Jókai Mór (1825-1904) 1860-ban írta a „Szegény gazdagok” regényt egy Fatia Negra nevű bandita, és egy uzsoráscsalád egymásba csatlakozó történetéről. A főhős alakját vélhetően báró Nopcsa Lászlóról (1794-1884) mintázta, aki 1833 és 1848 között Hunyad megye főispánja volt, s akit egy valaki által kétségtelenül elrabolt, feleségéhez került nyaklánc hozott hírbe (s tartotta is ott).
Jókai regénye jutott eszembe, amikor a HVG-n olvastam: „A Mol Nyrt. január 16-án pénteken először átruházott a MOL Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet részére 2,56 millió részvényt, majd nem sokkal később ellenérték nélkül, juttatásként átadott ebből összesen 791 659 részvényt a vezető tisztségviselőinek.” Lássuk ezt személyekre, s a részvénycsomagok mai értékére lebontva ki:
Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató: 631,4 millió forint, Világi Oszkár vezérigazgató-helyettes: 416,3 millió forint, Molnár József vezérigazgató: 362 millió forint, Ratatics Péter csoportszintű fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgató: 281,7 millió forint, Simola József körforgásos gazdasági szolgáltatások ügyvezető igazgató (Mohu vezérigazgató): 260,2 millió forint, Marton Zsombor csoportszintű kutatás-termelés ügyvezető igazgató: 246,9 millió forint, Bacsa György csoportszintű stratégiai ügyvezető igazgató: 219 millió forint, Ortutay Zsuzsanna, az igazgatótanács elnöke, a horvát INA olajcég vezetője: 186,7 millió forint, Szabó Gabriel csoportszintű downstream ügyvezető igazgató: 105,8 millió forint, Székely Ákos csoportszintű pénzügyi vezérigazgató-helyettes: 105,4 millió forint. (A HVG adatát javítottam Bacsa György esetében: nála Marton Zsombor adata szerepel a cikkben, míg Martonnál kimaradt az értékszámítás.)
Ember, magyar ember, csekkel a kezedben, akciós párizsival a szatyrodban, érted ezt?
Ajándékba kaptak 100-600 millió forintot! Ejnye, ennyire közeledik a választás? Kellenek a hűséges oligarchák, nem? Oké, korábban is így tettek a januárok elején, nem kell őket félteni. Na de most, ebben a politikai és gazdasági helyzetben?
Hányszor hallottuk sírni Hernádit a médiában, hogy „szegény MOL-nak milyen nagyon rossz a helyzete”. Annak, akiben az amúgy logikus gondolat támadna fel, hogy ez egy hatalmas „olajtársaság”, és az ilyeneknek a világon mindenhol sokat keresnek a vezetőik, ajánlom megfontolásra a következő pár tényt: Hernádi Zsoltnak, aki Magyarország 6. legbefolyásosabb embere a Befolyás-barométer szerint, és aki csak úgy mellékesen anyázza az Európai Uniót az oroszokkal szembeni szankciók miatt, közös érdekeltségei vannak Tiborcz Istvánnal (Alteó, Waberer’s), valamint mondjuk Garancsi Istvánnal is ingatlanügyekben (az Újpest FC új stadionjának telkét érintő alapítvány). Hernádi ahol tudja, nyilvánosan dicséri a kormány támogatását (például a 131 millió eurós állami támogatással megvalósított MOL poliol, tiszaújvárosi beruházásnál), hangsúlyozva:
„a MOL sikere az ország sikere…Orbán Viktor győzze meg Európát, hogy ők is ezt az utat kövessék.”.
A gondolat innen folytatható: Magyarország = Orbán, a MOL = Hernádi. Az ország pénze Orbáné, a MOL pénze vajon kié (tudom, nem ilyen egyszerű a dolog)? A miniszterelnökkel közös megjelenéseik és gazdasági „párbeszédük” is erős szövetségre utal, amit a lakájmédia egyszerűen csak „jó barátságként” jellemez.
Mindenki döntse el maga, hogy január 16-án, az akkori élt oligarchákat tökéletesen jellemző Mikszáth Kálmán (1847-1910) születésnapján, az orosz (nem ok nélkül) Rettegett Ivánnak (1530-1584) az 1547-es, moszkvai Uspenszkij-székesegyházban (Успенский собор, Kreml) történt koronázásának napján, és azon a napon, amikor Ie. 27-ben a szenátus az addigi szerénykedő Octavianust (Ie. 63 – Isz. 14) megtette a Római Birodalom első császárává (Augustus), vajon miért ajándékozta meg (újra) a MOL a vezetőit ennyire durva módon mindösszesen 87 nappal a mindent eldöntő választások előtt?
 1860-ban írta a „Szegény gazdagok” regényt egy Fatia Negra nevű bandita, és egy uzsoráscsalád egymásba csatlakozó){kind=link}