A Nemek Közti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) közzétette legfrissebb, 2015-ös adatokon alapuló listáját, és eszerint az Európai Unióban csak Görögországban rosszabb a helyzet, mint Magyarországon, ráadásul visszafejlődtünk az elmúlt években. A legnagyobb egyenlőtlenség férfiak és nők között a hatalmai helyzet tekintetében tapasztalható.
A listán a közép- és a délkeleti-európai országok a sereghajtók, azaz itt a legnagyobb a nemek közti egyenlőtlenség az EU-ban. Az EIGE ennek mérésére egy indexet használ, amely több komponensből áll. A főbb területek, amiket vizsgálnak, a nemek egészségügyi és anyagi helyzete, munkával kapcsolatos lehetőségei, tudáshoz való hozzáférése, időgazdálkodása és a hatalomból való részesedés. Az egyes területeket, illetve ezek részterületeit pontozzák 1-től 100-ig, ahol az 1-es pontszám a teljes egyenlőtlenséget, a 100-as pedig a teljes egyenlőséget jelenti.
Eddig négyszer gyűjtöttek adatokat, először 2005-ben, legutóbb pedig két éve, és ez utóbbinak az eredményét tették közzé most. Magyarország 50,8-es mutatóval a lista végén található, egyedül Görögországnak rosszabb az egyenlőségi indexe: 50,0. Magyarország előtt Csehországot, Horvátországot, Szlovákiát és Romániát találjuk, messze elmaradva az EU-s átlagtól, amely jelenleg 66,2 pont. 
A listát nem meglepő módon a skandináv országok vezetik: Svédország, Dánia és Finnország áll az élen, őket pedig Hollandia és Franciaország követi. Ez azt jelenti, hogy Franciaországban jelentősen javult a helyzet: két helyet előre lépve már megelőzik Belgiumot és az Egyesült Királyságot. Az uniós átlag viszont csak 1,2 pontot emelkedett a 2012-es adatokhoz képest, és a legelső vizsgálat óta sincs jelentős előrelépés (akkor 62 pont volt az EU-átlag).
Magyarországon ráadásul még romlott is a helyzet az elmúlt években az EIGE szerint:
míg 2012-ben megelőztük Romániát, most a rangsorban és a pontszámot tekintve is visszacsúszott az ország.
Ráadásul úgy tűnik, hogy itthon még az Európai Unió egészéhez képest is sokkal lassabb a fejlődés: az első adatgyűjtéskor, 2005-ben 49,5 pont volt Magyarország egyenlőségi indexe, most pedig 50,8. Az EIGE adatai szerint 2010-ben volt a legjobb a helyzet itthon, akkor 52,4 pontot kaptunk. Magyarország tehát úgy foglal el egyre rosszabb helyzet a listán, hogy az átlag közben folyamatosan növekszik, tehát az Európai Unió egészét nézve, ha lassan is, de egyre csökken a nemek közti egyenlőtlenség.
Magyarországon fejlődés az egészségügyi és anyagi helyzetben, illetve a munkában tapasztalható, ha összevetjük a mostani értékeket a legutóbbiakkal. Bár, ha a munka minőségét és a nemek közti szegregációt külön nézzük, akkor itt is rosszabb lett a helyzet. Összességében azért elmondható, hogy a munka világában és az anyagi lehetőségek tekintetében még így is viszonylag jó értékeket kapott Magyarország, és a legnagyobb egyenlőség az egészséget tekintve van. Ez azt jelenti, hogy nagyjából ugyanannyira férnek hozzá a férfiak és nők az egészségügyi szolgáltatásokhoz, és egészségi állapotuk között sincs nagy különbség. Az egészséget tekintve a 100-ból 86 pontot kapott Magyarország, ami csak egy ponttal marad el az EU-s átlagtól, de
ha a hatalomból való részesedést nézzük, siralmas számot látunk:
mindössze 18,7 pontot értünk el.
Ez az érték az, ami nagyon lehúzza Magyarország összpontszámát: ha kivennénk az összesítésből, sokkal jobb helyet foglalnánk el a listán. A hatalmi egyenlőségben egyébként soha nem szerepeltünk jól az EIGE szerint, de a politikai és gazdasági összetevőt tekintve még így is számottevően romlott 2010-hez és 2012-höz képest a helyzet (a szociális komponens nagyjából stagnál).
Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy 30 ponttal vagyunk elmaradva ezen a területen a jelenlegi EU-s átlagtól. Még Görögországban is egyenlőbben részesednek a nemek a hatalomból (21,7 pont), tehát ebben a tekintetben abszolút sereghajtó Magyarország. A listában egyébként nem tüntetik fel, hogy az egyes területeken jelentkező egyenlőtlenség a férfiak vagy a nők javára jelentkezik-e, de egyértelmű, hogy a hatalom tekintetében a nők vannak sokkal rosszabb helyzetben Magyarországon (is).
Pedig az adatok mellett közzétett tanulmány szerint általánosságban javult a helyzet a nemek közti gazdasági és politikai hatalom eloszlását tekintve az EU-ban. Kiemelik, hogy a legjelentősebb fejlődés ott látszik, hogy egyre több nő kerül döntéshozói pozícióba. Igaz, ez leginkább a gazdasági szférában tapasztalható,
a politikában még mindig jelentős hátrányban vannak a nők.
Virginija Langbakk az EIGE igazgatója arról beszélt a jelentés kapcsán, hogy még nagyon messze vagyunk attól, hogy megvalósuljon a nemek közti teljes egyenlőség a társadalomban, és a fejlődés is „csigalassú”. Sőt, néhány területen a szakadék a férfiak és nők között még nagyobb is, mint tíz éve volt, amikor először publikálták az egyenlőtlenséget mérő indexet.
