Kezdőlap Címkék Vacsora

Címke: vacsora

Egy vacsora utóélete – Kelemen Hunor a Facebookján reagált TGM írására

Facebook-oldalán reagált egy hosszabb bejegyzésben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Tamás Gáspár Miklósnak február 5-én a hvg.hu-n, Kelemen Hunor vacsorája címmel megjelent írására.

Ebben a filozófus szerző azt állította, hogy az RMDSZ elnöke korábbi, Karácsony Gergellyel a Párbeszéd és az MSZP közös miniszterelnök-jelöltjével, valamint Molnár Gyulával, az MSZP elnökével folytatott kolozsvári találkozója után tett nyilatkozatával a legdurvábban megsértette a magyarországi ellenzék egyik fontos részének a vezetőit, tagjait, rokonszenvezőit és szavazóit.

A múlt heti kolozsvári közös vacsorát követően Kelemen Hunor azt nyilatkozta a Maszol.ro-nak: „A vacsorán megkérdezték, hogy szerintünk mit kellene tenniük Erdélyben a választási kampányban. Nagyon őszintén azt mondtam, hogy semmit. Ez teljesen fölösleges időtöltés és energiabefektetés, hiszen én azt gondolom: az erdélyi magyar emberek világosan tudják, hogy kire szavazzanak.”

„Elhíresült vacsoránkon nekem szegeztek egy kérdést, nevezetesen azt, hogy „mit kellene tennie a magyar ellenzéknek Transzilvániánkban a magyarországi választási kampányban?” Őszinte ember lévén, amit már Andrei Plesu úr is kifogásolt és mesterien összekevert a faragatlansággal, tömören válaszoltam: semmit! Nincs értelme! Az erdélyi magyar emberek nagyon nagy többsége nem ebben a kampányban fogja eldönteni, hogy amennyiben él a szavazati jogával, akkor kire fog szavazni” – írja ennek kapcsán az Egy vacsora utóélete címmel közzétett bejegyzésében a szövetségi elnök. Kelemen hozzáteszi, hogy természetesen ő maga is tudja, hogy lehetett volna diplomatikusabb, mézes-mázas, lakkozhatta volna a témát, hiszen állítása szerint tudja, hogyan kell ezt csinálni. „Vacsorapartnereimet tisztelem annyira, hogy nem kezdtem elmés dolgokat mesélni nekik arról, hogy

az utolsó száz méteren miként lehet parittyából lézerkardot gyártani, merthogy tulajdonképpen nem lehet ”

szögezi le Kelemen Hunor, aki elmondja, nem érti, hogy miért kell ezért dühösnek lenni. TGM azon állítására is reagált, miszerint az: „erdélyi magyarság önbecsülése, méltóságérzete megkövetelné talán a lelki függetlenség minimumának akár szerény jelzését, amelyhez elég lett volna, ha Kelemen Hunor van annyira bátor, hogy hallgasson”. „Vannak dolgok, amelyekhez az idő teltével sem tudok hozzákopni. Úgy tűnik, hogy amikor az erdélyi magyar emberről van szó, akkor néhány hasonló elvárás mind román, mind magyar (értsd magyarországi) oldalról elő-elő bukkan. Nem tudok kezdeni semmit azzal az elvárással, hogy a „lelki függetlenség” szerény jelzése és az erdélyi magyar ember bátorságának a fokmérője az lenne, hogy bizonyos kérdésekben mélyen hallgat. Csendben ül! Figyel, nehogy szó hagyja el a száját. És ha mégis, akkor az nem lehet bármilyen, nem lehet vélemény, illetve az nem lehet más, mint amit elvárnak tőle. Mert csendben ülni egyes méltóságos urak szerint a helyes cselekedet és a nagy tiszteletadás egyetlen és valóságos jele” – írja erről.

(Transindex)

Inkább fogd a pontyot, mint vedd

Közel másfélszereséből lakhat jól egy nagy család karácsonykor, mint tavaly, ha a halászlé-rántott hal-töltött káposzta-bájgli-kombót választja. A szeletelt ponty az ünnephez közeli roham előtt már csaknem 80 százalékkal drágább, mint egy éve, s néhány kivétellel nincs olyan alapanyag, amelynek ára ne a hivatalos infláció sokszorosával kerülne többe.

Ha belerokkan is, a magyar megadja a módját a karácsonyi ünnepi terülj, terülj asztalkámnak. A családok vacsorára vagy másnap ebédre jönnek ilyenkor össze. Az étkezési szokások, bár lassan, de változnak, ám azért a trakta gerincét sokunknál jobbára még mindig a hagyományos karácsonyi fogások alkotják: halászlé, rántott hal, töltött káposzta, a végén pedig az elmaradhatatlan bájgli.

Megnéztem, mennyibe kerül az idén ez az ételsor, s magam is meglepődtem, hogy tényleg nagyot üt. Poéngyilkos lélekként leütöm a magas labdát: a végösszeg 43 százalék bukszakönnyítés tavalyhoz képest (s néhány reszli ebben még nincs is benne).

Nem marad üresen, csak a pénztárca. Forrás: wikimedia.org

Aki ilyenkor tudja le éves haladagjának a 80-90 százalékát, az mostanában szembesül azzal, hogy a szeletelt ponty ára elképesztően elszállt egy év alatt: a KSH tavaly decemberre vonatkozó ára 1120 forint volt kilónként, az idei októberi már 2000, amit a piaci körbepillantás is megerősít. Ez 78 százalékos drágulás, és az igazi, árdagasztó vásárlói roham még csak ezután jön…

Röviden a módszerről. Tíz fős összejövetellel számoltam, természetesen vegyesen felnőttekkel és fiatalkorúakkal. Ennek megfelelően a csak frissen igazi halételeknél átlagosan egy-egy szelet pontyot mértem, húsz dekás szeletekkel kalkulálva. A töltött káposztát kissé „megnyomtam”, mondván az a közeli napokban még jól jön könnyen előkapható levezető ünnepi ételként, ezért két kiló sertéscombbal és két kiló savanyú káposztával, egy kiló rizzsel számoltam. A bájgli öt-hat rövid rúd, fele-fele diós és mákos – édesanyám receptje alapján. Kimaradt a köret, mert ennek változatossága (püré, majonézes krumpli-, tojás-, kukoricasaláta, netán a hagyományos rósejbni) túlkomplikálná a számolást, és a tojás kivételével nincs szignifikáns árváltozás. Nem található meg néhány apróbb tétel, amelyek áráról nincs megbízható jelenidejű, pláne visszatekintő adat. Ilyen a porcukor és a mazsola, az ízlés szerinti néhány fűszer.

Ez persze nem annyira meglepő, ha visszaemlékszünk arra, hogy 2014 áprilisában a parlament a kormány javaslatát elfogadva úgy döntött, hogy 2016-ra és az azt követő évekre már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély a természetes vizekre, és maradnak a pecások. Tavaly már arról tudósított ugyancsak a 444.hu, hogy a kormányon belül vitákat kavar ez: amióta betiltották a halászatot, és csak a horgászat maradt legális, Lázár János számára sem világos, hogyan kerülnek a halak az éttermekbe.

De visszatérve az ünnepi asztalhoz, az előbbiek alapján a halsor tíz emberre

egymagában nyolcezer forintba kerül, szemben a tavalyi 4480-nal.

A főbb kellékek néhányikának ára nem, vagy alig változott egy év alatt. A finomliszt (fél kiló), a 2,8-as tej (3 deci), a kristálycukor (tíz deka) a sütibe, a rizs (fél kiló) a káposztához, lényegében ugyanannyiba kerül, mint tavaly év végén. A többi alkotórész mindegyike azonban a többszörösével drágult az utóbbi hónapokban hivatalosan két és fél százalék körül mozgó inflációnak.

A töltött káposzta lelke, a savanyú káposzta (két kiló), annak ára nagyjából a tavalyi szinten van,  a sertéscomb (ugyancsak két kiló) 8,6 százalékkal drágult, a bájgliba bedolgozandó 25 deka tejes margarin plusz 13 százalékba kerül. A 30 deka darált mák esetében nem tapasztalni észrevehető árváltozást, az ugyanennyi tisztított dió (3 ezer kilója) viszont mintegy 15 százalékkal kerül többe. Nem beszélve a tojásról, aminek ára szinte megállíthatatlan, egy év alatt 40 alattról mára 55 forint körülire emelkedett, de már most látni 60-ért is.

Mindent egybevetve, tavaly ilyenkor 8952 forintot kellett kipengetni a tíz fős családi eszem-iszom szilárd részére, az idén (most) 12 872 forintot. Ez 43 százalékkal több, mint egy éve volt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK