Ma a Natáliákat ünnepeljük. A latin eredetű női név a dies natalis Domini kifejezésből származik. Régen a karácsonykor születettek kapták ezt a nevet. Jelentése: az Úr Jézus születésnapja. Olvassa el, hogy mit olvastunk a reggeli lapokban!
Népszava: Metróra költik a Bálna árát
Ha befolyik a nemrég meghirdetett Duna-parti bálna eladásából a 11 milliárd forint, akkor Tarlós István „nem zárja ki”, hogy ennek bizonyos hányadát akadálymentesítésre fordítsák – idézi a főpolgármestert a Népszava.
Kérdés, hogy ez előrelépést lesz-e a 3-as metró akadálymentesítésében? Az M3 felújítása során 20 megállóból nyolcba azért nem kerül lift, mivel arra már nem jut pénz a kormány által biztosított keretből. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter lapunknak ezt visszautasította: Budapest az ország leggazdagabb városa, ki kellene tudnia fizetni a teljes akadálymentesítés 20 milliárdját. Szerinte az önkormányzatnak és az államnak fele-fele arányban kellene osztoznia az akadálymentesítés költségein.
Magyar Hírlap: Fokozza a nyomást az Európai Bizottság
Soros Györgyék nyilván abban reménykednek, hogy a hazánk ellen indított kötelezettségszegési eljárások bírósági szakaszba léptetésével befolyásolni tudják a jövő évi választásokat – mondta a Magyar Hírlapnak Völner Pál igazságügyi államtitkár.
Az államtitkár a lapn ak elmondta: a kvótaügy kapcsán nem lepődött meg a bizottság lépésén, hiszen várható volt, hogy presztízsokokból nem hagyja annyiban a kérdést. Brüsszelben attól félnek, hogy ha elfogadnák hazánk álláspontját, akkor az lavinát indíthatna el a tagállamok között – jegyezte meg Völner Pál, aki a másik két ügyet egyértelműen politikai indíttatásúnak tartja, amely egyben Soros György befolyásolási szándékának is a jele. Hozzátette: Jean-Claude Juncker, az EB elnöke és Frans Timmermans alelnök is olyan nyomás alatt van, hogy nem tud nemet mondani a milliárdos spekulánsnak.
Magyar Idők: duplázódó orvosfizetések, megfeleződött az elvándorlás
A közszféra dolgozói közül az egészségügyiek kapták a legnagyobb béremelést az elmúlt években, az orvosok átlagkeresete havi bruttó 800 000 felett lesz jövőre, és ennek köszönhetően 2010-hez képest kevesebb mint felére csökkent a külföldre távozó doktorok száma. Az irány jó, de tovább kell még menni – idézi a Magyar Idők a Nézőpont Intézet szakmai konferenciáján elhangzottakat.
A Gyógyuló egészségügy 2017 című Nézőpont-rendezvényen Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azt emelte ki, hogy míg az egy főre jutó egészségügyi közkiadások 2005 és 2009 között 2,7 százalékkal csökkentek, 2009 és 2015 között 1,2 százalékkal növekedtek úgy, hogy közben folyamatosan nőtt a nemzeti össztermék (GDP), amelyből az egészségügy is részesedik. A forrásbővülés nem kis részben az ágazati bérek emelését szolgálta, a közszféra egészét tekintve az egészségügyben volt a legnagyobb fizetésemelés, ami az általános gazdasági stabilitásnak köszönhetően érezhető reálbér-növekedést is jelentett.
Magyar Nemzet: Schmidt Mária nem tűri az ellenvéleményt
Ki kellett volna cserélni azokat a plakátokat, falfestéseket, amelyeken minden bizonnyal Pruck Pál szerepel, de Dózsa László nevét írták rá. Ehelyett Schmidt Mária úgy ment neki a Pruck családnak, a történészszakmának és a sajtónak, hogy a család igényének jogosságát meg sem vizsgálták. A többi közt erről is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában Horváth Miklós történész, akit a Pruck családnak a Terror Házát fenntartó közalapítvány ellen indított pere kapcsán kérdeztek.
A történészt az előkerült új képek, a család jelentkezése, a kutatási részleg által bemutatott Népszabadság-interjú és az 1986-ban készült film arról győzték meg, hogy tévedett, amikor hitte Dózsa Lászlónak, aki azt állította: ő szerepel a fotón. Ebben erősítette meg a színművész által igazolásként leadott sapka vizsgálata; ez a sapka ugyanis nem az, amelyik a képen látható.
