Izrael súlyos eszkalációt indított Irán energiainfrastruktúrája ellen, ami mély szenvedést okozhat az üzemanyag- és gázhiánnyal küzdő milliók számára.
Az iráni kőolajminisztérium szerint izraeli rakéták találtak el egy gázédesítő egységet a Dél-Parsz gázmező 14. fázisánál és a hatalmas Fajr Jam gázfeldolgozó komplexumot – mindkettő Dél-Iránban –, valamint három nagyobb üzemanyag-tárolót Teheránban.
A South Pars Irán teljes földgáztermelésének nagyjából 75%-át adja. A sérült létesítmények önmagukban az ország gázfogyasztásának körülbelül 10%-át biztosítják.
A kár teljes mértéke továbbra sem tisztázott, de az iráni média a Fajr Jam gázkivételi és -feldolgozó infrastruktúrájának súlyos kárairól számol be. A napi 50 millió köbméter kapacitású üzem valószínűleg leállt.
A kőolajminisztérium azt is megerősítette, hogy a Phase 14 napi 20 millió köbméteres termelésének 60%-át leállították.
Izrael korábban figyelmeztetett, hogy Irán energiaszektorát veszi célba, ha az iráni erők izraeli civileket támadnak.
Teheráni üzemanyagraktárat is ért a csapás
A szombati légicsapások Teheránra is kiterjedtek, ahol az izraeli erők a jelentések szerint a Shahran, Kan és Rey üzemanyagraktárakat támadták – ezeket a létesítményeket, amelyek a főváros szinte teljes benzin- és dízelszükségletét ellátják.
Teherán teljes tárolókapacitását egymilliárd literre becsülik, ami Irán nemzeti üzemanyag-tartalékának negyede.
Egy bizalmas, az Iran International által megszerzett kőolajügyi minisztériumi dokumentum szerint március végén az ország 1,56 milliárd liter benzint és 1,28 milliárd liter dízelolajat tárolt – alig annyit, ami tíz napra elegendő országos felhasználásra.
Teherán csak napi több mint 20 millió liter benzint és 7,5 millió liter gázolajat fogyaszt.
Mivel ezek a tárolóközpontok megrongálódtak, a főváros most egy közelgő üzemanyagválsággal néz szembe, és további izraeli csapások várhatók Irán energiainfrastruktúrája ellen, mivel iráni rakéták csapódtak be Izraelben.
Eddig legalább 14 izraeli civil halt meg iráni támadásokban, míg az iráni egészségügyi minisztérium több mint 200 halottról számolt be.
A Hormuzi-szoros lezárása?
Miközben a déli gázinfrastruktúrát sújtották a csapások, Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy „a háború Perzsa-öbölre való kiterjesztése az egész világot konfliktusba sodorhatja”. Konkrétumokat nem közölt, de Esmail Kowsari törvényhozó azt mondta, hogy Teherán fontolgatja a Hormuzi-szoros lezárását.
A Kpler árupiaci nyomkövető által az Iran Internationalnak szolgáltatott adatok szerint Irán a hónap első 10 napjában napi 2,2 millió hordó nyersolajat exportált, a múlt hónapban pedig átlagosan napi 1,8 millió hordót – mindezt a Perzsa-öbölben található, a szorosra támaszkodó terminálokon keresztül.
Irán egyetlen alternatívája a Jask terminál, amelyet 2020-ban avattak fel az Ománi-tengeren. A TankerTrackers adatai szerint rövid ideig használták tavaly októberben – egy izraeli csapástól való félelem közepette –, de átlagosan napi 200 000 hordó alatt teljesített, és jelenleg inaktív.
Mivel a Jask több mint 1000 kilométerre található Irán fő olajmezőitől, és korlátozott kapacitással rendelkezik, a szoros lezárása gyakorlatilag leállítaná Irán saját olajexportját.
A gazdasági következmények itt nem állnának meg: az iráni kikötők és tengerészeti szervezet szerint Irán nem olajipari kereskedelmének 80%-a a Perzsa-öbölön és a Hormuzi-szoroson is áthalad.
A részben fejlett, indiai segítséggel épült Chabahar kikötő az ország teljes áruforgalmának kevesebb mint 4%-át kezeli.
