Derülátók a hazai energiahatékonysági piac szereplői annak ellenére is, hogy látják a növekedés buktatóit és gátjait. Ez utóbbiak közé sorolható, hogy az állam nem szándékozik visszanem térítendő támogatásokkal ösztönözni a lakossági energiahatékonysági beruházásokat, állítva: arra vannak a kedvezményes hitelek. A piaci potenciál óriási.
„Az épületenergetikai beruházások – az újépítések mellett a felújítások – erőteljesebb kormányzati ösztönzése lenne kívánatos, különösen a háztartások körében. Az energiahatékonysági célok elérését leginkább egy kiszámítható szabályozási környezet és hosszú távú, hatékony ösztönző, támogatási és szemléletformálási programok, a tudatos fogyasztói magatartásra nevelés segítenék” – szögezi le Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a piai szereplők körében frissen készített felmérésének az összegzésében.
De hogyan is állunk ezzel az „ösztönző” támogatással?
„A legolcsóbb energia az el nem használt energia” – így jellemezte az energiahatékonyság és -megtakarítás jelentőségét Holoda Attila, a második Orbán-kormány energiaipari helyettes államtitkára, az Aurora Energy Kft. ügyvezetője a Független Hírügynökségnek a közelmúltban adott interjújában.
Egy plasztikus példával is igazolta állítása helyességét: energiamegtakarítással az épületenergiának közel a felét meg lehet nyerni. Ehhez persze energiahatékonysági beruházások kellenek, ám a kormány nem szándékozik pénzt adni az uniós támogatásokból ilyen jellegű lakossági korszerűsítésre, az így rendelkezésre álló forrásokat inkább közhivatalok, állami intézmények energiahatékonysági célú korszerűsítésére fordítják. Ahogy korábban például Lázár János kancelláriaminiszter jelezte, a lakosságnak lehet banki kedvezményes hiteleket felvennie a célra. Pedig – mint Holoda rámutatott –
pont a lakosságnak van a legkisebb esélye megfinanszírozni az ilyen jellegű beruházásokat.
És valóban, szavait egy másik felmérés igazolja. Az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet 2015 decemberi felmérése szerint
a magyar háztartások mintegy kétharmada nem korszerűsítené otthonát, ha csak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna.
A magyarok 87 százalékának nincs megtakarítása, vagyis ők önerőből nem tudják modernizálni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz, ami – tegyük hozzá – nem véletlen, hiszen sokan pórul jártak a devizahitelekkel, s azok is óvatosabbá váltak, akik a kárvallottak példáján okultak. Nem véletlen, hogy
a megkérdezettek 94 százalék indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére.
Az energiahatékonysági piaci szereplők is hiányolják az energiahatékonyság ösztönzésére irányuló kormányzati elhivatottságot – derül ki a MEHI idei felméréséből. Az építőipari élénkítő lépések túlnyomóan az újépítésű ingatlanokat érintik, és az energetikai felújítások továbbra is mostoha helyzetben vannak – róják fel. A pályázati kiírások késlekedése, majd felfüggesztése, az uniós források átirányítása, az ebből fakadó kiszámíthatatlanság és tervezhetetlenség, illetve a kiírt pályázatok túlbonyolítása és túlbürokratizálása visszavetik a beruházási kedvet – állítják a piacot a legjobban ismerő cégek, amelyek szerint az új jogszabályi kötelezettségek – mint a szigorodó energiahatékonysági előírások, a nagyvállalati energiaaudit kötelezővé tétele, energetikai szakreferensek alkalmazása – ugyan az energiahatékonyság javát szolgálják, de a túlzott bürokrácia miatt a cél ellenében hathatnak.
Óriási lehet(ne) a piac
A piaci szereplők tisztán látják a saját üzletüket is az óriási piaci potenciálban, hiszen – ahogy arra a MEHI egy tavalyi piackutatása is rávilágított –
a magyar háztartások 24 százaléka, 920 ezer háztartás készül energetikai felújítást elvégezni a következő öt évben azon a lakóházon, amelyikben él.
A vidéken élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést. Korábbi szakmai becslések szerint egy új építésre legalább 10 felújítás jut, és bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk nagyobb számuk miatt jelentős – különösen a kisebb építőipari KKV-k piaci helyzetének stabilizálásában.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként a hazai lakásállomány 4,4 milliósra tehető.
Szerencsére a piac fejlődik – legalábbis erről tanúskodik az energiahatékonysági piac szereplőinek a jó hangulata. A MEHI mostani felmérésében ugyanis kétharmaduk mind a saját, mind az energiahatékonysági piac helyzetét pozitívan ítélte meg az előző évihez képest. Míg tavaly a cégek 40 százaléka számolt be növekedésről a megrendeléseiket tekintve, addig idén ez az arány 68 százalékra nőtt. A cégek teljesítményének alakulása is hasonló arányokat mutat: már 2016-ban 70 százalékuk ért el jobb teljesítményt, és ez a növekedés nagy részüknél (65%) idén is folytatódott2016-ot a cégek 90 százaléka nyereséggel zárta, és mintegy kétharmaduk (65%) növelni is tudta a nyereségét az előző évihez képest. Ezek a számok az előző évhez képset enyhe növekedést mutatnak.
A jövőt is bizakodóan ítélik meg: közel kétharmad mind a saját jövedelmezőségét, mind az energiahatékonysági piac alakulását illetően folytatódó javulásra számít az év második felében. A vállalatok több mint egyharmada tervezi, hogy a növeli a foglalkoztatottjainak létszámát, és senki nem számolt be arról, hogy csökkenteni kellene a munkaerő-állományát.
Korlátozó tényezők
A jó teljesítmény ellenére több tényező is nehezíti a vállalatok piaci működését – derül ki a MEI felméréséből. Ezeket kiválóan foglalja össze az alábbi ábra.
