A korrupció magas szintje miatt is indokolt Magyarországgal szemben a hetes cikkely szerinti eljárás elindítása – áll az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának jelentéstervezetében. A második legtöbb uniós vizsgálat nálunk zajlik.
Ismertették az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) jelentéstervezetét ahhoz az eljáráshoz, amelyben végül arról döntenek, hogy elindítják-e Magyarországgal szemben az úgynevezett hetes cikkely szerinti procedúrát. Ennek vége a szavazati jog felfüggesztése lehet.
Az Ingeborg Grässle (Néppárt) által vezetett testület szerint
„a korrupció jelenlegi szintje, illetve az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya hatással van az uniós források magyarországi felhasználására”,
ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.
A tervezet szerint 2008 óta Magyarország 19 pontot vesztett a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény a tagországok körében, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 41 vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között az országban, amivel
Magyarország a második legtöbbször vizsgált EU-tag.
A tervezetben „aggodalommal jegyezték meg”, hogy továbbra is igen magas, 36 százalék az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és Magyarország ezzel
a második legrosszabb helyen áll az EU-ban.
A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a kimaradó tagállamokat a csatlakozásra az európai ügyészi hivatalhoz, és kiemelték, hogy az erre nem hajlandó országok esetében
fel kell függeszteni az uniós támogatások kifizetését.
Bart Staes zöldpárti képviselő elmondta, hogy módosító javaslataikban a „rendszerszintű korrupció problémájára és a magyar intézmények nem megfelelő működésére” hívják fel a figyelmet. A képviselők még benyújthatnak módosító javaslatokat a véleménytervezethez, és számos frakció jelezte is, hogy élni fognak a lehetőséggel.
Felszólalásában Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő
„politikai pamfletnek” nevezte az előterjesztést,
és hangsúlyozta, hogy az abban szereplő kevés tényállítás sem felel meg a valóságnak. Szerinte a vitában „ostoba politikai vádaskodások” és „nyilvánvaló politikai érvek” hangzottak el. Magyarország nem azért nem csatlakozik az európai ügyészséghez, mert bármilyen takargatnivalója lenne, hanem mert más elképzelései vannak a nemzeti szuverenitásról – mondta.
Deutsch elsorolta az ismert állításokat arról, hogy a hetes cikk szerinti eljárás kilátásába helyezése mögött az a szándék húzódik meg, hogy rávegyék Magyarországot a migrációval kapcsolatos álláspontjának megváltoztatására.
A német kormánypárti CDU-ba tartozó Ingeborg Grässle a közelmúltban már élesen kritizálta az OLAF-jelentések kezelését, és „valódi nyomozást” sürgetett. Polt Péter főügyész sértődött és kioktató levélben utasította vissza ezt.
Már a CONT szeptemberi magyarországi helyszíni „bejárása” alkalmával Grässle arról beszélt, hogy a rengeteg szabálytalanság miatt a 2007-13-as költségvetési időszakból várhatóan
egymilliárd eurót (több, mint 300 milliárd forintot) kell Magyarországnak visszafizetnie.
Akkor még előtte voltunk például az Elios-ügynek, amelyben szervezett csalást állapított meg az OLAF, egyedül itt 13 milliárdos visszafizetést javasolva.
MTI/FüHü
