Kezdőlap Címkék MEHI

Címke: MEHI

„A legolcsóbb energia az el nem használt energia”

Derülátók a hazai energiahatékonysági piac szereplői annak ellenére is, hogy látják a növekedés buktatóit és gátjait. Ez utóbbiak közé sorolható, hogy az állam nem szándékozik visszanem térítendő támogatásokkal ösztönözni a lakossági energiahatékonysági beruházásokat, állítva: arra vannak a kedvezményes hitelek. A piaci potenciál óriási.

„Az épületenergetikai beruházások – az újépítések mellett a felújítások – erőteljesebb kormányzati ösztönzése lenne kívánatos, különösen a háztartások körében. Az energiahatékonysági célok elérését leginkább egy kiszámítható szabályozási környezet és hosszú távú, hatékony ösztönző, támogatási és szemléletformálási programok, a tudatos fogyasztói magatartásra nevelés segítenék” – szögezi le Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a piai szereplők körében frissen készített felmérésének az összegzésében.

De hogyan is állunk ezzel az „ösztönző” támogatással?

„A legolcsóbb energia az el nem használt energia” – így jellemezte az energiahatékonyság és -megtakarítás jelentőségét Holoda Attila, a második Orbán-kormány energiaipari helyettes államtitkára, az Aurora Energy Kft. ügyvezetője a Független Hírügynökségnek  a közelmúltban adott interjújában.

Egy plasztikus példával is igazolta állítása helyességét: energiamegtakarítással az épületenergiának közel a felét meg lehet nyerni. Ehhez persze energiahatékonysági beruházások kellenek, ám a kormány nem szándékozik pénzt adni az uniós támogatásokból ilyen jellegű lakossági korszerűsítésre, az így rendelkezésre álló forrásokat inkább közhivatalok, állami intézmények energiahatékonysági célú korszerűsítésére fordítják. Ahogy korábban például Lázár János kancelláriaminiszter jelezte, a lakosságnak lehet banki kedvezményes hiteleket felvennie a célra. Pedig – mint Holoda rámutatott –

pont a lakosságnak van a legkisebb esélye megfinanszírozni az ilyen jellegű beruházásokat.

És valóban, szavait egy másik felmérés igazolja. Az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet 2015 decemberi felmérése szerint

a magyar háztartások mintegy kétharmada nem korszerűsítené otthonát, ha csak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna.

A magyarok 87 százalékának nincs megtakarítása, vagyis ők önerőből nem tudják modernizálni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz, ami – tegyük hozzá – nem véletlen, hiszen sokan pórul jártak a devizahitelekkel, s azok is óvatosabbá váltak, akik a kárvallottak példáján okultak. Nem véletlen, hogy

a megkérdezettek 94 százalék indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére.

Az energiahatékonysági piaci szereplők is hiányolják az energiahatékonyság ösztönzésére irányuló kormányzati elhivatottságot – derül ki a MEHI idei felméréséből. Az építőipari élénkítő lépések túlnyomóan az újépítésű ingatlanokat érintik, és az energetikai felújítások továbbra is mostoha helyzetben vannak – róják fel. A pályázati kiírások késlekedése, majd felfüggesztése, az uniós források átirányítása, az ebből fakadó kiszámíthatatlanság és tervezhetetlenség, illetve a kiírt pályázatok túlbonyolítása és túlbürokratizálása visszavetik a beruházási kedvet – állítják a piacot a legjobban ismerő cégek, amelyek szerint az új jogszabályi kötelezettségek – mint a szigorodó energiahatékonysági előírások, a nagyvállalati energiaaudit kötelezővé tétele, energetikai szakreferensek alkalmazása – ugyan az energiahatékonyság javát szolgálják, de a túlzott bürokrácia miatt a cél ellenében hathatnak.

Óriási lehet(ne) a piac

A piaci szereplők tisztán látják a saját üzletüket is az óriási piaci potenciálban, hiszen – ahogy arra a MEHI egy tavalyi piackutatása is rávilágított –

a magyar háztartások 24 százaléka, 920 ezer háztartás készül energetikai felújítást elvégezni  a következő öt évben azon a lakóházon, amelyikben él.

A vidéken élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést. Korábbi szakmai becslések  szerint egy új építésre legalább 10 felújítás jut, és bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk nagyobb számuk miatt jelentős – különösen a kisebb építőipari KKV-k piaci helyzetének stabilizálásában.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként a hazai lakásállomány 4,4 milliósra tehető.

Szerencsére a piac fejlődik – legalábbis erről tanúskodik az energiahatékonysági piac szereplőinek a jó hangulata. A MEHI mostani felmérésében ugyanis kétharmaduk mind a saját, mind az energiahatékonysági piac helyzetét pozitívan ítélte meg az előző évihez képest. Míg tavaly a cégek 40 százaléka számolt be növekedésről a megrendeléseiket tekintve, addig idén ez az arány 68 százalékra nőtt. A cégek teljesítményének alakulása is hasonló arányokat mutat: már 2016-ban 70 százalékuk ért el jobb teljesítményt, és ez a növekedés nagy részüknél (65%) idén is folytatódott2016-ot a cégek 90 százaléka nyereséggel zárta, és mintegy kétharmaduk (65%) növelni is tudta a nyereségét az előző évihez képest. Ezek a számok az előző évhez képset enyhe növekedést mutatnak.

Forrás: MEHI

A jövőt is bizakodóan ítélik meg: közel kétharmad mind a saját jövedelmezőségét, mind az energiahatékonysági piac alakulását illetően folytatódó javulásra számít az év második felében. A vállalatok több mint egyharmada tervezi, hogy a növeli a foglalkoztatottjainak létszámát, és senki nem számolt be arról, hogy csökkenteni kellene a munkaerő-állományát.

Korlátozó tényezők

A jó teljesítmény ellenére több tényező is nehezíti a vállalatok piaci működését – derül ki a MEI felméréséből. Ezeket kiválóan foglalja össze az alábbi ábra.

Forrás: MEHI

 

Mire elég a (módosult) támogatás?

Szeptember 1-jétől módosulnak az áprilisban indult kamattámogatott lakossági energetikai hitelprogram feltételei. Közel 22 ezer háztartás energiahatékonysági felújítását, illetve megújuló energiaforrással történő ellátását szeretné elérni a kormány a 115 milliárd forint keretösszegű uniós forrásból. Nemzetközi kötelezettségeink miatt is fontos ez.

Magyarország ugyanis azt vállalta, hogy 2014-2020 között összesen 154 PJ halmozott végső energiamegtakarítást ér el, ami a lakossági megtakarítások nélkül lehetetlen lenne – szögezi le az ország meghatározó energiahatékonysági vállalkozásait tömörítő  Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI) elemzése. Ezért is fontos a program, amelynek feltételeit most javították. 10 százalék saját forrás mellett lehet kamatmentes kölcsönt felvenni kifejezetten energetikai fejlesztésekre. A futamidő legfeljebb 20 év. Családi házak esetén 10 millió forint igényelhető, társasházak esetén lakásonként 7 millió. A hitel alsó határa 500 ezer forint, 2 millió forintig nem szükséges hitelfedezetet biztosítani.

Igény lenne rá

A Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016 év végi kutatása szerint a magyar háztartások 24 százaléka felismerte az energiahatékonysági beruházásokban rejlő rezsicsökkentés lehetőségét. 920 ezer háztartás szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él.

Ugyanakkor egy korábbi felmérésük azt utatja, hogy saját erőből, támogatás nélkül ez nem fog menni.

Forrás: MEHI

Jellemzően egyébként a következőkre költött a múltban a lakosság:

Forrás: MEHI

De vajon megéri-e a hitel?

A kamattámogatott hitelkonstrukcióban hozott egyik legfontosabb pozitív módosítás arra utal, hogy vissza nem térítendő támogatással is kombinálhatóvá válik a hitel – írják a szakemberek. Szeptember elsejével önrész helyett a saját forrás fogalmát vezették ugyanis be, ami egyszerre tartalmazhat önerőt és állami támogatást is.

Pozitív fejlemény az is, hogy a lakás-takarékpénztári számlán lévő, az állami támogatással és betéti kamattal növelt megtakarítások a kölcsönből fennmaradó rész elő- vagy végtörlesztésére felhasználhatók.

Előrelépés továbbá, hogy a módosult feltételek enyhítettek a lakóközösségek (társasházak és lakásszövetkezetek) jelzálogi, óvadéki feltételein.

Ugyanakkor – hívja fel a figyelmet az elemzés – a hitelösszeg 20 százalékára előírt fedezettségi kötelezettség  van, tehát így is kedvezőtlenebbnek tűnik, mint a lakástakarék (LTP) konstrukciókhoz kötődő piaci gyakorlat.

„Ez feltételezhetően visszafogja majd a lakóközösségek hitelfelvételi kedvét.”

Marad két problémakör

Van azonban két problémakör, mely akkor is fellép, ha magánszemély, vagy ha lakóközösség veszi fel a kölcsönt – hívja fel a figyelmet a dokumentum. Az egyik, hogy a hitel „kvázi” utófinanszírozásúvá válik a gyakorlatban, a másik pedig, hogy a kivitelezési munkálatok elszámolható munkadíja legfeljebb az elszámolható anyagköltség 60 százaléka lehet.

E két feltétel  miatt várhatóan csak az lesz képes átmeneti finanszírozási gondok nélkül befejezni egy beruházást, aki a minimálisan előírt] saját erő felett jóval magasabb önerővel rendelkezik.

A MEHI tapasztalatai szerint azonban ez a magyar háztartások többségének sajnos leküzdhetetlen kihívást jelent, és megkérdőjelezi a hiteltermék eredeti célját:

az energiahatékonysági beruházások ösztönzését olyan háztartásokban, ahol erre nagy szükség lenne, de nincs vagy kevés a rendelkezésre álló forrás.

Hitelből tömeges rezsicsökkenő beruházások?

Csak hitelből beindíthatók-e tömegesen a rezsicsökkentő, energiahatékonysági beruházások? – teszi fel a kérdést a MEHI, amely több évre visszanyúló lakossági felmérései alapján meg is válaszolja saját kérdését:

„sajnos a hitel jellegű programok – még ha kamattámogatás mellett is hirdetik meg őket  – önmagukban kevésbé vonzók.

Egyik legfontosabb oka ennek az egymástól eddig függetlenül működtetett támogatási formák rendszere (Otthon melege, lakástakarék és kamattámogatott hitel), amelyek részben gyengítik egymás hatását, részben nehezítik a felújítók dolgát. Éppen ezért nagyon fontos lenne a különböző támogatási formák szabályrendszerének és  forrásainak összehangolása, koherenciájának megteremtése, ideális esetben egy egykapus rendszer kialakítása – szögezik le  a szakemberek.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!