Moszkvából érkezett Budapestre Csen Vencsing, a kínai kémfőnök, aki tagja a legfelső politikai vezetésnek is. Kínában ez hagyomány a kommunista hatalomátvétel óta.
Kang Seng, a titkosszolgálat rettegett vezére 1931 óta tagja volt a politikai bizottságnak ahogy azt Hruscsov elvtárs képébe vágta a szovjet vezető pekingi látogatása alkalmából. A kulturális forradalmat, amely majdnem csődbe vitte Kínát, Kang Seng irányította, de ő Mao elnök előtt egy évvel meghalt – 1975 illetve 1976.
Orbán Viktor a Karmelita kolostorban fogadta a kínai hírszerzés fejét, majd utána kijelentette:
“Magyarország álláspontja az, hogy Európa versenyképességét a Kínával való együttműködésre kell építeni. Ennek a kapcsolatnak a felerősítése szolgálja Magyarország érdekét nem pedig a kelet-nyugati kapcsolatok mesterséges szétválasztása.”
Peking Trump hatalomra jutása óta pontosan ilyen üzeneteket küld Európának, ahol a vámháború miatt növekszik a fogadókészség, de kevéssé valószínű, hogy összefognának Trump ellen ahogy azt Kína szeretné.
Mit szól mindehhez Orbán “nagy barátja” Donald Trump?
Magyar Levente külügyi államtitkár Brüsszelben megerősítette:
Orbán akkor sem szakít Pekinggel, ha az USA ezt követelné tőle!
Orbánéhoz hasonló a kínai hírszerző főnök karrierje
Csen Ven-csingnek már az apja is rendőr volt a kommunista rendszerben, ahol ez komoly referenciának számít Kínában. Csen Ven-csing elvégezte a jogi egyetemet, és beállt a rendőrséghez. Akkor figyeltek fel rá amikor egy nagyszabású bandita akciót brutális hatékonysággal felszámolt. A karrierje elindult felfelé: a belügyből átkerült az állambiztonsági minisztériumba, amely a KGB-nek felel meg Kínában.
Aztán szolgált a hadseregben is komisszárként végül Hszi Csin-ping elnök hozta fel Pekingbe, ahol a korrupció ellenes harc egyik vezetőjévé vált.
Lebuktatta a kémelhárítás fejét, akivel baráti viszonyt ápolt, de ezzel bizonyította lojalitását Hszi Csin-ping elnökhöz.
Mi köze van Csen Ven-csingnek Magyarországhoz? Az, hogy 2018-ban Hszi Csin-ping elnök kinevezte őt az Új Selyemút program biztonsági főnökévé. Magyarország az egyetlen olyan uniós ország volt, mely első számú vezetővel, Orbán Viktorral képviseltette magát az Új Selyemút program csúcstalálkozóján Pekingben, ahol a magyar miniszterelnök – az ukrajnai háború kellős közepén – kezet rázott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Csen Ven-csing kiváló kapcsolatot épített ki a török titkosszolgálattal, amely korábban támogatta az ujgur dzsihád harcosokat Kínában ám Peking megvásárolta Erdogan elnököt egy egymilliárd dolláros gyorssegéllyel, mellyel a török államfő megmenthette a gyengélkedő török lírát.
Hszi Csin-ping elnök annyira meg volt elégedve Csen Ven-csinggel, hogy kinevezte őt Kína titkosszolgálati főnökévé: 2022-ben a legutóbbi pártkongresszuson tagja lett a majd mindenható politikai bizottságnak, és ő lett a kommunista párt biztonságért felelős titkára.
Hova ment első útjára ebben a csúcsvezetői tisztségben? Természetesen Moszkvába – ahogy Hszi Csin-ping elnök első útja is oda vezet mindig miután újraválasztják a kommunista párt vezérének.
Kivel tárgyalt Moszkvában a kínai titkosszolgálat főnöke? Szergej Nariskin tábornokkal, a katonai hírszerzés fejével, aki nem helyeselte Putyin villámháborúját Ukrajnában, de az orosz elnök mégsem váltotta le őt. Nariskin tábornok családjának háza volt Magyarországon, és ezt csak akkor adták el amikor az USA felhívta a magyar hatóságok figyelmét erre az apróságra. 2023-ban Moszkva után Berlinbe is ellátogatott a kínai állambiztonság első embere, ezzel is hangsúlyozva, hogy az Európai Unió mint Kína legfontosabb kereskedelmi partnere, igencsak jelentős partner Kína világpolitikai terveiben.
Magyarország legyen orosz-kínai protektorátus?
Bogár László szerint ez lenne Orbán Viktor terve a jövőre nézve, de hogyha ez így van, akkor a magyar miniszterelnöknek kicsit nehéz lesz ezzel kampányolnia 2026-ban Magyar Péterrel szemben. A szánalmas Ukrajna ellenes kampány ezt van hivatva leplezni hiszen Orbán profi politikus, aki azzal kezdte politikai karrierjét, hogy “ruszkik haza!” Sem Putyin, sem Zelenszkij rendszere nem népszerű Magyarországon, ahol a Nyugat alternatívájaként fel lehet használni Kínát, de aligha valószínű, hogy a kínai kommunista rendszer – minden gazdasági sikere mellett – komoly szimpátiát váltana ki Magyarországon.
1956-ban a kínaiak keményebb fellépésre ösztönözték Nyikita Szergejevics Hruscsovot Magyarországon, Mao elnöknek is része volt abban, hogy a Szovjetunió akkori vezetője a katonai beavatkozás mellett döntött. 1956-ban a Nyugattal szembeni gyengeséggel vádolta meg Mao elnök Hruscsovot, 1972-ben azután a kínaiak belecsaptak az amerikai vezetők – Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter tenyerébe.
1978-ban azután nyugati támogatással megindult a reform Kínában, amely meglepően rövid idő alatt az USA kihívója lett a világgazdasági versenyben.
Orbán Viktor Magyarországa pedig immár Kínától várja a gazdasági támogatást, düledező rendszerének megmentését.
