Az AstraZeneca vakcina bizonyítottan nem csak a fertőzéstől óvja meg az embereket, hanem drasztikusan csökkenti a vírus terjedését is.
Az AstraZeneca vizsgálatának eredményei elsőként mutatnak be olyan vakcinát, amely a fertőződés megakadályozásán túl jelentősen csökkenti a vírus terjedését is. A brit tisztviselők üdvözölték az eredményeket, mondván, hogy ez is bizonyítja mennyire kulcsfontosságúak a tömeges oltások a járvány megszüntetéséhez.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett vakcina nem csak megvédi az embereket a súlyos betegségektől és a haláltól, hanem jelentősen lelassítja a vírus átterjedését is állítja egy most közzétett tanulmány.
Ez egy olyan megállapítás, amely utat nyit a tömeges oltás szükségszerűségét elsődlegessé tevő stratégiákhoz.
Az Oxfordi Egyetem kutatóinak tanulmánya elsőként dokumentálja annak bizonyítékát, hogy bármely koronavírus elleni vakcina csökkentheti a vírus terjedését. Az eredmények, amelyeket az Oxford és az AstraZeneca kutatói egy tanulmányban részleteztek, azt mutatják, hogy a vakcina közel kétharmadával csökkentheti az átvitel mértékét.
„Most már tudjuk, hogy az oxfordi oltás is csökkenti az átvitel mértékét, és ez mindannyiunk számára elősegíti a pandémia mielőbbi legyőzésének lehetőségét” – mondta Mr. Hancock államtitkár a BBC-nek adott szerda reggeli interjúban.
Az Oxford és az AstraZeneca kutatói azt is megállapították, hogy a vakcina egyetlen dózisa 76 százalékban hatékony a Covid-19 megelőzésében.
Az első oltás beadását követő három hónapban az adatok nem mutatják annak szükségességét a védelem életbe lépéséhez, hogy szükséges kivárni a kezdeti három hetes időszakot.
A biztató eredmények megerősítik azt a már alkalmazott stratégiát, amely prioritásként kezeli a lehető legtöbb első adag vakcina bevitelét, félretéve az aggodalmat, hogy gond ha az emberek a tervezettnél később kapják meg a második adag vakcinát.
A legfrissebb adatok nem befolyásolják azt a vitát, hogy az Egyesült Államokban engedélyezett két oltás, a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltásaira is érvényes e mindez mivel az AstraZeneca vakcinájára vonatkozó adatok nem általánosíthatók más oltásokra.
A vakcina akkor tűnt hatékonyabbnak, amikor a két oltás beadása közötti intervallum hosszabb volt, mint az eredetileg tervezett négyhetes kivárás – állapították meg az oxfordi és az AstraZeneca kutatói. A klinikai vizsgálatban résztvevők között, akik két standard erősségű dózist kaptak legalább három hónapos különbséggel, a vakcina 82 százalékos hatékonyságot mutatott, szemben az 55 százalékos hatékonysággal, amikor az adagokat kevesebb, mint hat hét különbséggel adták be.
Az oltási stratégia, amely három hónappal elkülöníti az adagokat, „optimális lehet a pandémiás vakcina bevezetéséhez, ha a készlet rövid távon korlátozott” – írták a kutatók.
Az újonnan közzétett tanulmány a tavaly év végén kiadott adatokra épít, és megállapította, hogy az oltóanyag két százalékos erősségű dózisban 62 százalékos hatékonyságú volt. Ezekben a kezdeti megállapításokban a vakcina hatékonysága jóval magasabb, 90 százalék volt, ha a a vakcina első adagját csak fele mennyiségben adták be.
Az oxfordi és az AstraZeneca kutatók eredetileg a különböző hatékonysági szinteknek tulajdonították a kezdeti dózis alacsonyabb erősségét. De fokozatosan más következtetésre jutottak: a dózisok közötti idő a legvalószínűbb magyarázat.
Az újonnan közzétett tanulmány várhatóan elegendő biztonsági adattal látja el az AstraZenecát, hogy március elejéig engedélyt kérjen az oltóanyag sürgősségi felhasználására.
