Hasznos

Manfred Weber: leállítanám az Északi áramlat 2-t!

0

Az Európai Néppárt jelöltje a brüsszeli bizottság elnöki posztjára a Polska Times című lapnak úgy nyilatkozott, hogy ha ő lesz Jean-Claude Juncker utóda, akkor megakadályozná az Északi áramlat második gázvezetékének az építését a Balti tenger alatt.

“Az Északi áramlat 2 nem felel meg az Európai Unió érdekeinek!”

– hangsúlyozta Manfred Weber. Aki nem véletlenül egy lengyel lapnak mondta el a véleményét hiszen Varsó a legfőbb ellenfele ennek a gázvezetéknek, mely közvetlenül szállít földgázt Oroszországból Németországba – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével. Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította az Északi áramlatot.

A Gazprom a fő részvényese az egész építkezésnek, melynek a felét ő is finanszírozza. Angela Merkel német kancellár korábban áldását adta a 9,5 milliárd eurós építkezéshez. A berlini kormány álláspontja változatlan – hangsúlyozta Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő. A gazdasági minisztérium szóvivője meg is indokolta, hogy miért áll ki még mindíg a német kormány az Északi áramlat 2 mellett, melyet nemcsak Varsó bírál hanem Trump elnök és Ukrajna is. Németország fokozatosan bezárja atomerőműveit vagyis hagyományos energia hordozókra tér vissza, ezért fokozódó szükségletei lesznek a jövőben. Ettől függetlenül Németország arra törekszik, hogy háromoldalú földgáz egyezmény szülessen. Ebben az oroszok és az ukránok mellett az EU venne részt. Berlin álláspontja változatlanul az, hogy Oroszországnak folytatnia kell a földgáz exportját Ukrajnán keresztül akkoris, hogyha felépül az Északi áramlat 2, mely közvetlenül szállítaná orosz földgázt a Balti tenger alatt Németországba.

A bajoroknak nagyon bejött az unió keleti bővítése

A 2004-ben csatlakozott tíz EU-tagba érkező bajor export megduplázódott, és részesedése meghaladta a tíz százalékot. A V4-ekben 12 milliárd eurót fektettek be bajor cégek. Nagy piacot kaptak ezért.

A 15 évvel ezelőtti uniós tagfelvétellel a tíz új ország (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Észtország, Ciprus és Málta) új piacokat nyitott a bajor vállalatok előtt – ismerte el a Bajor Gazdasági Egyesület (Vbw) vezérigazgatója, Bertram Brossardt szerdán, amikor ismertette a 2004 májusa óta elért eredményeket.

Minden tizedik exporteuró ide jön

A keleti bővítés tehát nagy siker – mondta. A közép- és kelet-európai

csatlakozás során taggá vált államok ma cégeink értékláncának pótolhatatlan részét képezik

– mondta Brossardt.

A Vbw-nek olyan cégek is tagjai, mint az Audi, a Knorr-Bremse, vagy a közeljövőben Magyarországon rekordösszegű támogatás fejében gyárat nyitó BMW.

A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a teljes bajor export tavalyi 190,6 milliárd eurójából 22,6 milliárd euró (11,9 százalék) ebbe a tíz országba került, 2004-ben ez ennek fele, 11 milliárd euró volt. A legfontosabb országok a Cseh Köztársaság 6,7 milliárd euróval és Lengyelország 7,7 milliárd euróval.

Majd háromszoros import, zuhanó munkanélküliség

A tízekből származó bajor behozatal is nagyot nőtt 2004 és 2018 között: 283 százalékkal 11,2 milliárdról 43 milliárd euróra. (A szervezet tájékoztatása bővebb információval nem szolgált erről, de valószínű, hogy a nagy német, köztük bajor cégek jelentős része összeszerelő tevékenységet végez, a termékek szinte egésze „hazamegy”, ami statisztikailag innen származó import.)

Bajorország haszna a keleti bővítésben abban is megmutatkozott, hogy

munkanélkülisége a tartomány keleti részében a 2005-ös 8,8 százalékról tavalyra 2,9 százalékra esett.

És az amúgy is fejlett országrész gazdasági növekedése ez idő alatt meghaladta a német országos átlagét.

A bajor cégek jelentős mértékben fektettek be az új tagállamokba: a visegrádi négyekben, Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában a bajor közvetlen befektetések összege 12,3 milliárd euró volt eddig. Csak a cseheknél és a lengyeleknél közel másfél-millió munkahelyet eredményeztek a német ipar megrendelései.

Kína ideküldi, a németek megveszik – innen ruházkodunk

A németek a legnagyobb felvevői a ruhaimportnak, amelynek fő szállítója Kína. A nem meglepő adat mellett azért érdekes, hogy számottevő kivitel is zajlik az EU-ból, bár háromnegyede a többi tagállamba kerül.

Tavaly 166 milliárd euró (53 ezer milliárd forint, több, mint a teljes magyar éves GDP) értékű ruha érkezett az EU-ba, amelynek 51 százaléka a közösségen kívülről származott – derül ki az Eurostat friss adatsorából. Ez öt év alatt 25 százalékos növekedés.

A németek veszik…

Noha a közvélekedés szerint a fejlett gazdaságokban jobbadán már kipusztult a ruházati ipar, a számok mégis azt mutatják, hogy nem így van. Tavaly 116 milliárd euró (37 ezer milliárd forint) értékben exportáltak ilyen cikkeket az unióból, de ennek 77 százaléka egymás közt talált vevőre. Itt 2013 óta 36 százalék a kivitel gyarapodása.

Az EU-n kívüli ruházati import első számú felvevőpiaca Németország, 2018-ban 17 millió euró értékben. Vagyis

több, mint minden ötödik eurónyi ruhatermék a közösség vezető gazdaságába került.

Őket követi Nagy-Britannia (15 százalék), Spanyolország (14) és Franciaország (12 százalék).

… a kínaiak szállítják

A nem uniós országokból érkező ruhák importja – nem meglepően – főként Kínából származott (27 milliárd euró, a behozatal 32 százaléka). Jóval lemaradva Banglades (19 százalék), Törökország (12), India (6), Kambodzsa (5), Vietnám (4), Marokkó és Pakisztán (egyaránt 3 százalék).

Az EU-s ruhaexport tehát javarészt „házon belül” zajlik. Az ezen kívüli export mezőnyét Olaszország vezeti, amely a közösségen kívüli kivitel 36 százalékát mondhatta magáénak tavaly (miközben a behozatali rangsor vége felé található 9 százalékkal). Ennek kevesebb, mint fele a németeké és a spanyoloké, a franciáké már csak 12 százalék.

Még mindig olcsó jánosok vagyunk

A tavalyi nagy arányú emelkedéssel is a negyedik legalacsonyabb munkaerő-költségű ország vagyunk az EU-ban. Az óránkénti összes ráfordítás nálunk a 8500 forint átlag harmada.

Óriási szórást mutatnak a munkaerőre fordított óránkénti kiadások az Európai Unióban – derül ki az Eurostat adataiból. A mezőgazdaságot és a közigazgatást nem tartalmazó, a legalább 10 fős cégek körében a cégek különféle személyi juttatásait is magában foglaló számok 5,4 euró (1600 forint) és 43,5 euró (13 500 forint) között mozogtak 2018-ban. Előbbi Bulgáriáé, utóbbi Dániáé.

Ég és föld

Az átlag 27,4 euró (8500 forint) volt az Európai Unióban és 30,6 euró (9500 forint) az euróövezetben. Bulgáriát Románia és Litvánia követi, Magyarországon (9,2 euró, 2900 forint) a negyedik legolcsóbb ország a 28-ak között, bár Lettország adata (9,3 euró) lényegében ugyanennyi. Az élmezőny fényévnyi távolságban van: Dánia után Luxemburg (40,6 euró), Belgiumban (39,7), Svédországban (36,6), Hollandiában (35,9) és Franciaországban (35,8) következik.

Az óránkénti munkaerő-költség a teljes gazdaságban, euróban, kivéve mezőgazdaság és közigazgatás, 10 vagy több főt foglalkoztató cégek

Az ipari munkaerő-költségek átlaga 27,4 euró az EU-ban és 33,2 az euróövezetben. A szolgáltatásokban 27 és 29,6 volt, az építőiparban 25 és 27,6 volt tavaly. A főleg nem üzleti gazdaságban (a közigazgatás kivételével) 28,5 és 30,8 euró volt.

Az óránkénti munkaerő-költségek 2018-ban az EU-ban 2,7 százalékkal, az euróövezetben 2,2-del nőttek euróban kifejezve. Az euróövezeten belül a legnagyobb növekedést Lettországban (12,9), Litvániában (10,4), Észtországban és Szlovákiában (mindkettő 6,8) regisztrálták. Spanyolországban (1,3) és Portugáliában (1,4 százalék) volt a növekedés.

Az euróövezeten kívüli országokban a saját valutában kifejezett változást is kiszámolták, hogy kiigazítsák az árfolyammozgások hatását. Ebben a sorban a legnagyobb növekedés Romániában (13,3 százalék) és Magyarországon (9,8) volt. Legkisebb mértékben Dániában (1,9), Svédországban (2,3) és az Egyesült Királyságban (3,3%) nőttek a munkaerőre fordított kiadások.

Egészség és biztosítás

0

Egyre több magán-egészségügyi biztosítást kötnek a lengyelek. Tavaly már Rekordszámban kötnek biztosítást a lengyelek magán-egészségügyi szolgáltatóknál: tavaly 2,6 millióan vettek igénybe ilyen biztosítást – idézte a Rzeczpospolita a Lengyel Biztosítók Kamarájának adatait. Ez 23 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Erősen nő az az összeg is, a melyet erre a célra fordítanak: 2018-ban 821,1 millió zlotyt ami kb. 60 milliárd forintot költöttek magán-egészségügyi biztosításra. Az egy évvel korábbiakhoz képest (679 millió zlotyt) jelentős növekedésnek számít.

A magánellátás előnye, hogy gyorsabban hozzá lehet jutni az egészségügyi szolgáltatásokhoz, miközben az állami ellátásban folyamatosan nő a várakozási idő minden egészségügyi területen – mondja az Orvosi Kamara képviselője.

A vizsgálatokban megkérdezettek 60 százaléka meg akarja tartani azt az egészségügyi csomagot, amelyet munkaadója biztosít, és arra is kész, hogy beszálljon a finanszírozásába. A magánbiztosítás nagy részét ugyanis a munkaadók fizetik. A kisvállalkozások esetében erre nem lehet számítani, mert az ezeknél dolgozó alkalmazottak 34 százalékának drága ez a megoldás. A munkaadók többsége egyre szívesebben köt csoportos magánbiztosítást dolgozóinak, hogy azoknak így is kedvezzen, illetve minél kevesebb legyen a cégnél a betegszabadság.

Putyin jelenlétében avatták fel az első Mercedes gyárat Oroszországban 

0

250 millió eurót fektet be a Mercedes-Benz orosz földön – mondta a megnyitón Dieter Zetsche. A Mercedes-Benz főnöke kiemelte: Putyin támogatása nélkül nem ment volna ilyen simán minden. Az orosz elnök is jelen volt a Mercedes gyár avatásán Moszkvától 40 kilométerre. Az új gyárban ezer ember dolgozik, és amikor eléri a csúcs kapacitást, akkor 25 ezer járművet értékesít majd az orosz piacon évente.

Putyin hangsúlyozta: a Mercedest nagyon sokra tartják Oroszországban. Németország érdekelt egy sikeres Oroszországban. Ezt hangoztatta Peter Altmaier. Angela Merkel kancellár egykori kabinetfőnöke, aki jelenleg Németország gazdasági minisztere elmondta: tavaly 61,9 milliárd euro volt a két ország kereskedelmi forgalmának értéke. Peter Altmaier tárgyalt Alkeszandr Novak orosz gazdasági miniszterrel is. A megbeszélés fő témája az Északi áramlat 2 elnevezésű tengeralatti gázvezeték volt. Ez közvetlenül szállít gázt Oroszországból Németországba. Sok szövetséges állam bírálta emiatt a németeket Trump elnökkel az élen. Berlinben viszont azt hangsúlyozzák: Európa energiaellátását Európában döntik el! A szankciók maradnak. 2014-ben Oroszország – egy népszavazás után – annektálta a Krím félszigetet. Ezt a külvilág nem fogadta el: az EU emiatt szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben. Most a Mercedes gyár avatása kapcsán Merkel kancellár szóvivője sietett megerősíteni: maradnak a szankciók Oroszországgal szemben. Berlinben és Moszkvában szép csendben tovább folytatják az együttműködést, melyet az Egyesült Államok bírál, mert úgy érzi: ily módon csökken a befolyása Európában és az egész globális gazdaságban.

Trump kereskedelmi háborúját a világ ellen Magyarország is nagyon megszívhatja

0

Ez derül ki a Eurofound közgazdászainak modelljéből, melyben azt vizsgálták: a büntető vámok hogyan befolyásolják a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottságot a világ országaiban.

A legrosszabbul az Európai Unió tagállamai és Kína járhatnak, ahol lényegesen kisebb lehet a GDP és a foglalkoztatottság mint abban az esetben, ha a világkereskedelemben fennmaradnak az alacsony vámok. Minél nyitottabb egy gazdaság a világra, annál rosszabbul járhat. Különösen akkor, ha kereskedelmi többlete van mint Németországnak, Hollandiának vagy épp Magyarországnak. A Eurofound modellje szerint ez a három állam veszítene a legtöbbet a kereskedelmi háborúskodásból.

Magyarország -2 százalék

Ha Donald Trump folytatja a vámok bevezetését illetve a fenyegetőzést, akkor ez komoly mínuszt jelentene Hollandiának (-2,1), Magyarországnak (-2) és Németországnak (-1,9) a GDP arányában 2030-ban. A protekcionizmus kínos következményeit tehát a magyar gazdaság is komolyan megérezné.

A foglalkoztatottságban -0,3 százalék lenne a hatás az EU-ban

Vagyis a negatív következmények a foglalkoztatottságban kevésbé látványosak, de mindenképp fennállnak. Ha ugyanis például Trumpnak sikerül korlátoznia a németek autóexportját az Egyesült Államokba, akkor annak negatív hatását azok az uniós államok is megérzik, ahol sok német összeszerelő üzem működik (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország stb.)

Trump és a visegrádiak

Miközben tehát Trump politikáját a visegrádi államok sokkal nagyobb jóindulattal nézik, mint a nyugat-európaiak, a kínos gazdasági következmények őket éppúgy sújthatják. Sőt, talán még jobban, mert a német autógyárak jóval nagyobb szerepet játszanak ezeknek a kis országoknak a gazdaságában, mint magában Németországban.

Összefog-e az EU és Kína az USA ellen?

Pekingben ezt javasolják arra hivatkozva, hogy Trump America First protekcionista gazdaságpolitikája épp e két gazdasági nagyhatalomnak a legkellemetlenebb. A Huawei-ügy világos teszt: az USA meg akarja akadályozni, hogy a kínaiak exportálják Európába a maguk ötödik generációs technológiáját. Mike Pompeo külügyminiszter ezért járt nemrég Európában. Trump küldöttje jött, látott és vesztett. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt közölte vele, hogy csak Berlin és Párizs politikáját követjük, amikor együttműködünk a Huaweijel.

Trump a tűzzel játszik, mert tíz éve nem volt ilyen nagy az USA kereskedelmi deficitje, mint most. Vagyis miközben megsértette legfontosabb partnereinek érdekeit, a célját egyáltalán nem érte el, mert Amerikának nem sikerült csökkentenie a kereskedelmi mérleg hiányát. Ehelyett az negatív rekordot döntött. A Eurofound tanulmányából kitűnik : a protekcionizmus negatív következményei meglehetősen világosak, ám a haszna annál kevésbé. Jól tulajdonképp senki sem jár, de a legrosszabb azokkal történik, akik a legsikeresebbek a globális kereskedelemben mint Kína, Németország, Hollandia vagy – a maga szintjén – Magyarország.

Még mindig 20%-al alacsonyabbak a bérek Németország keleti részén

0

Harminc év alatt jelentősen csökkent a különbség Németország két fele között, de a termelékenységben és a bérekben átlagosan így is fennmaradt egy 20%-os különbség az ország nyugati fele javára.

Mindez egy friss tanulmányból derült ki, melyet az Még mindig 20%-kal alacsonyabbak a bérek Németország keleti részén készített és a Deutsche Welle közszolgálati portál ismertet.

A hallei gazdaságkutató intézet szerint nagyok a bérkülönbségek a volt NDK-n belül is. Berlint egyáltalán nem is vizsgálták hiszen a két városrész egyesülése után újra ez lett Németország fővárosa. Itt a bérek messze magasabbak mint a lengyel határ közelében. Görlitz a mélypont, itt átlagosan egy dolgozó a németek bérének alig 68%-ra számíthat. Persze, hogyha átnéz a határon, akkor azért megnyugodhat hiszen a bérek jóval magasabbak Németországban mint Lengyelországban. A volt NDK-ban is vannak olyan városok, melyek leküzdötték a lemaradást, ilyen város például Jéna városa. Itt az átlagos munkavállaló a németek átlag fizetésének 95,5%-ra számíthat.

A friss tanulmány kiélezi a vitát arról az adóról, melyet Németország polgárai azért fizetnek, hogy felgyorsítsák a keleti tartományok felzárkózását. Ez az 5%-os adó hatalmas összeget eredményezett: harminc év alatt 2200 milliárd eurót! Szükség van-e rá még mindig? A hallei gazdaságkutató intézet szerint már nincs. A keleti cégeket ugyanis elkényelmesíti a támogatás. Harminc év után a volt NDK-nak már végképp búcsút kellene mondania a múltnak – állítja a hallei gazdaságkutató intézet tanulmánya.

A tanulmányról holnapi nap folyamán részletesen beszámolunk!

Mol-INA: marad a patthelyzet

Uniós kötelezettség miatt módosították a Mol-INA-törvényt a horvátok. A kivételes jogok visszavonása után azonban változatlanul lebeg a Mol kivásárlása. Miből? – ez a kérdés.

Szerdán a horvát parlament elfogadta a horvát olajipari vállalatról (INA) szóló privatizációs törvény módosítását, amely szerint a horvát állam eláll kivételes jogaitól. Ennek tartalma miatt 2017-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Zágráb ellen az Európai Bíróságon. Szerinte a jogszabály egyes tételei sértik a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot. A horvát kormány ennek kijavításával indokolta a törvénymódosítást.

Évek óta zajlik a horvátországi hadjárat a Mollal szemben,

kifogásolva az INA privatizációját. A mostani parlamenti vitában minden előkerült, ami az elmúlt években a horvát belpolitikát jellemezte az INA ügyében: nemzetárulás, a kormány át akarja játszani az INA-t a Molnak. Az ellenzék szerint a kormány nem akarja visszavásárolni a Mol részesedését, amiről még 2016 decemberében tett bejelentést Andrej Plenkovic horvát államfő, ehelyett teljesen privatizálná a horvát olajvállalatot.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal. A horvát államé a részvények 44,84 százaléka.

A privatizációs szerződés lehetővé tette a horvát állam számára, hogy lelassítsa az olajvállalat döntéseit, tiltakozását pedig nem volt köteles megindokolni. Az államot kivételes hatáskörrel ruházta fel: többek között vétójoga volt az olajvállalat részvényeinek és tulajdonának eladásában, ha annak értéke túllépett egy meghatározott küszöbértéket. Azt is lehetővé tette, hogy az állam megvétózza az INA igazgatóságának fontos döntéseit is, mint például a cég tevékenységének változtatása, a koncessziók vagy engedélyek odaítélése, valamint a székhely megváltoztatása.

A most elfogadott törvény szerint annak a befektetőnek, amely az INA részvényeinek felvásárlásával eléri a konszernben a 25 vagy ötven százalékos tulajdonrészt, értesítenie kell az illetékes minisztériumot az ügyletről, valamint hosszú távú üzleti tervet kell benyújtania a cég irányítására. A tárcának ezt követően 30 napja van, hogy döntést hozzon, ami lehet pozitív és negatív is, attól függően, hogy a kormány nem látja-e veszélyeztetettnek az ország energetikai biztonságát, valamint az ahhoz tartozó infrastruktúra biztonságát.

A módosítás lényege az, hogy a beleegyezés visszavonása esetén a részvényeket először az államnak kell felajánlani visszavásárlásra piaci áron, amennyiben ez nem történik meg, Zágráb bírósági úton követelheti azokat.

Arra azonban mindmáig nincs válasz, hogy miből vennék vissza a Mol-pakettet,

amelynek értéke becslések szerint is több milliárd euróra rúg. A Mol a lepukkadt, rossz hatékonyságú INA-t (a kitermelést és a finomítást egyaránt) – tulajdoni részesedésétől függetlenül egymaga – rengeteg pénzből felújította, visszavásárláskor ezt is meg kellene téríteni.

Az INA több lépcsőben került a Mol irányítása alá. Jelenleg tehát relatív többsége van a cégben, az irányításszerzés engedélyezése miatt utóbb tízmillió eurós vesztegetéssel vádolták meg Ivo Sanader egykori miniszterelnököt és Hernádi Zsolt Mol-vezért. Előbbit először elítélték, majd felmentették, utóbbival pedig eddig hiába próbálkoztak a horvát hatóságok.

Magát a Mol-INA-szerződést is megpróbálták kétségbe vonni a szokásos nacionalista hangulatkeltéssel, s ebből mindkét nagy párt, a jobboldali és a szocialista kivette részét az elmúlt években. A nemzetközi bíróságon indított polgári pert 2017 októberében végül jogerősen elbukta a horvát állam.

A kötélhúzás azonban oda vezetett, hogy a Mol, és a benne 25 százalékban részes magyar állam felajánlotta a kivásárlást megfelelő áron. Az oroszok élénk érdeklődést mutatnak az INA iránt, amit azonban a horvát kormány elutasít. Két és fél éve pedig egy amerikai cég jelentkezett be a vállalatért. Erről azóta sincs újabb hír.

Huawei főnök : a világ nem lehet meg a mi technológiánk nélkül

0

Az 5G technológiára célzott Ren Zhengfei, a Huawei alapító atyja, aki a BBC-nek nyilatkozott. Most először nyilatkozott külföldi médiának azóta, hogy december elsején lányát Kanadában – amerikai kérésre – letartóztatták.

Meng Vanzsou ellen politikai vádakat emeltek, ez elfogadhatatlan, de hagyjuk, hogy a bíróság tegye a dolgát – hangsúlyozta a Huawei alapító elnöke. Korábban Peking megfenyegette Kanadát: súlyos következményei lehetnek annak, ha a Huawei főnök lányát kiadják az Egyesült Államoknak. Mivel vádolják Meng Vanzsou asszonyt az amerikaiak? Azzal, hogy mint a Huawei pénzügyi igazgatója átvágta őket: titokban kereskedett Iránnal, melyet szankciók sújtottak. Peking szerint a vád nevetséges hiszen régi ügyekről van szó. Valójában az USA azért dühös, mert

az 5G technológiában Kína megelőzte Amerikát

A Huawei főnök joggal büszke erre, és úgy véli Amerika nem zúzhatja szét a céget! Nemrég Új Zéland jelentette be: nem használja a Huawei technológiáját, mert az nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Új Zéland tagja a Five Eyes Only angolszász szövetségnek, amely az USA nyomására kémkedéssel gyanúsítja a Huaweit.

Ha kémkedésre akarnának rávenni, akkor inkább becsuknám a céget.

Így nyilatkozott az alapító elnök a BBC-nek. A Huawei főnöke korábban a hadsereg kutató laboratóriumát vezette, ezért kapcsolatát a kínaiak hírszerzésével túlságosan is szorosnak tekinti az amerikai kémelhárítás.

Pompeo külügyminiszter Budapesten is a Huawei hanyagolását sürgette

Washington véleménye szerint egyetlen NATO államnak sem szabadna Huawei technológiát alkalmaznia a nagy kémkedési kockázat miatt. Pompeo budapesti látogatása után a pekingi sajtó megdicsérte a magyar kormányt amiatt, hogy ellenállt az amerikai kérésnek. A magyar kormány korábban együttműködési szerződést kötött a Huawei-jel, amely a világ egyik legnagyobb okostelefon gyártója és amelynek G5 technológiája jelenleg egyedülálló az egész világon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK