„Kémper”: a cél a bíróságok elleni hangulatkeltés?

0
963
Szilvásy az ítélethirdetésen. MTI Fotó: Illyés Tibor

Nagy a veszélye annak, hogy manipuláltan fogják feloldani a titkosítás alól a „kémper” iratainak egy részét, hogy a bíróság ellen hangolják a közvéleményt – mondta Szilvásy György a Független Hírügynökségnek. A jogerősen felmentett volt titokminiszter egyébként még nem látta a május végén kihirdetett ítélet írásba foglalt változatát.

Hét éve és később is azt kérték a vád alá helyezettek és védőik, hogy hozzák nyilvánosságra az úgynevezett kémper iratainak minél nagyobb részét, hogy mindenki számára kiderüljön az igazság – emlékeztetett Szilvásy György volt titokminiszter, akit Galambos Lajos és Laborc Sándor egykori nemzetbiztonsági hivatali főigazgatókkal és egy magánszeméllyel együtt 2011-ben vádolt meg az ügyészség kémkedéssel.

Tavaly ősszel

a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a vádlottakat,

ez ellen felülvizsgálati indítványt nyújtott be az ügyészség. Május végén a Kúria elutasította ezt. (A viszontagságos eljárásról bővebben itt írtunk.)

A tanácsvezető bíró csaknem egyórás, nyilvános indoklásban fejtette ki érveit az államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben. Azt mondta, az NBH-nál „idegen” állampolgárok bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban Galambos Lajos „sok szabályt sértett”, ám nem bizonyítható a kémkedéshez szükséges szándékosság – írtuk egyebek között az ítélethirdetésről.

A Legfőbb Ügyészség (LÜ) már ekkor bejelentette, hogy elkezdik az iratok felülvizsgálását a nyilvánosságra hozatal érdekében. Most pedig a LÜ utasítására a Központi Nyomozó Főügyészség azt kérte a titkosszolgálattól, hogy vizsgálják felül a keletkezett iratok minősítését.

Az ügyészség ugyanazzal érvel most, mint az elmúlt hét évben a vádlottak és védőik mindvégig:

„a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében”

van szükség a titkosítás alól mentesíthető információk megismerhetőségére.

Akkor lehetetlennek és indokolatlannak tartotta az ügyészség ezt a kérést – mondta most a Független Hírügynökség megkeresésére Szilvásy György. Pedig azonnal kiderült volna, hogy az éppen az általuk elvégzett belső vizsgálat eredményét tálalta újra a vádhatóság úgy, mintha ők lettek volna a felbujtói a „kémkedésnek” – fűzte hozzá.

Az egykori tárcavezető szerint a pálfordulás oka egyértelműen az, hogy mivel jogilag már nincs semmilyen lehetőség az ügyet fenntartani, az iratok egy részének nyilvánossá hozatalával szeretnék elérni, hogy kormányzat „szakértők”

felhergeljék a közvéleményt: rossz ítéletet hozott a bíróság.

(Szerinte egyébként ez része lesz annak az általános támadásnak, amely a bíróságok függetlensége ellen zajlik a kormány részéről.)

Az eddigi tapasztalatok alapján okkal kell tartani attól, hogy ennek érdekében manipulatívan válogatott információk kerülnek napvilágra – válaszolta a FüHü kérdésére Szilvásy. Ez ellen nem tudnak védekezni, szerinte azzal az eszközzel nem fognak élni, hogy az egyértelműen féloldalas tartalmak másik részét – ha azok maradnak titkosítva – ők mondják el.

Mint mondta, az elmúlt években az ügyészség lényegében mindent elárult a per tartalmáról, csak éppen

hamis összefüggésben tálalva a közvélemény előtt.

Így arról is értesülhettünk, hogy kezdetben még az volt a vád, hogy az energiaszektort akarták átjátszani az oroszok kezébe – magyarázta. „Lehet, hogy jókat fogunk mulatni” – mondta ironikusan Szilvásy.

Ehhez hozzátartozik, hogy a kúriai tanácselnök május végén a nyilvános ítélethirdetésben részletes indoklásban olyan részleteket is elmondott, amelyeket korábban ők minősítettnek gondoltak, tehát ennek alapján könnyebb lesz az ő védekezésük az esetleges szelektált titokfeloldás után – hívta fel a figyelmet Szilvásy.

Végleges álláspontjukat akkor fogják tudni kialakítani, ha megismerik a szóban elmondott ítélet írásba foglalt változatát, mert a kettő nem feltétlenül egy az egyben ugyanaz. A leirat elkészült, de ők szeptemberben fogják megtekinteni, és ekkor kérhetik a minősítés alól mentesített rész(ek) átadását számukra (ami egyébként törvényi kötelessége a bíróságnak). Mert elképzelhető – folytatta Szilvásy -, hogy a leírás során a szóbeli ítéletet a bíróság kiegészítette a változatlanul titkos részekkel.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .