Kezdőlap Címkék Részvény

Címke: részvény

Musk adója 11 milliárd dollár, de a Tesláé 0.

A világ leggazdagabb embere teljesírja a sajtót, hogy az Egyesült Államok történetének legnagyobb személyi jövedelem adóját kell befizetnie, de arról nemigen beszél, hogy az elektromos autókat gyártó Tesla egy centtel sem járul hozzá az USA költségvetéséhez.

7,6 milliárd dollár volt a bruttó és 5,5 milliárd dollár a nettó bevétele a Teslanak 2021-ben. Hogyhogy nem adózik ezután Elon Musk cége? Úgy, hogy leleményes adótanácsadóinak hála a Tesla 130 millió dolláros veszteséget mutatott ki. A profit, amely több mint 6 milliárd dollár, kizárólag a külföldi eladásokból jött be. Közben pedig a Tesla autó eladásainak
45%-a az USA területén történt. A Tesla adó bevallása szerint külföldön 839 millió dollárt fizetnek be különböző adóhivatalokban. Az USA tagállamaiban az adó összesen 9 millió dollár, szövetségi szinten viszont zéró! – hívja fel a figyelmet a CNN.

A józan ész szempontjából ez elfogadhatatlannak tűnik, de megfelel az Egyesült Államok adózási szabályainak – nyilatkozta ezzel kapcsolatban egy vezető adó szakértő. Martin Sullivan szerint egészen egyszerűen arról lehet szó, hogy a Tesla – más multikhoz hasonlóan – a nyereséget külföldön számolja el. Ezt például úgy lehet megcsinálni, hogy például a cég szabadalmi jogait külföldön jegyzik be, az USA-ban működő részlegnek viszont szabadalmi díjat kell ezért fizetnie.

Minden multi ezt csinálja az Egyesült Államokban. Hülyének nézik azt, aki nem így tesz.

Miért fizet Musk 11 milliárdos adót?

A szupergazdagok nemigen fizetnek adót az Egyesült Államokban. 2018-ban Elon Musk és sok más dollár milliárdos egyetlen centet sem fizetett az adóhivatalnak. Ez hogy lehet? Musk nem kap fizetést a Teslatól, melynek ő a főnöke. A cég részvény opciókkal fizeti őt meg. Az Egyesült Államok adózási szabályai szerint ez csak akkor válik adókötelessé, ha az opciókat beváltják. Ezért Musk nem nagyon siet az opciók beváltásával. Csakhogy volt egy opciós csomag 22,9 millió Tesla részvényre, és ez idén augusztusban lejár. Ezért ezt az opciós csomagot Musk elkezdte beváltani. Így a 142,6 millió dollárért megszerzett opciós csomagból részvényeket vett, melyek összértéke 23,6 milliárd dollár! Ezután már adóznia kell, méghozzá 41%-os adókulccsal. Musk ezenkívül eladott még Tesla részvényeket 5,8 milliárd dollárért. Így jött ki a 11 milliárd dollár, amely eddig a legmagasabb összeg, amelyet egy adózónak be kell fizetnie az USA történetében.

Elon Musk ezen a héten újabb 8,4 millió Tesla részvény opcióval gyarapodott. Ezzel 67,5 millióra nőtt részvény opciókban tartott vagyona. 2028 előtt ezek az opciók nem járnak le vagyis a következő öt évben nem kell hozzájuk nyúlnia. Így lehet, hogy jövőre már nemcsak a Tesla fizet zéró adót az USA-ban, de maga az alapító atya, Elon Musk is!

A nagy átverés, avagy az autó amelyik csak lejtőn gurul

Félrevezette részvényeseit a Nikola, az elektromos teherautó óriás dollármilliárdos főnöke – állitja az ügyészség az amerikai bíróságon.

Nem vagyok bűnös – vallotta a bíróság előtt Trevor Milton, aki csekély 100 millió dollár ellenében védekezhet szabadlábon.

A vád a részvényesek félrevezetése mellett csalás és internetes visszaélés.

Hazudott cége, a Nikola eredményeiről a részvényeseknek – állítja a vád Trevor Miltonnal szemben. A dollármilliárdos szeptemberben lemondott a cég vezetéséről. Hogy is lett  milliárdos? Úgy, hogy tavaly júniusban tőzsdére vitte az elektromos teherautókat előállító cégét. A kis probléma az, hogy a cég nagyszerű üzleti sikereiről szóló beszámolók mind hamisak voltak! Úgy sikerült jó eredményeket kimutatniuk, hogy a cég kezében levő ingatlanok árát az egekbe emelték – papíron és mérhetetlenül eltúlozták technológiai eredményeiket.

A blöff majdnem bejött: a General Motors 2 milliárd dolláros partner szerződést kötött a Nikola-val.

Audrey Strauss ügyésznő New Yorki sajtóértekezletén elmondta, hogy a 39 éves Trevor Milton úgy próbálta feltornászni a Nikola részvények árát, hogy messze eltúlozta annak a technológiának az értékét, mellyel az elektromos teherautókat előállították.

Példaként megemlítette az ügyésznő a Nikola One kisteherautó ügyét. Trevor Milton pontosan tudta, hogy a jármű nem működik, vezetni sem lehet. Mégis úgy állította be mint a jövő kisteherautóját.

A másik trükkje a leleményes vállalkozónak az volt, hogy egy Ford hibridre rátette a saját márka jegyét. A Badger nem volt más mint egy másik cég járműve Nikola felirattal.

Trevor Milton azt is állította a részvényesek megnyerésére, hogy cége képes hidrogént nagyon olcsón előállítani miközben jól tudta, hogy a Nikola nem állít elő semmiféle hidrogént!

Kik vették a Nikola részvényeket?

A póruljárt részvényesek többsége újonc volt a tőzsdén. A pandemia idején az elzártságot kihasználva próbáltak meg pénzt keresni a tőzsdén. Őket viszonylag könnyű volt átverni hiszen nemigen ismerték még ezt a világot.

Milton pontosan olyan kisbefektetőket keresett, akik újoncok ezen a téren – hangsúlyozta az ügyésznő New Yorkban. Társas oldalakon, a televízióban, podcastek révén népszerűsítette a Nikolat vagyis a vevőknek nem volt módjuk arra, hogy a saját szemükkel meggyőződjenek arról, hogy mit is csinál a cég.

Közben pedig a Nikola One egyetlenegy sikeres utat tett meg: legurult egy domboldalon a hirdetés kedvéért. Felmenni már nem tudott volna – fogalmazza meg a tényállást a Nikola dollár milliárdos főnökének csalási ügyében a vádirat New Yorkban.

Soros György a világ legnagyobb információ kezelő cégében

A 90 éves dollármilliárdos 175 millió dollárért vásárolt részvényeket a Palantirban, melyet sok kormány használ információ elemzésre. A CNN értesülései szerint ebből Soros Györgynek máris jelentős haszna származik, mert szeptemberben amikor a részvényeket vette, még csak 9,5 dolláron állt a Palantir a tőzsdén, de most már 16 dollárt ér! Vagyis a 175 milliós befektetés értéke immár csaknem 300 millió dollár.

 

A Palantir információ szerző szoftverei aranyat érnek

Sok állam azért vásárolja meg őket, mert a hírszerzés illetve a kémelhárítás remekül tudja hasznosítani a gyakorlati munkában. A terrorizmusellenes harcban már sok helyen bizonyítottak a Palantir szoftverek.

A hír kapcsán a CNN megjegyzi: a Palantir alapító atyja, Peter Thiel Trump elnök elszánt híve míg Soros György közismerten a demokraták támogatója az Egyesült Államokban.

A Palantir ügylet is azt bizonyítja, hogy a 90 éves Soros György továbbra is igen intenzíven figyeli a piacot, és kiváló érzékkel találja meg azt, ami a jövő szempontjából fontos lehet, és amelyet a tőzsde máris magasra értékel.

Az amerikai high tech részvények többet érnek mint Európa összes részvényei

A Covid-19 vírusjárvány a mélybe taszította az amerikai reálgazdaságot is, de az égbe emelte a high tech szektor részvényeit, melyek értéke meghaladta a 9100 milliárd dollárt – jelezte a Bank of America.

Európa összes részvényeinek értéke (beleértve Svájcot és az Egyesült Királyságot is) “csak” 8900 milliárd dollár. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy a világ leggazdagabb embere, az Amazon alapító atyja, Jeff Bezos immár átlépte a 200 milliárd dolláros álomhatárt. A Federal Reserve Board által pénzzel bőségesen ellátott piac elsősorban öt óriás részvényeit díjazza: Amazon, Google (Alphabet), Apple, Microsoft és Facebook. Ez az öt cég csekély 7500 milliárd dollárt ér – állapítja meg a Business Insider.

Óriási ugrás

Az európai részvénypiac 2007-ben még négyszer annyit ért mint az amerikai high tech részvények összesen. A befektetők viszont a jövőt nézik, és ezért a pénzüket a high tech cégekbe fektetik: a Covid-19 vírus járvány drámai mértékben felgyorsította ezt a folyamatot. Az elzárás ugyanis megerősítette: az internet minden tekintetben meghatározó a globális gazdaságban. Nem véletlen, hogy az Amazon részvények futottak fel a leginkább a vírusjárvány hatására. Az internetes kereskedés fölénye mindenki számára nyilvánvaló lett, ezért nőhettek az Amazon részvények 85%-al 2020-ban miközben a tőzsdék mindenütt meginogtak a pandémia hatására. A nagy ötösből a Google szerepelt a leggyengébben: az Alphabet A kategóriás részvényei “csak” 22%-al lettek értékesebbek 2020-ban, egyedül az elmúlt hónapban 7%-al váltak  drágábbakká. Így nem csoda, ha sok amerikai high tech részvényekbe fekteti azt a pénzt, amit a válságkezelő alapokból kap, hiszen míg a reálgazdaság gyengélkedik a nagy ötös részvényei szárnyalnak a tőzsdén.

Minden mutató magasan, jöhet a recesszió?

A német és amerikai gazdaság legfontosabb mutató az egekben: dinamikus növekedés, évtizedes mélyponton a munkanélküliség, a bizalmi indexek szárnyalnak. A részvényvásárlások a múltban ilyenkor tetőztek, aztán jött az összeomlás.

A német gazdaság pénteken megismert legfrissebb néhány mutatója rendkívül impozáns: a növekedés az első negyedévi 0,7 után a második három hónapban is 0,6 százalék volt, a bruttó hazai termék (GDP) gyarapodása a 2016-os mértéket is meghaladva idén elérheti 2 százalékot. A jövőbeli növekedés lehetőségét előrevetítő vállalati beruházások 1,2 százalékkal kúsztak feljebb a második negyedévben, a lakosság pedig német mértékkel jelentősen, 0,8 százalékkal költött többet, a német statisztikai hivatal megjegyzése szerint a GDP indexének emelkedésében is ez kapott nagy szerepet (sokan kárhoztatják a németeket, hogy „túl sokat” takarékoskodnak, ahelyett, hogy kissé többet fogyasztanának, ami nagyobb szökellést tenne lehetővé a nemzetgazdaságban).

Az ismert befektető, Zsiday Viktor éppen az efféle mutatók kapcsán tette fel a kérdést, hogy az ilyenkor szokásos részvénypiaci optimizmus közepette mikor várható az a pont, amikor tömegesen kezdenek eladni papírokat.

És amikor elkezdődik az összeomlás, a pánik.

Mint írja, elméletben mindenki tudja, mikor kell hosszú távra részvényeket venni. Akkor, amikor recesszió tombol, magas a munkanélküliség, összeomlanak a vállalati profitok, és a címlapokról a félelem árad. És azt is, mikor kell a részvényeket eladni: amikor minden szép és jó, nagy a jólét, kicsi a munkanélküliség, rekordon vannak a vállalati profitok.

A múltbeli fel-le-hullámzások Zsiday szerint nagyon hasonló képet festenek a mostanival összevetve.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a részvényeladásokat jellemzően megelőző jelekkel állunk szemben

– derül ki Zsiday gondolatmenetéből. Két fontos jelzőszám éppen nagyon fent van: Németországban 2007-ben ment mindenkori maximumára a vállalati hangulatot mérő úgynevezett IFO-index, és tudjuk, hogy utána mi jött: összeomlás. Most ismét ilyen a helyzet, a német IFO-index tetőponton van, és hasonló pályát futhat be amerikai társa, az ISM-mutató, ami ha nincs is rekordértéken, de magasan áll.

A másik indikátor a munkanélküliség, ami eddig amikor évtizedes mélypontjára esett, az a ciklus tetőpontját jelezte, mert ilyenkor már nem nagyon maradtak kihasználatlan kapacitások a cégeknél, a jegybank előbb-utóbb kamatot emel, a gazdaság túlfűtött állapotban van. Most éppen ez a helyzet: a német munkanélküliség 30 éves mélyponton van, az amerikai is 15 évesen.

Zsiday szerint ezek mindenképpen igen erős figyelmeztető jelek. A történelem azt mutatja, hogy ilyen helyzetekben szokott tetőzni a részvénypiac: teljes a bátorság, és már kevés a lehetőség a felfelé haladásban. A befektető hazai párhuzamot is lát:

a nagy bátorságra egészen elképesztő példa, ami a magyar kis részvények piacán zajlik,

ennek látványa szintén megerősíti abban, hogy a befektetői bátorság-felelőtlenség csúcson van. És habár a bemutatott jelzőszámok időzítésre nem alkalmasak, a hosszútávú befektetők számára ezek azok a jelek, amikor eladnak, és akkor térnek vissza, amikor a címlapokról már nagybetűkkel ordít a recesszió felirat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK