2016-tól 2023-ig már Kínáé volt az első hely, de az Egyesült Államok 2024-ben megelőzte Pekinget a jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgáz szállításával, ám 2025-ben visszaállt a korábbi állapot – jelentős részben Trump vámjai miatt, melyek csökkentették a két ország áruforgalmát.
251,8 milliárd eurót ért el a kínai – német kereskedelem 2025-ben, és ez 2,1%-os növekedést jelent, közben az Egyesült Államok és Németország között a kereskedelem 5%- kal csökkent a tavalyi év során – írja a pekingi hivatalos véleményt kifejező Global Times. Amely hangsúlyozza: Kína és Németország ellenállt annak a nyomásnak, amely kívülről érkezett, és ellenszélben is tudott növekedni a gyenge világgazdasági konjunktúra idején.
Trump vámjai miatt valóságos búcsújárás alakult ki Pekingben: decemberben Macron francia elnök, azután Carney kanadai kormányfő és Ian Starmer brit miniszterelnök voltak a legfontosabb látogatók. Németország mindegyiknél jelentősebb Kína számára nemcsak azért, mert az Európai Unió legfontosabb államáról van szó hanem azértis, mert a németek fedezték fel elsőként a globalizáció előnyeit, és már az ötvenes években autógyárat épített a Volkswagen Sanghajban. Azóta persze megváltoztak az erőviszonyok: 1976-ban meghalt Mao elnök, és véget ért a kulturális forradalom, amely tönkretette Kínát, és 1978-ban megindult a reform, mely a globális gazdaság második számú nagyhatalmává változtatta az 1,4 milliárd lakosú országot, melynek hatalmas piaca mágnesként vonzza a német gyárakat is. A Volkswagen számára ma már talán fontosabb piac Kína mint Németország.
55,5%-kal nőttek a német beruházások Kínában
Tavaly november végéig 7 milliárd euró érkezett Németországból kínai beruházásokba, ez a megelőző évben 4,5 milliárd euró volt – közölte az IW német gazdaságkutató intézet.
A Bosch kínai leányvállalata Szucsouban 10 milliárd jüanos programot indított meg a sofőr nélküli autózás fejlesztésére. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt 1,45 milliárd dollárt költenek erre Szucsou városának ipari parkjában.
A Volkswagen befejezte nagy kutatási és fejlesztési központjának építését, amely a legnagyobb Németországon kívül, Hofej városában Anhuj tartomány székhelyén vagyis Kínának egy közepesen fejlett részén a tengerparttól távol.
“Mindez azt igazolja: ha Németország le akar válni Kínától – decoupling -, akkor ezzel a fejlődéstől válna meg – figyelmezteti Merz kancellárt a Global Times. Berlin hivatalos álláspontja – éppúgy mint Brüsszelé – a derisking, a kockázat csökkentése.
Merz stratégiai partneri kapcsolatot keres Kínában
A kancellár erről Hamvazószerdán Trierben Karl Marx szülővárosában beszélt a CDU összejövetelén. A német kancellár, aki különben az amerikai multi, a Blackrock németországi igazgatója volt mielőtt Németország vezetője lett, nem véletlenül választhatta Marx szülővárosát hiszen Kínát a kommunista párt irányítja, mely ma is sok marxista elvet követ. Például azt, hogy a gazdasági érdekek határozzák meg egy állam politikáját függetlenül attól, hogy milyen eszméket vall. Merz Trierben hangsúlyozta:
”a jövőben már nem lehet elválasztani egymástól a külpolitikát és a gazdaságpolitikát.”
Merz ugyanakkor bírálta Trump protekcionista vámpolitikáját, melyet azután az amerikai Legfelső Bíróság is elkaszált.
“Amerika vezető szerepét kihívás érte, és ez a vezető szerep a világban lehet, hogy végképp elveszett” – hangsúlyozta Merz kancellár arra utalva, hogy Kína G 2 megoldást javasolt vagyis azt, hogy Washington és Peking együtt vezesse a világot. A német kancellár viszont azon a véleményen van, hogy Európának kell a harmadik szuperhatalommá válnia, és a világot így együtt vezethetné Kínával és az Egyesült Államokkal.
Trump, elődeitől eltérően, a legutóbbi USA – Kína csúcs után írt a G 2-ről miután találkozott Hszi Csin-ping elnökkel Dél Koreában. Trump a tervek szerint áprilisban érkezik Kínába, hogy a két szuperhatalom egyeztesse elképzeléseit a világ jövőjével kapcsolatban.
