Kuncze Gábor szerint csak későn születik meg, és nem is lesz teljes az összefogás, ezért akár kétharmados győzelmet is arathat 2018-ban a Fidesz. Lakner Zoltán pedig úgy látja, hogy a kormánypártot a gátlástalansága miatt nehéz 50 százalék alá szorítani. Erről azon a nyilvános vitán beszéltek, amelyet a Bibó István Közéleti Társaság rendezett Mi lesz itt? címmel csütörtök este.
Kuncze Gábor, a Bibó Társaság elnöke elmondta, hogy egyre intenzívebb lesz a választási kampány, az összefogás viszont csak későn, január-februárban várható. A nagy összefogást kizártnak tartja, mivel az LMP és a Momentum külön akar indulni. Kuncze szerint az LMP várhatóan bejut a Parlamentbe, azonban a Momentum nem fog bekerülni, elmorzsolódik. Külön kiemelte azt is, hogy a sok kicsi, külön induló párt a szavazatok tíz százalékát is elviheti, így várhatóan 2018-ban ismét simán nyer a Fidesz, akár kétharmaddal is. Az ellenzéki pártok ugyan kidolgoztak egy választási törvénytervezetet, de Kuncze szerint ezzel a struktúrával is a Fidesz nyerne.
A nagyobbik kormánypártról azt mondta, hogy
Orbán Viktor miniszterelnöknek csak a hatalom megtartása számít.
Kuncze hangsúlyozta a magyar emberek elkezdték egymást gyűlölni és ütni, Orbánnál pedig felerősödött „az ellenfelet meg kell semmisíteni” stratégia.
MTI Fotó: Marjai János
Lakner Zoltán politikai elemző szerint ami a Fidesznek jó, az a demokratikus ellenzéknek rossz, és nehéz a Fideszt ötven százalék alá szorítani, mert semmilyen gátlásuk nincs. Arról is beszélt, hogy a migrációs téma a meglévő Fidesz-tábor kézben tartására, mozgósítására szolgál, de sebezhetőségi faktor is egyben.
Az ellenzékről azt mondta, hogy
a Jobbik „néppártosodása” már 2013 vége felé megkezdődött, és okos választási felkészülés volt, miközben a demokratikus ellenzék egymást öldöste.
A Jobbik professzionalizálódik is, de nincs áttörésszerű elmozdulás a párt körül, stagnálnak.
Lakner az MSZP-ről azt mondta, hogy Botka László személye alapozásnak indult, mégis gödör lett belőle. A szocialisták ezért afféle kudarcélménnyel mennek bele a kampányba, és az MSZP körüli atmoszféra rosszabb, mint tavasszal. Botka stratégiai hibája szerinte az volt, hogy az MSZP-t nagypártként kezelte, nem pedig középpártként, ami jobban illik a mostani helyzetükre. A DK-ról Lakner úgy vélekedett, hogy Gyurcsány Ferenc kiváló politikai elemző, aki jól manőverez pártjával. A DK mások hibáit próbálja meg a maga előnyére fordítani, és ebből épít tábort.
Az LMP Lakner szerint korán kezdte professzionális kampányát, és most jobban állnak, mint négy éve, ezért előreláthatólag 2018-ban bejutnak a Parlamentbe. A Momentum pedig ugyanahhoz a nemzedékhez szól, mint az LMP, de a kezdeti fellángolás után sokan csalódtak bennük.
A beszélgetés végén Lakner öt pártlistával és három demokratikus ellenzéki miniszterelnök-jelölttel számolt:
szerinte az MSZP-nek, a DK-nak, az Együtt-Párbeszédnek, az LMP-nek és a Momentumnak lehet listája, illetve az MSZP-DK-Együtt-Párbeszéd közös jelöltet állít, az LMP és a Momentum saját jelöltjei mellett.
A kérdés az, hogy a Fidesz mennyivel nyer, valamint, hogy az ellenzéki pártok meg tudják-e akadályozni a kétharmados fideszes többséget. Hiába a Fidesz a legerősebb párt, a szavazóik a biztos győzelem tudatában akár otthon is maradhatnak, ezért relatív veszteséggel is kijöhetnek a választásból. Emiatt még a közhangulat is megváltozhat 2022-re, de az akkori stratégiákra készülni jelenleg nincs értelme.
Víz Ági
