Példátlanul sikeresnek nevezte a magyar-kínai tárgyalásokat Orbán Viktor, Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel közösen tett sajtónyilatkozatában. A vendég a többi között méltatta a 16+1 találkozót.
„Két nehéz napon vagyunk túl: 16 miniszterelnököt és Kína miniszterelnökét láttuk vendégül. Magyarország számára fontos két nap volt. Ma voltak a kétoldalú tárgyalások. Példátlanul sikeres tárgyalások vannak mögöttünk. Az eddigi együttműködést sikerül megerősíteni, a korábban elhatározott projekteket a döntő pontokon átsegítettük, s megindítottuk az előttünk álló évek kétoldalú együttműködése előtt. Távlatok is vannak előttünk.” – így összegzett Orbán Viktor magyar kormányfő a kétoldalú tárgyalások után, a kínai miniszterelnökkel közösen tett nyilatkozatában.
Konkrét megállapodásokat is sorolt, köztük a magyar agrárexportot segítő mezőgazdaságit, az Eximbank 500 millió dolláros hitelkerethez jutásáról, valamint a Borsodchem 217 millió dolláros beruházási hiteléről szólü megállapodást, továbbá azt, amely 20 millió dolláros fejlesztést tesz lehetővé a komáromi kínai elektromos buszgyártónál.
Li Ko-csiang hosszan beszélt a 16+1 találkozóról, amit rendkívül sikeresnek mondott. „Elfogadtuk a budapesti irányelveket – emlékeztetett, hozzátéve: az együttműködés rendkívül jó Kína és Közép-Kelet-Európa között. „Örülök, hogy ismét ide látogathattam” – közölte,
dicsérve Magyarországot és a gazdasági eredményeket, bár ennek kapcsán hosszabban beszélt a kínai növekedésről és eredményekről, amit hazája méretével is magyarázott.
A két ország együttműködése mellett szállt síkra, kiemelve a kereskedelmi forgalmi adatokat. A kínai befektetésekről szólva megemlítette, hogy a térségbe irányuló befektetések harmada már ma is Magyarországra érkezik. „Lenyűgöző dolgot láttam két üzletember írt alá megállapodást, s lehetett látni, hogy kínai cégek már megvetették a lábukat. Ez mindkét fél számára győztes helyzet” – húzta alá.
Pénzügyi csúcs
A mai nap történése az is, hogy megnyílt az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) kétnapos pénzügyi csúcstalálkozója. Orbán Viktor a többi között arról beszélt, hogy Kína gazdasága rohamosan nő, aminek óriási lesz az importigénye, és a kínai termelési kapacitások kihelyezésére is szükség lesz a jövőben. Az ázsiai országgal való együttműködésért a közép-európai országok között Magyarország helyzete a legjobb, hiszen régiós viszonylatban a legtöbb export innen irányul Kínába, a legtöbb beruházás Kínából pedig ide érkezik –mondta, hozzátéve: alacsonyak az adókulcsok és
az ideológia helyett józan észre épül a gazdaságpolitika,
a földrajzi elhelyezkedés kedvező és a két ország kölcsönösen tiszteli egymást.
Az AFCA létrehozására a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang tett javaslatot tavaly márciusban, a gazdasági és pénzügyi együttműködésre vonatkozó párbeszéd felgyorsítása érdekében.
Megállapodások
Több megállapodást is kötöttek a Kína és a 16 közép-kelet-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumán. Ezek egyikek arról intézkedik, hogy a Kínai Beruházási Bank durván kétmilliárd eurónak megfelelő összeget biztosít a Kína és a 16 ország által a stratégiai projektek finanszírozására hétfőn létrehozott bankközi szövetség számára. Ezzel együtt elindul Kína, valamint a közép-kelet-európai országok befektetési együttműködését segítő alap tevékenységének második szakasza is, amelynek keretében egymilliárd eurót szánnak a térség beruházásaira.
Kétoldalú megállapodások is születtek, a többi között Kína és Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Lengyelország, Észtország, Szlovénia szervezetei, intézményei között.
Nem mind arany, ami fénylik…
Odze György író, a volt pekingi magyar diplomata a FüHü-nek nyilatkozva a következőképen értékelt:
Mindez azt mutatja, hogy erős aszimmetria van a 16+1-ek itteni csúcstalálkozójának tényleges súlya, illetve aközött, ahogy ezt a hazai sajtó tálalja. Ennek különös kísérőjelensége, hogy a 16 közép- és kelet-európai vezetőnek még a nevét se igen hallani -olvasni (legfeljebb a keddi kétoldalú, protokolláris beszélgetések miatt). Odze szerint ezen túlmenően a kínai-magyar gazdasági egyeztetés, különösen a Budapest-Belgrád-vasútvonal kiépítése erősen „túltálalt” a realitáshoz képest. (Ennek felére most jelent meg a tender.)
