Közel másfélszereséből lakhat jól egy nagy család karácsonykor, mint tavaly, ha a halászlé-rántott hal-töltött káposzta-bájgli-kombót választja. A szeletelt ponty az ünnephez közeli roham előtt már csaknem 80 százalékkal drágább, mint egy éve, s néhány kivétellel nincs olyan alapanyag, amelynek ára ne a hivatalos infláció sokszorosával kerülne többe.
Ha belerokkan is, a magyar megadja a módját a karácsonyi ünnepi terülj, terülj asztalkámnak. A családok vacsorára vagy másnap ebédre jönnek ilyenkor össze. Az étkezési szokások, bár lassan, de változnak, ám azért a trakta gerincét sokunknál jobbára még mindig a hagyományos karácsonyi fogások alkotják: halászlé, rántott hal, töltött káposzta, a végén pedig az elmaradhatatlan bájgli.
Megnéztem, mennyibe kerül az idén ez az ételsor, s magam is meglepődtem, hogy tényleg nagyot üt. Poéngyilkos lélekként leütöm a magas labdát: a végösszeg 43 százalék bukszakönnyítés tavalyhoz képest (s néhány reszli ebben még nincs is benne).
Aki ilyenkor tudja le éves haladagjának a 80-90 százalékát, az mostanában szembesül azzal, hogy a szeletelt ponty ára elképesztően elszállt egy év alatt: a KSH tavaly decemberre vonatkozó ára 1120 forint volt kilónként, az idei októberi már 2000, amit a piaci körbepillantás is megerősít. Ez 78 százalékos drágulás, és az igazi, árdagasztó vásárlói roham még csak ezután jön…
Röviden a módszerről. Tíz fős összejövetellel számoltam, természetesen vegyesen felnőttekkel és fiatalkorúakkal. Ennek megfelelően a csak frissen igazi halételeknél átlagosan egy-egy szelet pontyot mértem, húsz dekás szeletekkel kalkulálva. A töltött káposztát kissé „megnyomtam”, mondván az a közeli napokban még jól jön könnyen előkapható levezető ünnepi ételként, ezért két kiló sertéscombbal és két kiló savanyú káposztával, egy kiló rizzsel számoltam. A bájgli öt-hat rövid rúd, fele-fele diós és mákos – édesanyám receptje alapján. Kimaradt a köret, mert ennek változatossága (püré, majonézes krumpli-, tojás-, kukoricasaláta, netán a hagyományos rósejbni) túlkomplikálná a számolást, és a tojás kivételével nincs szignifikáns árváltozás. Nem található meg néhány apróbb tétel, amelyek áráról nincs megbízható jelenidejű, pláne visszatekintő adat. Ilyen a porcukor és a mazsola, az ízlés szerinti néhány fűszer.
Ez persze nem annyira meglepő, ha visszaemlékszünk arra, hogy 2014 áprilisában a parlament a kormány javaslatát elfogadva úgy döntött, hogy 2016-ra és az azt követő évekre már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély a természetes vizekre, és maradnak a pecások. Tavaly már arról tudósított ugyancsak a 444.hu, hogy a kormányon belül vitákat kavar ez: amióta betiltották a halászatot, és csak a horgászat maradt legális, Lázár János számára sem világos, hogyan kerülnek a halak az éttermekbe.
De visszatérve az ünnepi asztalhoz, az előbbiek alapján a halsor tíz emberre
egymagában nyolcezer forintba kerül, szemben a tavalyi 4480-nal.
A főbb kellékek néhányikának ára nem, vagy alig változott egy év alatt. A finomliszt (fél kiló), a 2,8-as tej (3 deci), a kristálycukor (tíz deka) a sütibe, a rizs (fél kiló) a káposztához, lényegében ugyanannyiba kerül, mint tavaly év végén. A többi alkotórész mindegyike azonban a többszörösével drágult az utóbbi hónapokban hivatalosan két és fél százalék körül mozgó inflációnak.
A töltött káposzta lelke, a savanyú káposzta (két kiló), annak ára nagyjából a tavalyi szinten van, a sertéscomb (ugyancsak két kiló) 8,6 százalékkal drágult, a bájgliba bedolgozandó 25 deka tejes margarin plusz 13 százalékba kerül. A 30 deka darált mák esetében nem tapasztalni észrevehető árváltozást, az ugyanennyi tisztított dió (3 ezer kilója) viszont mintegy 15 százalékkal kerül többe. Nem beszélve a tojásról, aminek ára szinte megállíthatatlan, egy év alatt 40 alattról mára 55 forint körülire emelkedett, de már most látni 60-ért is.
Mindent egybevetve, tavaly ilyenkor 8952 forintot kellett kipengetni a tíz fős családi eszem-iszom szilárd részére, az idén (most) 12 872 forintot. Ez 43 százalékkal több, mint egy éve volt.
