Lázár hivatalosan is tulajdonos lett a hírhedt vadászkastélyban

Vagyonnyilatkozata szerint ugyanis áprilisban résztulajdont vett az azt építtető és üzemeltető cégben. Korábban végig arról beszélt, hogy nincs köze a kastélyhoz, amely olyan földek közepén van, amelyek mindegyike a Lázár családé. Sőt, márciusban még azt is mondta: „Nekem nincsenek százmillióim, hogy beszálljak egy ilyen beruházásba.”

(A fotókat a Vásárhelyiek a változásért nevű Facebook-oldal készítette, még az építkezés közben.)

Az új ciklus kezdetével új vagyonnyilatkozatot kell leadniuk a parlamenti képviselőknek is. Ha megnézzük Lázár Jánosét, akkor kiderül, hogy rengeteg földje, szántója, erdője van. Legutóbbi, tavaly év végi vagyonnyilatkozatához képest megjelent egy új elem azok között a cégek között, amelyekben részesedése van: 2018 áprilisában 8,1%-os tulajdonrészt szerzett a Grosswiese Mezőgazdasági Zrt-ben.

Első pillantásra semmi különös nincs ebben, a zrt-t a cégadatok szerint tavaly alapították, 250 és 500 millió forint közötti jegyzett tőkével, tavalyi nettó árbevétele 2,7 millió forint volt. Csakhogy

ez az a cég, amely a hírhedté vált batidai vadászkastélyt építtette.

Arról Lázár már régebben beszélt a HVG-nek, hogy szeret vadászni. Az épülő kastély először 2016 őszén került az érdeklődés középpontjába. Akkor az Átlátszó írt arról, hogy a vadásztársaság, amelynek Lázár is tagja, 20 évre vadászati jogot szerzett Csongrád megye legnagyobb vadászterületén, a Hódmezővásárhelyhez tartozó Batidán pedig hatalmas vadászkastélyt épít egy, ahogy fogalmaztak,

„Lázárhoz több szálon kapcsolódó, titkolózó jogász”.

Az Átlátszó akkor kiderítette, hogy a telket, ahol a kastély épül, a hódmezővásárhelyi Előre vadásztársaság adta el 2015-ben Kulik Jenőnek, aki több szálon kapcsolódik Lázárhoz: 1994 óta Fidesz-tag, Lázárral nagyjából egyidőben kerültek a hódmezővásárhelyi városházára, egykor ellenfeleknek számítottak, de később javult a kapcsolatuk. Kulik ügyvédként dolgozott a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak és a miniszterelnökségnek is.

Az építkezés miatt az önkormányzat módosította a helyi építési szabályozást. A helyiek már akkor arról beszéltek, hogy a kastély összekapcsolható Lázárral, ő azonban azt mondta:

a beruházásról csak „a szomszéd jogán van” tudomása, abban személyesen nem érintett.

Ahogy fogalmazott: „csupán annyi közöm van hozzá, hogy a szomszédos, mintegy 45 hektáros területen erdőgazdálkodást folytatok”.

Ugyanakkor a kastélyt olyan földek veszik körül, amelyek vagy az ő, vagy családtagjai nevén vannak. A Magyar Narancs gyűjtése szerint a kastély maga is egy olyan földterület közepén van, amelyet Lázár édesanyja 2015 decemberében vett meg: egy nappal azután, hogy Kulik megvette azt a földdarabot, ahol aztán az építkezés kezdődött. A környező földterületek többségét a Lázár család a következő hónapokban vásárolta fel, leszámítva egyet, ami már évek óta az övék volt.

Vagyis,

a kastélyhoz kizárólag a Lázár család földjein keresztül lehet eljutni.

Kulik Jenő közben új céget alapított, a Grosswiesét, két társtulajdonossal együtt, és ide apportálta az épülő kastélyt is. A két másik tulajdonos Bónus István és Szabó István volt, előbbi több helyi vendéglátóhelyet üzemeltet, utóbbi nagy területeken gazdálkodik.

Az ügy tavaly ősszel került elő megint. Szeptemberben az addigra Fidesz-közelivé vált Délmagyar írta meg, hogy elkészült a kastély. Ők úgy fogalmaztak: „az a szóbeszéd járta, hogy Lázár János miniszteré, pedig tényleg nem az övé”.

Hódmezővásárhelyen egyre többen beszéltek Lázár János gazdagodásáról, és arról is, hogy nem hiszik, Kuliknak lenne elég saját tőkéje egy ilyen beruházáshoz. A Magyar Narancs drónvideót is készített az épületről, ekkor derült ki, hogy az immár Nagyréti Vendégháznak hívott kastély esetében valódi luxusingatlanról van szó:

Idén februárban már Lázár egyik sajtótájékoztatóján is előkerült az ügy. Ekkor azt mondta, nincs köze az épülethez, nem tulajdonosa, de próbálta elviccelni a kérdést, mert, ahogy fogalmazott, két választása van:

„Vagy az erdőt adom el, vagy a vállalkozásból, ennek a vendéglátóipari vállalkozásnak a részvényeiből próbálok, lehetőségeimhez mérten, valamennyit megvásárolni. Mérlegelni fogom még ezt az irányt.”

Néhány héttel később a Magyar Narancsnak hosszabban is nyilatkozott a kastélyról. Akkor azt mondta, ezzel a megjegyzésével csak arra utalt, hogy „ha valahol jelen vagyok, az a környezetem számára jelenthet előnyt és hátrányt is adott esetben”.

Ugyanakkor azt elismerte, hogy többször is járt a batidai építkezésen, amelyet ő inkább vadászháznak nevezne, igaz, prémiumkategóriásnak. Azt is elismerte, hogy az ügy minden szereplőjét régóta ismeri, és a beruházók a terveket is megmutatták neki.

Beszélt arról is, hogy

„Amikor a vadásztársaság értékesítette a régi vadászházat, engem is megkerestek, de én nem éltem a lehetőséggel.”

De amikor Kulikék tájékoztatták és megkérdezték a véleményét az építkezésről, támogatta őket. Azt is mondta: „a vadászház tulajdonosai azzal is megkerestek, hogy tudunk-e egy kisebb területet a rendelkezésükre bocsátani.

Nekem nincsenek százmillióim, hogy beszálljak egy ilyen beruházásba, ilyen módon azonban én is tudtam támogatni a fejlesztéseket,

amelyeknek természetesen az a vadásztársaság is a nyertese lesz majd, amelynek a tagja vagyok.”

Annyi pénze azonban volt, hogy végül hivatalosan is beszálljon az üzletbe. Vagyonnyilatkozata szerint ugyanis áprilisban vett résztulajdont a Grosswiese Zrt-ben. Így most már hivatalos: nemcsak a kastélyt körülvevő földek vannak Lázár, illetve családja tulajdonában, hanem, legalábbis részben, a kastély is.

A vagyonnyilatkozata szerint egyébként Lázár az Andrássy úti Divatcsarnokot tulajdonló cégbe is bevásárolta magát.