Egyre több lakás épül: az év első kilenc hónapjában 52 százalékkal több, mint 2016-ban, de a kiadott építési engedélyekből már az is látszik, hogy lelassult a növekedés a lakáspiacon. Az árak növekedése tovább tart, de növekszik a bizonytalanság a költségek emelkedése és az 5 százalékos áfa eltűnése miatt.
Másfélszer annyi (52 százalékkal több, 7981) új lakást adtak át az országban az év első kilenc hónapjában, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH adatsorából. Feltűnőek a növekedési arányok: Budapesten a legkisebb (17,6 százalék), a településméret csökkenésével párhuzamosan egyre nagyobb az új lakások számának százalékos emelkedése. A közepes méretű városokban 82, a községekben is 73 százalék az index. Ez azt mutatja, hogy
élénkül a nagyvárosokon kívüli Magyarország építési kedve is.
Ehhez azért érdemes hozzátenni, hogy a legkisebb méretű községekben (ezekből van a legtöbb az országban) szeptember végéig mindösszesen 1466 lakás épült.
A kiadott engedélyekből az első kilenc hónapban 32,6 százalékkal volt több, mint 2016 azonos időszakában. A most tervezett lakások száma 10 203, ami már csak 11 százalék gyarapodás. Ez arra utal, hogy a fejlesztők behúzták a kézi féket. Ennek oka a költségek (köztük a munkabérek) növekedése mellett az, hogy még senki se tudja, mi lesz a jelenlegi kedvezményes áfa sorsa. A megszavazott törvény értelmében
2019 végén visszaáll a 27 százalékos általános kulcs,
ami kigazdálkodhatatlan árnövekményt okozna. A lassulás harmadik oka a változatlan tartó áremelkedés: az első fél évben átlagosan 8,2 százalék volt a drágulás, és az adatok arról tanúskodnak, hogy – a minőségi összetevőket is beszámítva az árakba – a piac elmozdult a használt ingatlanok irányába.
A rengeteg építés alatt álló lakás ezután fog fokról fokra növekvő mértékben piacra kerülni. A legnagyobb kérdés most az, hogy a halmozódó kapacitások tetőzése és a vásárlói érdeklődés zenitje találkozik-e egymással.
