Erdély fővárosában a lakosság 94%-a mondta azt a brüsszeli Bizottság kérdésére válaszolva, hogy jó ott élni. Románia második legnépesebb városában gyorsan fejlődik a high tech szektor, sok az egyetem és más felsőoktatási intézmény.
A lakosság 73%-a ezért azt állítja, hogy könnyű jó állást találni Kolozsváron, amely a trianoni béke előtt három nyelvű város volt: magyarul, románul és németül is beszéltek a piacon. Már Ceausescu megkezdte a németek kiárusítását, és a diktátor bukása után tömegesen hagyták el Erdélyt a szászok és a svábok. A magyar kisebbség is jelentősen meggyengült a kivándorlás miatt. Mégis itt működik a magyar és román nyelvű Babes- Bolyai egyetem, és itt a magyar nyelvű Sapientia egyetem központja is. Ez utóbbit a magyar állam tartja fenn Romániában.
Kolozsvár nem az egyetlen város a tízes listán, amely egykori szocialista államban van, szerepel még Rostock, az egykori NDK-ból a nyolcadik helyen, és Gdansk, az egykori Danzig Lengyelországból az ötödik helyen. A legjobb helyezést Lipcse érte el a “keleti” csoportban: a negyedik helyen végzett az egykori NDK vásárvárosa.
Zürich a bajnok
Svájc legnépesebb városa már tavaly is bajnok volt, most megerősítette ezt a helyezését: a lakosság 97%-a volt megelégedve Zürich életkörülményeivel. Még egy svájci város került fel a tízes listára: a francia nyelvű Genf, amely a hetedik helyen végzett. A tízes listáról nyolc viszonylag kisváros, a lakosság létszáma nem éri el az egymilliót. A nagyvárosok közül csak két skandináv fővárosnak: Koppenhágának és Stockholmnak sikerült bekerülnie az elitbe. A dán főváros a harmadik, a svéd a hatodik helyen végzett a brüsszeli bizottság listáján.
És mi van Brüsszellel? Az Európai Unió fővárosa mindössze az ötvenharmadik helyet érte el a városok vetélkedésében.
83 várost vizsgált meg a brüsszeli bizottság az élhetőség szempontjából, az Európai Unión kívül szerepelt még Albánia, Észak Macedónia, Izland, Montenegro, Nagy Britannia, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország is.
