-Guczi Péter elmondta, hogy ilyen épületben az automata tűzjelző és -oltó berendezések, valamint fali tűzcsapok mellett
túlnyomásos füstmentes lépcsőházakat kell kialakítani, olyan menekülési felvonókat, amelyek 90 percig állják a legszörnyűbb tűz hatásait.
Ezek karbantartását pedig a hatóság később is vizsgálja.
A magas kockázat miatt előírás, hogy a menekülési útvonal eléréséhez legfeljebb 30 méter lehetséges, maximum 200 méteren belül átmeneti védett térnek kell rendelkezésre állnia a bent lévők számára, például a tetőn. Szigorú szabályok vonatkoznak az épület külső szigeteléseire, és ebben „jól állunk”, nem terjedhet tovább a tűz a külső falon – mondta a szakértő (a Grenfell-tragédia elsődleges oka ez volt.)
A már említett belső épületszakaszolások, maga az épületszerkezet és a berendezések is
azt a célt szolgálják, hogy egy esetleges tűz és füst ne terjedhessen tova.
A tűzoltóságnak valóban kevés magas mentő-szerkocsija van (ekkora épülethez méretezett pedig egyáltalán nincs), de a szakértő szavaiból az derül ki, hogy ha minden előírást teljesítenek a tervezés-kivitelezés során, és a tűzriadó-tervet évente rendesen gyakorolják, akkor
a tűzoltóknak lényegében elsősorban a kiürítési normaidő betartásával kisegíteniük kell az embereket az épületből.
A Mol-székház, ha az összes előírásnak eleget tesz, és a későbbiekben is fenntartják ezt a szintet, sokkal biztonságosabb lesz, mint bármely régi építésű panel – mondta a szakértő.
Meglehetősen viszontagságos a Mol-torony eddigi története. Lázár János akkor még kancelláriafőnökként tavaly – azután, hogy a vállalat megkapta a kerületi építési engedélyt – olyan módosítást nyújtott be a településrendezési törvényhez, amelyben megszüntette volna azt a lehetőséget, amellyel a 65 és 90 méter közti magasságot egyedileg engedélyezhetik. Lázár rigorózusan ragaszkodott (volna) a maximum 65 méterhez, mondván
nem lenne helyes, ha a 96 méter magas Bazilikánál túlnyúló építményt húznának fel
a fővárosban.
Miután a választások után Lázár kiesett a belső körből (és látványosan a parlament utolsó sorába költözött), a júliusban kihirdetett törvényi szabályozás már a 90 méter feletti magasságra is lehetővé tette az egyedi (kormányzati) engedély kiadását. Ez azonban – mert már ennek hatályba lépése előtt megvolt az építési engedély – a Molra nem vonatkozik.
Az elmúlt időben már két további magasház (mindkettő 90 méteres) tervét jelentették be, ugyanarra a területre, az Árpád-híd pesti hídfőjéhez. A Twist-Budapest City Towernek szintén megvan a törvény hatályba lépése előtti építési engedélye, az Agora-terv keretében épülő toronynak az új szabályok alapján kell megszereznie ezt.
