Tíz év után újabb öt évet ad magának a kormány, hogy az egy óránál nagyobb késések esetén akár szállást kelljen adnia a MÁV-nak. Nem kizárt, hogy ennek lesznek jogi következményei, mert a MÁV az enyhébb követelményeket se teljesíti.
December 4-én lépett volna hatályba az a 2009-es kormányrendelet, amelynek megjelenése után napra pontosan tíz évvel módosított a kormány – vette észre a napi.hu. A Magyar Közlönyben megjelent egy mondatos változás alapján 2019. december 4-e helyett 2024. december 4-én lépnek hatályba a MÁV-ot kötelező – uniós jogszabályban előírt – utasjogok a vonatok késése esetére.
Még a Bajnai-kormány alkotta meg a rendeletet, amely a 2007-es uniós direktíva alapján a vasúttársaságra egy sor kötelezettséget ró a vonatok késésekor. Ha a vonat késve érkezik vagy indul, akkor a cégnek – vagy az állomás üzemeltetőjének – folyamatosan tájékoztatnia kell az utasokat a kialakult helyzetről, illetve a várható érkezési-indulási időről.
Emlékezetesek voltak azok a beszámolók az idei nyári hőségben, amikor
a sok órás késésben lévő járatok utasai semmilyen információt se kaptak.
Szemmel láthatóan maguk a személyzetek se tudták, mi a helyzet a vonat tovább menetelével.
Jövő szerdától azonban az egy órát meghaladó késések esetén a MÁV-nak ingyen kellett volna adnia ételeket, frissítőket, sőt, szállást, ha a késés miatt egy vagy több éjszakai tartózkodás válik szükségessé, és különös figyelmet fordítania a mozgáskorlátozottak és a fogyatékkal élők ellátására. A MÁV-nak és az állomások üzemeltetőinek kötelessége (lett volna), hogy a mozgáskorlátozottak és a fogyatékkal élők számára az állomás, a peronok és a járművek elérhetők legyenek. A vonat személyzetének pedig térítésmentesen kellett volna segítséget nyújtania ezen személyek le- és felszállásához.
Ezen kötelezettségek teljesítésének még a közelébe se jutott a MÁV,
ezért azt most inkább lerázta magáról a kormány. Első lépésben öt évvel. És főleg még mindig 2010 előttre mutogat vissza a késések fő okának tekintett pályaminőségben, ahogyan azt szeptemberben tette Schanda Tamás, az ITM politikai államtitkára egy képviselői kérdésre adott válaszából.
Nem kizárt azonban, hogy következménye lesz ennek. A MÁV késései ugyanis óriásiak. Az Index tavaszi írása szerint az összes járatot számításba véve a késési idő tavaly 2 120 970 perc volt, ami 4 évnek felel meg; egy évvel korábban csak 3,5 év volt. És ebben a hat percnél rövidebbek nincsenek is benne. És azok se, amelyek buszpótlással oldódnak meg.
Az nem derül ki az adatokból, mennyi az egy óránál több késés. De szeptemberben már tüntetés és petícióátadás volt a MÁV-val szemben. Akkor
az állandó 30-40 perces késések mellett az utastájékoztatás hiányára
és a tömött, légkondícionálatlan vonatokra is panaszkodtak az utasok. A MÁV információs oldalán nyomon követhető, hogy saját bevallásuk szerint mekkora késéssel közlekednek járataik. Rengeteg a legalább öt perces csúszás. A részletes, napi frissítésű – nem MÁV-fejlesztésű – adatok a mav-stat.info oldalon követhetők nyomon. Ebből kiderül, hogy vasárnap este hétig átlagosan négy perc volt a járatonkénti késés.
Az uniós direktíva változatlan nem teljesítése miatt akár kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarország ellen. A határidő kitolásával ugyanis maradnak a jegyek ára utáni átalány-kártérítések. Ezek legfeljebb 50 százalékra rúghatnak (30 -119 perc késés esetén a menetjegy árának 25 százaléka, 120 perctől 50 százaléka).
Amivel pedig a tavaly novemberi európai parlamenti határozatnak se tesz eleget a MÁV. Ebben előírták, hogy már az egy óránál hosszabb késések után kell visszafizetni a jegy árának felét (negyede helyett), másfél óra után 75 százalékát, két órán túl pedig a teljes jegyár jár vissza kártérítésként. Ahogyan ezt megírtuk, az addig felmentést kapó országoknak (így Magyarországnak) legkésőbb egy évvel a megváltoztatott szabályok életbe lépte után alkalmazniuk kell az új előírásokat.