Akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat Hongkong legnagyobb sajtó birodalmának feje, Jimmy Lai, akinek lapjai kiálltak a tüntető diákok mellett. Pekingben olyan szigorú nemzetbiztonsági törvényt hoztak, amely drasztikusan korlátozza az ellenzék mozgásterét Hongkongban.
Amikor több százezer diák tüntetett Hongkongban az ellen, hogy Pekingből mind jobban beavatkoznak Hongkong belső ügyeibe, akkor Jimmy Lai lapjai – elsősorban a legnépszerűbb újság, az Apple Daily – bőségesen beszámoltak erről, és támogatták a diák mozgalmat. Emiatt többször is őrizetbe vették a hatóságok a sajtómágnást, de korábban elengedték. Nemrég azonban újra lecsukták. A bíróság kedden dönt arról, hogy feltételesen szabadlábra helyezik-e óvadék ellenében? Közben azonban a nemzetbiztonsági törvény értelmében a legsúlyosabb váddal illették: együttműködés külföldi hatalmakkal! Ebben az esetben a kiszabható büntetés maximuma az életfogytiglan.
Hongkongban már ítéltek el ellenzéki diák vezéreket, de ők csak néhány hónapos börtönbüntetést kaptak, mert a nemzetbiztonsági törvényt épp a nagy tüntetésekre hivatkozva hozták meg Pekingben. Ezért visszamenőleges hatállyal azt nem lehetett alkalmazni.
Jack Ma szerepe
Hongkong korábbi legnépszerűbb lapja, a South China Morning Post Kína leggazdagabb emberének kezébe került. Az újság most sorozatot közöl a diáklázadásokról, megjegyezve, hogy a Covid járványra és a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva sikerült ugyan elfojtani a lázadást, de a problémák megmaradtak Hongkongban.
Jack Ma, az Alibaba alapító atyja, azt tervezi, hogy a hongkongi és a sanghaji tőzsdét felfejleszti olyannyira, hogy vetélytársa lehessen a Wall Streetnek New Yorkban. Ennek lett volna első látványos akciója az Alipay óriási részvénykibocsátása Hongkongban és Sanghajban, de Pekingben közbeléptek, és ezt megakadályozták. Jack Ma ugyan tagja a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista pártnak, és jó személyes kapcsolatot ápol Hszi Csinping elnökkel, de az Alipay olyan óriási információs rendszert épített ki a hitelpiacon, amely már veszélyezteti Peking hatalmi monopóliumát. Márpedig ehhez ragaszkodik a kommunista párt, amely teljhatalmat kíván gyakorolni immár Hongkongban is.
Egy ország két rendszer
1997-ben ért véget a brit uralom Hongkongban. Ezt követően Kína része lett, de azzal a kikötéssel, hogy még 50 évig fenntarthatja a brit jogrendet. Ez még nem járt le, ezért Nagy Britannia és az USA az egyezmény megsértésének tekinti Peking nyomulását Hongkongban. Szankciókat is alkalmaznak Pekinggel szemben, de ott ezeket az amerikai-kínai kereskedelmi háború részének tekintik. Most pedig Jo Bidentől várják, hogy mit lép majd e téren, mert ettől függ Hongkong jövője is.
