Az ukrán vezető nyers kijelentései veszélybe sodorhatják Trump elnököt, aki az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodást tette meg egyik legfontosabb külpolitikai céljává – erre figyelt fel a New York Times.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton határozottan elutasította azt az elképzelést, hogy Ukrajna területeket engedhet át Oroszországnak, miután Trump elnök azt sugallta, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás tartalmazhat „területcserét”.
Mit adna Oroszország cserébe?
„Az ukránok nem fogják elajándékozni a földjeiket a megszállóknak” – mondta Zelenszkij kijevi irodájából videón elhangzott beszédében, néhány órával Trump kijelentése után, amely látszólag figyelmen kívül hagyta Ukrajna szerepét a tárgyalásokban.
„Bármely ellenünk hozott döntés, minden Ukrajna nélkül hozott döntés egyben a béke elleni döntés is” – mondta Zelenszkij.
„Semmi döntést sem fognak hozni, vagy ezek eleve halott döntések; soha nem fognak működni.”
A nyers elutasítása feldühítheti Trumpot, aki egyik legfontosabb külpolitikai céljává tette az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodást, még akkor is, ha ez Kijev számára kedvezőtlen feltételek elfogadását jelenti. A múltban Trump bírálta Ukrajnát, amiért ragaszkodik az általa makacsnak nevezett tűzszüneti követelésekhez, és amiért „nem áll készen a békére”.
„Vissza fogunk kapni néhányat, és néhányat cserélni fogunk” – mondta egy Fehér Házban tartott rendezvényen. „Lesznek területek cserék, amelyek mindkettőjük javát szolgálják majd.”
Ez a megközelítés azonban ütközik az Ukrajnában széles körben elterjedt nézettel, amely ellenzi a háború lezárásaként a területfeladást, ami Zelenszkijnek nem sok választást hagyott, mint elutasítani az ilyesfajta területi engedményeket. Ha másképp tenne, valószínűleg heves kritikáknak tette volna ki magát, és politikai bombát robbantana.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet nemrégiben végzett közvélemény-kutatása szerint az ukránok több mint háromnegyede ellenzi az ukrán ellenőrzés alatt álló területek Oroszországnak való átadását. Ami az orosz ellenőrzés alatt álló területek átengedését illeti, az ellenállás kissé csökkent, az ukránok valamivel több mint fele ellenzi azt, „még akkor is, ha ez meghosszabbítja a háborút és veszélyezteti a függetlenség megőrzését” – áll a közvélemény-kutatásban.
De Luhanszk és Donyeck átengedése, amelyek egy közismert nevén Donbász régió részét képezik, számos problémát okozna Ukrajna számára. Ez azt jelentené, hogy feladnának egy városokban és ipari központokban gazdag régiót, amelyet Oroszország ugródeszkaként használhatna a háború újraindításához.
Ukrajnának pedig fel kellene adnia az észak-donyecki megerősített fővédelmi vonalát, amely Szlovjanszk és Kosztyantynivka városai között húzódik, és amely eddig ellenállt az orosz támadásoknak.
„Nem alkudozunk népünk vérével és sírjaival”
– tette hozzá. „Ukrajna minden méteréért megküzdöttek, és a fegyvertestvéreim az életükkel fizettek érte.”
Kijevnek azzal a kihívással is szembe kellene néznie, hogy evakuálja a Donbász régióban Ukrajna által ellenőrzött területen élő mintegy 200 000 civilt, míg azok, akik otthon maradtak, az orosz megszálló erők bántalmazásának vannak kitéve.
Trump javaslata, miszerint alkudozva adnának el bizonyos területeket a béke biztosítása érdekében – egy olyan ötlet, amelyet a kormánya már egy ideje felvetett, de soha nem vállalt ilyen nyíltan –, sértő érzést keltett az ukránok körében.
Még Petro Porosenko, Zelenszkij elődje is a Facebookon azt írta, hogy „az ukránok olyan nemzet, amely nem kereskedik a saját területeivel”.
Az sem világos, hogy Ukrajna milyen területeket kaphatna egy esetleges csere keretében. A Donbász régió területein kívül Oroszország két déli régió, Zaporizzsja és Herszon nagy részeit, valamint az északkeleti, Szumi és Harkiv városai közelében elfoglalt apró területeket birtokol.
Zelenszkij csak egyszer javasolt területcserét, amikor Ukrajna tavaly augusztustól idén márciusig birtokolta Oroszország nyugati Kurszk régiójának egy részét. Ezután azt javasolta, hogy Kijev kurszki jelenlétét cseréljék el orosz kézen lévő területekre. „Egy területet elcserélünk egy másikra” – nyilatkozta a The Guardiannek februárban.
Moszkva erői azonban tavasszal visszafoglalták Kurszkot, ezzel eltörölve Kijev alkupozícióját.
Trump javaslatának elutasításakor Zelenszkij Ukrajna alkotmányára hivatkozott, amely kimondja, hogy Ukrajna területe oszthatatlan és sérthetetlen. „Ukrajna területi kérdésére a válasz már benne van Ukrajna alkotmányában” – mondta Zelenszkij.
„Senki sem fog kihátrálni ettől, és senki sem lesz képes rá.”
Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna „készen áll arra, hogy Trump elnökkel és minden partnerünkkel együtt valódi és ami a legfontosabb, tartós békéért dolgozzon.”
Az még várat magára, hogy Kijevnek lesz-e bármilyen mozgástere most, hogy elutasította Trump javaslatát.
Mikola Davygyuki ukrán politikai elemző szerint Zelenszkij és csapata most olyan módokat keres, amelyekkel elkerülhető a tárgyalások partvonalra kerülése, például európai szövetségeseik összefogásával és a béketárgyalások feltételeinek és struktúrájának meghatározására irányuló erőfeszítésekkel.
Kijev békemegállapodás-szerkezeti megközelítése azonban nagyban ütközik Moszkva elképzelésével. Ukrajna ragaszkodik a tűzszünet biztosításához, mielőtt bármilyen békefeltételt, beleértve a területi kérdéseket is, megvitatna. A Kreml ezzel szemben azt követeli, hogy a tárgyalások a tűzszünet előzetes elfogadása nélkül kezdődjenek, és hogy a háború „kiváltó okait” kezeljék. Ez a Kreml Ukrajna teljes mértékben független és szuverén elfogadását lehetetleníti el, a Nyugattal együttműködő nemzetként való létezését is.
Mivel Trump beleegyezett az alaszkai béketárgyalásokba jövő pénteken, egyelőre Moszkva megközelítése tűnik irányadónak.
„Ez nem a megbékélésről szól, ez annak elismerését jelentenél, hogy az agresszornak igaza van – hogy bármit is akar, azt megkapja” – mondta Kateryna Zarembo, ukrán politikai elemző, aki jelenleg orvosi önkéntesként szolgál a fronton, egy interjúban.
„Ezzel a háború nem fejezhető be.”
