Latin Amerika legnagyobb zsidó központját 1994-ben Buenos Aires mellett felrobbantotta egy iszlamista csapat, melyet Irán bízott meg ezzel. 85-en meghaltak, sokan megsebesültek.
Nyomozás indult a terrorakció ügyében, melyet Natalio Alberto Nisman ügyész vezetett. Az Argentínában született zsidó ügyész elszántan nyomozott pedig sok akadályba ütközött, mert Argentínában nem véletlenül rejtőzködött annyi náci – itt kapták el Adolf Eichmannt is – eléggé erős volt az antiszemitizmus különösen a hadseregben és a titkosszolgálatnál. Nisman 2008-ban eljutott odáig, hogy bűnrészességgel gyanúsította meg Carlos Menem ex elnököt, és a letartóztatását javasolta, de ez nem történt meg, hanem őt állították félre, de végül mégiscsak összeállította a dossziét, és 2015 január 18-án az argentin kongresszus elé akarta terjeszteni a húszéves vizsgálat eredményét. Már nem tudta megtenni, mert holtan találták a fürdőszobájában. “Öngyilkos” lett. Azóta sem tudjuk, hogy valójában mi történt …
Az elnökasszony rendelte meg a zsidó ügyész halálát?
Csak az első vizsgálat állapított meg öngyilkosságot, másodszor a csendőrség szakértői már gyilkosságot jeleztek.
Ezért a vizsgálat indult azon az egyszerű jogi alapon, hogy cui prodest? Kinek állhatott érdekében az, hogy elnémítsák az ügyészt, aki Argentína legnagyobb terrorakciója ügyében nyomozott, és kínos kapcsolati hálót leplezett le: a hatalom egyik pártjának vezetői, mely mindmáig fontos szereplő Argentínában, nemcsak, hogy tudtak az iráni terrorakcióról, de elő is segítették azt! 2017-ben Cristina Fernandez de Kirchnert perbe fogták hazaárulásért. Ezt jogilag azzal alapozták meg, hogy amíg Cristina Fernandez de Kirchner Argentína elnöke volt aláírt egy memorandumot az iráni vezetéssel arról, hogy a libanoni Hezbollah a felelős a merényletért, és homályban hagyta az iráni forradalmi gárda szerepét a terrorakció megszervezésében és végrehajtásában. Irán a hírek szerint jelentős mennyiségű olajat szállított Argentínának kedvezményesen, hogy eltussolja részvételét az ügyben, és ezt mind Izrael, mind pedig az Egyesült Államok erőteljesen kifogásolta. A memorandumot végülis nem fogadta el az argentin kongresszus.
Cristiana de Kirchner asszonyt felmentette a bíróság, és sohasem derült fény arra: ki ölette meg azt a zsidó ügyészt, aki húsz éven keresztül nyomozott Latin Amerika legnagyobb antiszemita terrorakciójában, amelyért Irán volt a felelős, amely Izraelnek a létét sem ismeri el.
Buenos Airesben a bíróság húsz évvel az antiszemita terrorakció után egyértelműen megállapította Irán felelősségét a zsidó közösség elleni támadás miatt.
Trump – Venezuela – Irán
Látványos akcióval rabolták el az amerikaiak Maduro elnököt és nejét Caracasból, és sokan gondolják, hogy az iráni vezetés lehet a következő.
Trump egy olajstratégiát követ, és mind Venezuela, mind pedig Irán oly nagy olajkészlettel rendelkezik amely -, ha kitermelik – akkor befolyásolhatja az olajárakat az egész világon. Irán jelentős mértékben meggyengült a közel-keleti háborúban, komoly belső válsággal küszködik. A sah fia szeretne Irán új vezetője lenni, és azt ígéri, hogy visszatérne apja politikájához: a nyugatbarát diplomáciához, és a kiegyensúlyozott kapcsolatokhoz Izraellel. Véget vetne az iszlamista terrorizmus támogatásának.
Trump egyelőre habozik a beavatkozással Iránban, mert Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök figyelmeztette: ez újabb háborút indíthatna el a Közel Keleten, és erre senki sem vágyik, hiszen Izraelben is csak mostanában tér vissza az élet a normális kerékvágásba a kétéves háború után 2023-2025.
