Azzal buzdították Marosvásárhelyen 35 évvel ezelőtt a magyar kisebbség tagjait, akik a román titkosszolgálat és a pópák által felheccelt tömeggel vívtak közelharcot, hogy segítenek a cigányok. Sütő András írónak ekkor verték ki a fél szemét. A környékbeli cigányokat Puczi Béla szervezte meg a magyarok támogatására Marosvásárhelyen. Budapesten egyáltalán nem voltak hálásak ezért – írta megemlékezésében Nyáry Krisztián.
Puczi Bélát, aki megszervezte a magyar cigányokat, Romániában börtönbüntetésre ítélték, mert társaival együtt megmentette a magyar kisebbséget a nacionalista pogromtól Marosvásárhelyen. Puczi Béla Magyarországra menekült a börtönbüntetés elől, ahol semmiféle elismerés nem fogadta. Sőt oláh cigányként vissza akarták zavarni Romániába. Holott egy szemtanú visszaemlékezése szerint
“A cigányok mentették meg az életünket akkor Marosvásárhelyen. Ha ők nem jönnek, akkor minket agyonvert volna a román csőcselék.”
A bíróság Romániában “utcai huliganizmus” és “a román állam vagyonának megrongálása” címén másfél éves börtönbüntetésre ítélte Puczi Bélát. Ekkor menekült Magyarországra. Politikai menedékjogot kért, de nem kapott. A menekültügyi irodában hiába mutogatta papírjait, az ügyintéző hivatalnok rászólt:
”Minek jött ide, a maga fajtájából itt is van elég!”
Amíg kérelme elbírálására várakozott Puczi Béla a MÁV-nál vállalt munkát, de itt hamarosan közölték vele: politikai menekült kérelmét nem tudja megfelelőképp indokolni, ezért 15 napon belül el kell hagynia Magyarország területét!
Franciaországba ment, ahol nyomorgott. Egészsége megromlott. Franciaországból is kiutasították, visszatért Magyarországra, ahol csak véletlenül tudta meg: menekült kérelmét végülis elfogadták, mert az RMDSZ támogatta azt.
Puczi Béla hajléktalanként élt ezekután Budapesten, ahol 2009-ben 61 éves korában meghalt.
Hétköznapi rasszizmus
2019-ben a Roma Büszkeség Nap szervezői emléktáblát akartak állítani Puczi Bélának a Nyugati pályaudvaron, ahol élete utolsó éveit töltötte hajléktalanként. A MÁV először elutasította a kérést mondván: Puczi Béla nem volt a magyar vasút rendes alkalmazottja márpedig emléktábla csakis vasúti dolgozónak jár. Később azután megváltozott a vélemény: mégiscsak kikerült az emléktábla Puczi Béla nevével, aki megszervezte a helyi romákat a magyar kisebbség védelmében 1990 március 20-án Marosvásárhelyen.
Később a Terror Háza is kiállítást szervezett
“Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!”
– címmel.
Arra nem utaltak, hogy Puczi Béla kiállása a magyarok mellett Marosvásárhelyen annál is inkább figyelemreméltó, mert a negyvenes években a magyar csendőrség Erdélyben nemcsak a zsidó, de a roma holokauszt megszervezésében is jeleskedett miközben Románia megvédte állampolgárait – francia mintára – a náci rasszista törvényekkel szemben.
Más kérdés, hogy az állampolgárságot meg nem szerző romákkal és zsidókkal szemben a román csendőrség éppoly brutálisan járt el mint a magyar.
Romániában a roma népesség alkotja a legnagyobb nemzeti kisebbséget, az egymillió magyar csak a második helyen áll. A roma kisebbség tagjainak többsége román anyanyelvű, de Sáromberken, Puczi Béla falujában, “magyar cigányok” éltek, ezért is siettek a magyar kisebbség segítségére 1990 március 20-án Marosvásárhelyen.
