Még ma sem tudja senki sem biztosan, hogy miért kellett meghalnia a huszadik század egyik legnagyobb írójának, az Odesszában zsidó családban született Iszaak Babelnek, akit egy katonai bíróság 85 évvel ezelőtt, 1940-ben halálra ítélt, és másnap már tarkón is lőttek.
A kor szovjet szokásai szerint addig verték amíg be nem vallotta, hogy trockista ügynök, és André Malraux francia író megbízásából kémkedett a Szovjetunióban. A fiatal Malraux, aki később De Gaulle minisztere lett, és irodalmi Nobel díjat kapott, fiatalkorában pilóta volt a spanyol polgárháborúban, ahol a köztársaság oldalán harcolt. Ugyanott, ahol a nemzetközi brigádok és a szovjet csapatok, no meg a csekisták, a szovjet állambiztonság kiküldött tisztjei, akik között ott volt Pedro elvtárs is, akit később Magyarországon Gerő Ernőnek hívtak. Az ő feladata volt az anarchisták likvidálása Barcelonában. Babel, a szovjet terror elől menekülőben egy ideig Franciaországban élt, de azután hazatért a Szovjetunióba, és ezt nem kellett volna tennie. Ugyanis könyvet írt az orosz állambiztonságról, melyet Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij alapított meg 1917-ben. A fiatal Babel, Kolcovnak, a neves szovjet újságírónak, ajánlására került Bugyonnij lovashadserege mellé, amely megpróbálta elfoglalni Lengyelországot és elő akart nyomulni Berlinig. Babel komisszár és csekista volt a lovashadsereg mellett, ebből a tapasztalatból írta meg híres művét, a Lovashadsereget. Kolcovot egyébként ugyancsak tarkón lőtték mint kémet.
Bugyonnij és Vorosilov dührohamot kapott a Lovashadseregtől
A realista próza nemigen volt ínyére Bugyonnij marsallnak, a lovashadsereg parancsnokának és Vorosilovnak, aki akkor főkomisszár volt a parancsnok mellett. Babelt feljelentették Sztálinnál, de ez a huszas években még nem jelentett halálos ítéletet. A harmincas években már igen hiszen a nagy terror idején minden megváltozott. Különösen mert kiderült Iszaak Babel, az odesszai zsidó közösség krónikása, könyvet ír a Csekáról, és annak furcsa viszonyáról a hadsereghez, melynek élén Tuhacsevszkij marsall, a cári gárda egykori hadnagya állt, akit Trockij fedezett fel amikor hadügyminiszter volt. Trockijt Sztálin megölette Mexikóban, Tuhacsevszkij a kiadós verés hatására beismerte, hogy egyszerre kémkedett a náci Németországnak és Nagy Britanniának. Főbelőtték.
Iszaak Babelt 1939-ben tartóztatták le
A borotvát tokba teszik – Sztálin a nagy terror tömeggyilkosságainak szervezőjét Jezsov belügyminisztert agyonlövette mint a nép ellenségét. Felesége, akinek szeretője volt Iszaak Babel, előrelátóan öngyilkos lett. Babelt, mint a korábbi belügyminiszter nejének szeretőjét tartóztatták le, de megtalálták könyve kéziratát a Cseka történetéről. A kéziratot megsemmisítették, és Babel ügyét áttették a hadbíróságra, ahol futószalagon hoztak akkoriban halálos ítéleteket. 1940-ben tarkón lőtték a nagy írót, de feleségének egészen Sztálin haláláig – 1953- azt válaszolták a beadványaira, hogy “férje él, a Gulagon dolgozik.”
Mit írhatott Iszaak Babel a Csekáról? Senki sem tudja, de barátainak annyit elmesélt, hogy
“a harmincas években még szörnyűbb dolgok történtek mint a polgárháború idejében.”
A polgárháború 1918-ban kezdődött és 1922-ben “értek véget a csaták a Csendes óceánnál.” Sok millió halott, több mint az első világháborúban. Iszaak Babel Cseka könyve jóval megelőzte Szolzsenyicin Gulag című alkotását, melyre az orosz író Nobel díjat kapott. Sztálin halála után ebbe az írónak már nem kellett belehalnia…
