Kezdőlap Világ Hasznos Oldal 2

Hasznos

Trump jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságnak- mondja a Végzet közgazdásza

Polonius
-
0
Trump jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságnak- mondja a Végzet közgazdásza

Eddig sem az ukrajnai háború sem a gázai konfliktus sem pedig az USA – Kína kereskedelmi háború nem okozott nagyobb piaci felfordulást, de Trump megválasztása mindent megváltoztathat Nouriel Roubini,  a Végzet közgazdásza szerint.

“A legnagyobb kockázat a globális gazdaság számára az amerikai elnökválasztás, de itt figyelembe kell vennünk, hogy Biden és Trump külpolitikai elképzelései között sok a hasonlóság: mind a demokraták mind pedig a republikánusok keményen támadják Kínát, és ez a tendencia a jövőben is várhatóan fennmarad” – írja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon. Érdemes megemlíteni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, aki nemrég találkozott Donald Trumppal, úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az ex elnök visszatér a Fehér Házba, akkor megállapodik majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel – persze kemény tárgyalások után.

“A legnagyobb különbség Biden és Trump között a NATO megítélésében van, illetve másképp látják az ukrajnai háborút és Európa helyzetét. Sokan attól tartanak, hogy Trump magára hagyná Ukrajnát, és így lehetővé tenné Putyinnak, hogy megnyerje a háborút. Milyen üzenetet küldene ez Kínának Tajvan ügyében?

Ha Trump valóban azt akarja, hogy az európaiak költsenek többet a NATO-ra, akkor hogyha ez valóban bekövetkezik, a NATO fontos lehet nemcsak Oroszországgal, de Kínával szemben is.

A globális gazdaság szempontjából nem ez a legfontosabb hanem az, hogy milyen is lesz Trump gazdaságpolitikája? Nem kétséges, hogy az USA Trump alatt sokkal inkább protekcionista lenne mint eddig. Trump minden importra 10%-os  vámot javasol. Jelenleg ez átlagosan 2%. A Kínából érkező áruk ennél is magasabb vámokra számíthatnának. Ez kereskedelmi háborút válthat ki nemcsak Amerika ellenfeleivel, de a szövetségeseivel is Európában és Ázsiában – Dél Korea és Japán.

Mi lenne egy globális kereskedelmi háború következménye?

“Csökkenne a gazdasági növekedés és fokozódna az infláció. Ez a közeli jövő legnagyobb geopolitikai kockázata. Ez a szétválás – decoupling -, kockázat csökkentés – derisking – azzal járhat, hogy darabokra szakad a globális piac. A nagy ellátó láncok, melyek eddig globálisan működtek immár balkanizálódnak. Megindulhat a leválás a dollárról a globális pénzügyi piacon. Mindez rendkívüli mértékben megnöveli a globális kockázatot. Negatívan befolyásolhatja mind a növekedést mind pedig a globális pénzügyi piacok működését.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy Trump tagadja a klímaváltozást, és ezzel megindíthat egy stagflációs folyamatot a világgazdaságban. Valószínű, hogy Trump lecserélné a Federal Reserve Board elnökét, és Jerome Powell helyébe olyasvalakit keresne, aki készséggel kiszolgálja az ő elképzeléseit. Végül pedig Trump adópolitikája megnövelné a költségvetési hiányt, amely már így is túlságosan nagy. Adócsökkentés következne és közben emelkednének a védelmi és más kiadások. Magasabb kamatot kellene fizetni a kincstárjegyek után. Miután mind a magán mind pedig a közadósság már ma is túlságosan magas, felrémlik egy pénzügyi válság kísértete. Trump gazdaságpolitikája ezért jelenti a legnagyobb kockázatot a világgazdaságra nézve – hangsúlyozta Nouriel Roubini, aki előre megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

Globális csokoládé válság kakaó hiány miatt

Polonius
-
0
Globális csokoládé válság kakaó hiány miatt

A klímaváltozás a kakaóra is kihat, ezért a 2023-2024-es szezonban erőteljes termés csökkenés várható miközben a globális kereslet növekszik. A Bloomberg szakértője a helyszínen járva megállapította: az afrikai gazdák olyan keveset kapnak a kakaóért, hogy gyors megoldás valószínűleg nem lesz.

11%-kal várható kisebb termés mint a megelőző szezonban, mert a két legfontosabb termelő, Elefántcsontpart és Ghána  visszaesést jelzett – közölte a Nemzetközi Kakaó Tanács. Amely felhívta a figyelmet arra, hogy már harmadik éve tart a visszaesés, és ennek következtében szeptemberre csak 4,45 millió tonnás termés várható, ez 375 ezer tonnás hiányt jelenthet a globális piacon. Tavaly még csak 75 ezer tonna volt a hiány.

46 éves kakaó árrekord

Február végén egy tonna kakaó 6929 dollárba került vagyis 50%-többet kértek érte mint egy évvel korábban. Miért nincs több kakaó? Ennek járt utána a Bloomberg tudósítója, aki Elefántcsontpart fővárosában érdeklődött a krízis okairól:

“Az a baj a kakaóval, hogy szegény emberek termesztik, nem nagy cégek. Lát itt egyetlen nagyobb gazdaságot is? A szegény emberek pedig épp csak annyit termesztenek amennyi a megélhetéshez kell. Magasabb árat akarnak elérni, és erre a hiány a legjobb megoldás”

– magyarázza egy helyi szakértő. Aki szerint a csokoládé ára évtizedekig azért lehetett nagyon alacsony, mert a kereskedők nagyon olcsón vették meg a kakaót a koldusszegény afrikai gazdáktól. A kakaó cserjét nem ültetvényeken termesztik hanem kis gazdaságokban, amelyek nem működnek gazdaságosan. A pénzt a közvetítők keresik: a kereskedők és az eladók a gazdag piacokon Európában, Amerikában és a Távol Keleten.

A kereskedők 2023-ban olcsóbban vásárolták fel a kakaót Afrikában mint 46 évvel korábban!

Ez a rekord dőlt meg a New York-i tőzsdén amikor a kakaó árat meghaladta az 5500 dollárt tonnánként. Jövőre akár 10 ezer dollárra is felmehet a kakaó ára a hiány miatt. 2000-ben még csak 650 dollárt fizettek egy tonna kakaóért – emlékeztet a Bloomberg.

Négy afrikai állam állítja elő a kakaó 75%-át: a legtöbbet Elefántcsontpart – évi 2 millió tonnát, azután jön Ghána, Kamerun és Nigéria. A gyarmati időkben Ghána volt a legnagyobb kakaó előállító ország a világon, de azután Elefántcsontparton hatalomra került Houphouet-Boigny, aki maga is kakaó gazda volt. Ő elérte hosszú uralma alatt -1960-1993, hogy Elefántcsontpart legyen az első, azért is működik  annak fővárosában a Nemzetközi Kakaó Tanács. Az állam támogatta a kakaó gazdákat, ezért aztán nagyon sokan vágtak bele ebbe. Emiatt lett nagyon olcsó a kakaó évtizedeken át a világpiacon.

Csakhogy ezek a régi kakaó cserjék kiöregedtek: egyre kevesebb termést hoznak, mert kevésbé ellenállóak a betegségekkel és a klímaváltozással szemben.

Elefántcsontparton és Ghánában ma már a kormány vásárolja fel a kakaót, de nagyon alacsony áron. Így a gazdaságoknak nem marad pénzük arra, hogy új kakaó cserjéket ültessenek, és növényvédőszereket illetve gépeket vásároljanak.

Mi a következmény? Kifogy a kakaó: februárban a termés betakarítása után tele kellene lenniük a raktáraknak Afrikában, de ehelyett a kereskedők nem lelnek sehol sem árut.

Közben viszont az elmúlt harminc évben megduplázódott a kereslet a globális piacon. Csakhogy a kakaó előállító gazdák Afrikában ebből nem profitáltak jóformán semmit sem. Az Afrikán kívüli kakaó exportőrökre viszont pénzeső hull: Ecuador, Brazília, Indonézia és Peru kakaó gazdaságai jól járnak. Csakhogy ez kevés a világpiac ellátására.

Mire számíthatnak a fogyasztók Európában és Amerikában? Az árak jelentős emelkedésére a csokoládé piacon. Ebből a pénzből azután az afrikai gazdák fejleszthetik elmaradott kakaó gazdaságaikat, és növekedhet a termés. A jelen és a közeljövő az viszont keserédes – írja a Bloomberg szakértője Elefántcsontpartról.

Mercedes főnök: versenyben kell legyőznünk a kínai elektromos autókat

ki
-
0
Mercedes főnök: versenyben kell legyőznünk a kínai elektromos autókat

Sok európai autógyártó cég azt kéri Brüsszeltől, hogy állapítson meg magas vámot a kínai elektromos autóknak nehogy azok learassák az európai piac az olcsó áraikkal.

A kínaiak hat elektromos autót mutattak be a müncheni autós vásáron, ahol az érintett európai cégek rögtön érezték a vészhelyzetet: eddig Kína export piac volt, de az elektromos járművek korában vetélytárssá válik az európai piacon.

Megkezdődött a lobbizás Brüsszelben, ahol nyitott fülekre találnak a német autós óriások hiszen Ursula von der Leyen maga is német, és igencsak a szívén viseli a hazai ipar ügyét. Németország gazdaságát letaglózta Putyin Ukrajna elleni agressziója, mert megszűnt az olcsó orosz energia import lehetősége. Kína, amely Németország legfőbb kereskedelmi partnere, nem nő olyan dinamikusan mint korábban: maguk a kínaiak spórolnak, mert a Covid pandémia nagyon megviselt mindenkit, és a perspektíváját bizonytalannak látják. A kínai állam hatalmas összegekkel támogatta az elektromos járműgyártást illetve az akkumulátor gyártást. Ezt mutatja a Magyarországon tervezett két óriási üzem is: a CATL akkumulátor gyár Debrecenben és a BYD autógyár Szegeden. A kínaiak nem Magyarországra hanem az Európai Unióba jöttek, így akarják elkerülni a vámokat.

Mercedes főnök: nem emelni hanem csökkenteni kell a kínai elektromos autók vámját

Miért?

“Mert a védővámok miatt az európai autógyártás elkényelmesedik, és ily módon oda juthatunk el, hogy nem leszünk képesek eladni saját autóinkat a világban! Csakis a piaci verseny eredményeképp születhetnek olyan elektromos járművek, amelyek eladhatók a globális piacon”

– magyarázta Ola Källenius, a Mercedes elnök vezérigazgatója ehhez hozzátette:

”Én ellenzem a vámok emelését! Szerintem pontosan fordítva kellene cselekedni, és csökkenteni kellene a vámokat. A kínai elektromos autógyárak nyomulása Európában a verseny része, erre nekünk nem védővámokkal hanem jobb technológiával és egyre jobb autókkal kell válaszolnunk” – fejtette ki álláspontját a Mercedes főnök.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy a kínai elektromos járművek nem neki jelentenek igazán nagy konkurenciát, mert a kínaiak az olcsóbb kategóriában nyomulnak előre. A középosztályt és a szegényebb néprétegeket akarják megnyerni nem a luxus kategóriát, ahol a Mercedes olyan szép profitot szerez.

Olaf Scholz német kancellár áprilisban Kínába készül, hogy tisztázza a két gazdasági óriás kapcsolatait.

Peking retorzióval fenyeget arra az esetre, ha az Európai Unió védővámokat alkalmazna a kínai elektromos járművekkel szemben.

A kínai a világ legnagyobb autós piaca, a Volkswagen több autót ad el ott mint hazájában. A Volkswagen már az ötvenes évek vége óta gyárt autókat Sanghajban vagyis Pekingnek sok eszköze van arra, hogy nyomást gyakoroljon Brüsszelre és Berlinre. Az Egyesült Államok arra ösztönzi európai szövetségeseit, hogy lazítsák kapcsolataikat Kínával, de a német kancellár tisztában van azzal, hogy Németország számára létfontosságú ez az együttműködés.

Az elektromos járművek piacán Európában a kínaiak fő vetélytársa nem is a hazai ipar hanem az amerikai Tesla, melynek legnagyobb autógyára Sanghajban működik, és Elon Musk még egyet akar építeni Kína gazdasági fővárosában.

A szupergazdagok megadóztatásával a populizmus ellen

Polonius
-
0
A szupergazdagok megadóztatásával a populizmus ellen

Szuper adó a szupergazdagoknak – erről nyilatkozott az ötletgazda, Gabriel Zucman francia közgazdász aki részt vett a G20 pénzügyminiszterei értekezletén Sao Pauloban, ahol elfogadták ötletét arra a szuper adóra, melyet a világ 3000 dollármilliárdosának kellene fizetnie.

“Évi 2% lenne ez a szuper adó – mondta a francia közszolgálati RFI portálnak Gabriel Zucman, aki egy kutatócsoportot vezet Franciaországban. Minek a 2%-a? Az egész hatalmas vagyonnak! Az egész elképzelésnek az az alapja, hogy 140 állam elfogadta 2021- ben a 15%-os globális társasági adót, amely a multikat érinti.

Ugyanezt az elvet akarjuk alkalmazni a szupergazdagokra is.

San Pauloban nagyon jól fogadták ezt az elképzelést a pénzügyminiszterek és a nemzeti bankok vezetői. Mindenki megértette az alapvető üzenetet: a globalizáció következményeit ezen a területen is szabályozni kell. Miért? Elsősorban azért, mert hogyha tovább növekszik a társadalmi egyenlőtlenség, akkor ez már gyengítheti a demokráciát is.”

Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter sietett is támogatásáról biztosítani az ötletet, nem véletlenül hiszen Macron után ő szeretne köztársasági elnök lenni Franciaországban.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is támogatta a javaslatot San Pauloban. Persze, hogyha Trump lesz újra az elnök Washingtonban, akkor az egész lekerül a napirendről hiszen ő is dollármilliárdos, és 2017-ben elnökké választása után az első dolga volt egy hatalmas adócsökkentési program bevezetése.

Hogy áll a globális  15%-os társasági adó?

“A bankok egyre inkább együttműködnek az adóhivatalokkal, ezért egyre nehezebb elrejteni a pénzt az adóparadicsomokban. Már olyan bankok is megadják az ügyfelek adatait, melyek Svájcban, Luxemburgban vagy a Kajmán szigeteken működnek. Tíz vagy húsz évvel ezelőtt ez elképzelhetetlen lett volna. Persze ez nem azt jelenti, hogy a rendszer tökéletesen működik. Kutatóintézetünk szerint legkevesebb 1000 milliárd euró még mindig az adóparadicsomokban landol elkerülve a 15%-os társasági adót. Mi azt szeretnénk, ha a globális társasági adót fokozatosan fölemelnék 20-25%-ra.”

Ez természetesen a kormányoknak is érdeke hiszen Janet Yellen asszony épp azért találta ki a globális társasági adót, hogy feltöltse az államkasszát, mert az USA államadóssága is átlépte az éves GDP 100%-át, és folyamatosan tovább növekszik.

Gabriel Zucman, ötletgazda abban bízik, hogy

a nagyvállalatok és a szupergazdagok megadóztatása javítja a demokrácia esélyeit és gyengíti a populizmust:

“Azt hiszem, hogyha megadóztatjuk a szupergazdagokat, akkor ezzel jó választ adunk a populizmusra mind a júniusi európai választáson mind pedig novemberben az Egyesült Államokban. Minden országnak egyedül kell cselekednie hiszen például az USA még nem ratifikálta a 15%-os globális társasági adót, de Franciaország már igen. Ez azért fontos, mert így a többi ország is láthatja: a módszer működik. Meg lehet adóztatni a nagyvállalatokat, melyek eddig adó paradicsomokba mentették a pénzük jórészét” – mondta Gabriel Zucman francia közgazdász, aki a G20 pénzügyminiszteri tanácskozásán előterjesztette a tervet a szupergazdagok megadóztatására.

Románia visszaköveteli aranykészletét Oroszországtól

Polonius
-
0
Románia visszaköveteli aranykészletét Oroszországtól

Putyin Ukrajna elleni agresszióját arra akarja kihasználni Románia, hogy visszaszerezze a nemzeti bank aranykészletét, melyet 1916-ban adott át Oroszországnak.

Románia az első világháború első szakaszában – 1914 és 1916 között – a központi hatalmak szövetségese volt, de pálfordulást hajtott végre, és megtámadta egykori szövetségesét, az Osztrák – Magyar Monarchiát. Miért? Mert a nyugati fronton veszélyes helyzetbe került entente – a brit és a francia birodalom – megígérte, hogy megkaphatják Erdélyt – ahogy ez a trianoni békében azután be is következett 1920-ban. 1916-ban a németek csapatokat vontak el a nyugati frontról, és ezekkel megsemmisitő csapást mértek a román hadseregre. Bukarestet is elfoglalták. Ezért a román király és a kormány úgy döntött, hogy az aranykészletet a szövetséges Oroszországba menekítik. Mária román királyné Viktor is királynő unokája volt, így rokonságban állt II. Miklós orosz cárral is.  Csakhogy a cár a népszerűtlen háború miatt megbukott, majd 1917 őszén jött Lenin, aki elkobozta a román nemzeti bank aranykészletét is, melyet az orosz nemzeti bankban őriztek.

Románia azóta követeli az arany készlet visszaadását – mindeddig eredménytelenül. Miután a Szovjetunió elfoglalta Romániát 1944-ben, és nem sokkal később ott kommunista állam alakult, Moszkva visszaadott néhány értékes nemzeti kincset Romániának, de az aranykészletről szó sem lehetett. Azt ugyanis Sztálin elvtárs már elkönyvelte egy kis kockás füzetbe, melyben minden este rögzítette: mennyi arany van a kasszában?!

91,5 tonna arany volt Románia aranykészlete 1916-ban, és ez még mindig ott kell, hogy legyen az orosz nemzeti bankban – állítja a román nemzeti bank elnöke Mugur Isarescu.

Románia Brüsszelen keresztül akar nyomást gyakorolni Moszkvára

Két román szerző is könyvet adott ki az aranykészlet fordulatos történetéről. Mindkét könyvet a nemzeti bank költségén lefordították angolra és franciára, és eljuttatták az Európai Parlament képviselőihez. Ezenkívül márciusban kiállítást nyitottak meg az Európai Parlament épületében a román aranykészletről.

A román lépés kapóra jöhet abban a vitában, melyet az Egyesült Államok és az Európai Unió folytat a befagyasztott orosz vagyonokról, melyek egy jelentős része az orosz nemzeti bank aranykészlete, melyet külföldön őriztek. Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt összesen 300 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak Nyugaton. Yellen asszony, az USA pénzügyminisztere azon az állásponton van, hogy ebből az orosz vagyonból lehetne finanszírozni Ukrajna háborúját az orosz agresszióval szemben. Sok európai államnak azonban jogi aggályai vannak ezzel kapcsolatban.

De Gaulle tábornok elnöki periódusának vége felé szerette volna elkérni az USA-ban őrzött francia aranykészletet dollárokért cserébe, de nem járt sikerrel. De Gaulle tábornok 1969- ben lemondott és 1970-ben meg is halt. Nixon elnök pedig 1971-ben bejelentette: a dollár letér az arany alapról.

Brüsszel támogatni szeretné az EU saját napelem iparát

Kenderessy Milán
-
0
Brüsszel támogatni szeretné az EU saját napelem iparát

Az erőteljes kínai konkurencia miatt az uniós napelemgyártás vergődik, ezért a brüsszeli bizottság azt szeretné, ha a tagállamok közös nyilatkozatban fejeznék ki szándékukat uniós napelemek vásárlására. A brüsszeli Politico megszerzett egy belső dokumentumot ezzel kapcsolatban.

“A helyzet romlása akciót sürget“ – hangsúlyozza a brüsszeli bizottság dokumentuma, amelyet konkrétan az váltott ki, hogy az egyik legnagyobb uniós napelemgyártó, a Meyer Burger bejelentette: leállítja termelését Németországban.

Milyen akcióval lehetne megmenteni a vergődő uniós napelemgyártást?

A brüsszeli bizottság vizsgálja, hogy milyen állami támogatást kapnak a kínai cégek a napelemek előállításához illetve exportjához.

Az Európai Unió nemrég fogadott el egy új törvényt – Net Zero Industry Act – amely azt célozza, hogy a zöld átmenethez szükséges berendezéseket mindenekelőtt uniós forrásból vásárolják meg a tagállamokban.

A másik lehetőség az, hogy a napelem fejlesztési programot kössék össze a mezőgazdaság zöld átmenetével.

Az agrárágazat meglehetősen lemaradt a zöld átmenetben a legtöbb uniós országban. A brüsszeli bizottság ezenkívül azt javasolja, hogy helyezzenek el nagy számban napelemeket középületek tetején ily módon is növelve a keresletet.

Minthogy a kínai napelemgyártó cégek is jelentős részben az állami támogatásnak köszönhetik a piac letarolását, ezért a brüsszeli bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy támogassák ők is saját cégeiket.

Sok jószándék, de kevés konkrétum

Az Európai Napelemgyártók Tanácsának főtitkára így nyilatkozott a brüsszeli dokumentumról: ”Ez fontos lépés a jó irányban, de a jelenlegi nehéz helyzetben konkrét intézkedéseket várunk Brüsszeltől” – mondta Johan Lindahl. Az európai napelemgyártó cégek uniós pénzekre vágynak és várnak:

”a brüsszeli bizottságnak nagyon sürgősen sokkal konkrétabb döntést kell hoznia az uniós pénzekről”

– nyilatkozta a Politiconak Dries Acke, a Europe Solar Power lobby csoport igazgatója.

Az Európai Unió energia miniszterei megvitatják a napelem pénzügyi támogatásának kérdését, majd megfogalmazhatnak erről egy közös nyilatkozatot a közeli hónapokban – írja a brüsszeli Politico.

Miből fizeti ki Putyin 130 milliárd dolláros választási ígéreteit?

ki
-
0
Miből fizeti ki Putyin 130 milliárd dolláros választási ígéreteit?

Az orosz elnök nagyon szeretne úgy nyerni a márciusi elnökválasztáson, hogy ne kelljen nagyon nagyot csalnia, mert be akarja bizonyítani az orosz elitnek, hogy két évvel a megnyerhetlen ukrajnai háború kirobbantása után még mindig pótolhatatlan.

Több mint 130 milliárd dollárral túlígérte magát az orosz elnök – írja a Bloomberg, amely vette a fáradtságot, és kiszámolta: mekkora életszínvonal emelkedést lebegtetett meg a választók előtt az orosz elnök a háború kellős közepén. Miközben az orosz gazdasága átállt a hadigazdálkodásra, mert Putyin elhúzódó háborúra számít, az orosz elnök megígérte a szülési segély és a családi pótlék emelését, hogy megakadályozzák a népesség drámai mértékű csökkenését Oroszországban, elengedik az eladósodott tartományok adósságának jelentős részét. Fejlesztik sőt felgyorsítják a korszerű ágazatok átállását az új technológiákra annak érdekében, hogy az export már ne csak nyersanyagokat – mindenekelőtt olajat – jelentsen Oroszország számára. Mindezeket a fejlesztéseket úgy kellene megvalósítani, hogy Oroszország óriási munkaerő hiánnyal küzd, melyet súlyosbított a szakképzett fiatalok menekülése a háborúskodó országból.

A Roszbank számításai szerint Putyin új fejlesztési tervei legkevesebb 5700 milliárd rubelt vinnének el a költségvetésből- ez 62,5 milliárd dollárt jelent. A baj csak az, hogy a törvényhozás Moszkvában már elfogadta a költségvetést, amelyet Putyin összes ígérete 15 ezer milliárd rubellel terhelne meg.

Másképp számolt Dmitrij Polevoj, az Astra vagyonkezelő befektetési igazgatója: szerinte hat év alatt évente 2000 milliárd rubel pluszt jelentenek Putyin ígéretei vagyis összesen 130 milliárd dollárt. Honnan szed össze Putyin ennyi pénzt?

“Ez nem tűnik megoldhatatlannak bár hogyha a gazdasági helyzet rosszabbul alakul mint a hivatalos előrejelzés, akkor pótlólagos forrásokat kell találni“

– hangsúlyozza Dmitrij Polevoj.

Mennyire hitelesek a számok?

Moszkvában a statisztika mindig is a politika szolgálólánya volt, de amióta kitört a háború Ukrajnában, még inkább nyilvánvalóvá vált: a hatalom a számokat a propaganda szolgálatába állította. A hadigazdaság titkos, de ugyanakkor abszolút prioritást élvez hiszen a háború fegyverzet és lőszer igénye óriási. Jó példa erre, hogy Oroszország arra kényszerült: Észak Koreából importáljon lőszert, amelyből az ukrán fronton szinte permanens a hiány.

A probléma nagyságrendjét jól mutatja, hogy amióta a háború megkezdődött a központi költségvetés deficitessé vált pedig korábban az olaj és a földgáz export garantálta a többletet.

Moszkva Szaúd Arábiával összefogva most is mindent megtesz, hogy magasan tartsa az olaj árat: az OPEC+ legutóbbi értekezletén is úgy döntöttek, hogy visszafogják a kitermelést nehogy csökkenni kezdjenek az árak a globális piacon.

Idén mindezzel együtt 1600 milliárd rubeles költségvetési deficittel számolnak Moszkvában – és ebben még nincsenek benne Putyin választási ígéretei. Miből akarja ezt Putyin fedezni? Az oligarchák megadóztatásából – legalábbis ezt javasolja maga Putyin. Az orosz oligarchák már eddig is alaposan ráfizettek a háborúra hiszen Nyugaton elhelyezett dollár millióikat lefoglalták mondván Putyin az ő támogatásukkal tudja folytatni a háborút Ukrajnában. Kérdés, hogy most összedobnak-e 130 milliárd dollárt Putyin támogatására?…

2,1 milliárd euróra perlik a Google-t a nagy európai médiacégek

Polonius
-
0
2,1 milliárd euróra perlik a Google-t a nagy európai médiacégek

A Google hirdetési politikája miatt jelentős üzleti veszteségeket szenvedtünk – érvel a több mint 30 nagy európai média cég, mely szerint az amerikai óriás visszaél piaci előnyével.

“Ha a Google nem élne vissza domináns helyzetével, akkor sokkal nagyobb jövedelemre tehettünk volna szert, és kevesebbet kellett volna kifizetnünk a technikai szolgáltatásokért” – hangsúlyozza a közlemény, melyet 32 európai média cég írt alá. 17 ország média vállalkozásainak van tele a hócipője a Google üzletpolitikájával – köztük az Axel Springernek is, amely a többi között kiadja a brüsszeli Politicot is. Érthető, hogy ez a brüsszeli portál nagy figyelmet szentel az ügynek, melyet az európai cégek egy holland bíróság előtt szeretnének megnyerni.

Az Európai Unió már tavaly júniusban jelezte a Google-nak, hogy üzletpolitikája sérti a brüsszeli trösztellenes törvényt. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke akkor így fogalmazott: ”Minket elsősorban az zavar, hogy a Google a saját domináns szerepét a piacon arra használja ki, hogy a saját vállalkozásait részesítse előnyben.”

Vestager uniós biztos hozzátette:

”ez nemcsak a Google vetélytársainak hátrányos hanem a média cégeknek is miközben növeli a hirdetési költségeket is.”

Brüsszel már 2021 óta figyeli a Google üzletpolitikáját, és eddig már különféle címeken több mint 8 milliárd eurós bírságot rótt ki az amerikai informatikai óriásra.

Mit szól ehhez a Google?

A brüsszeli Politico elérte a Google jogi igazgatóját, aki természetesen közölte, hogy a perben keményen szembeszállnak majd az európai média cégekkel: ”A Google konstruktívan együttműködik a médiavállalkozásokkal egész Európában, de ez a jogi beadvány spekulációkon alapul és opportunista jellegű. Ezért a Google határozottan szembeszáll ezzel méghozzá a tények alapján” – hangsúlyozta Oliver Bethell, a Google jogi igazgatója, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A londoni Guardian emlékeztet arra, hogy a francia versenyjogi hatóság már 2021-ben elítélte a Google üzletpolitikáját, és 220 millió eurós büntetést rótt ki az amerikai informatikai óriásra.

Miért Hollandiában perelnek az európai médiavállakozások? Azért, mert az ott hozott versenyjogi döntések általában az egész Európai Unióra vonatkoznak vagyis nem kell minden tagállamban külön – külön pert indítani a Google ellen.

A világ legnépesebb országa a legdinamikusabban fejlődő nagyhatalom

Kenderessy Milán
-
0
A világ legnépesebb országa a legdinamikusabban fejlődő nagyhatalom

India remekül zárta a negyedik negyedévet, és így az optimista várakozásokat is felülmúlva növelte GDP-jét megelőzve Kínát, mely az elmúlt évtizedekben játszotta a világgazdaság motorjának szerepét.

8,4%-os növekedést produkált 2023 utolsó negyedévében India, és ezzel felülmúlta az előző negyedévet amikor “csak” 7,6%-al nőtt a GDP az 1,4 milliárd lakosú államban.
“Nagy dobással ért véget a múlt év” – írta jelentésében a Capital Economics India szakértője. Thamasi de Silva hozzátette:

”a nagyhatalmak közül India fejlődött a leggyorsabban.”

Az előrejelzések szerint a dinamikus növekedés folytatódik majd a húszas években, és ennek eredményeképp bővül a középosztály, és egyre több lesz a szupergazdag Indiában. A 30 millió dolláros vagyonnal rendelkezők száma 50%-kal nő majd 2028-ig, és ez lesz a legdinamikusabb növekedés a nagyhatalmak között – idézi a Knight Frank ingatlan ügynökség jövendölését a CNN gazdasági rovata.

Tőzsde rekord

A kedvező mutatók a tőzsdén is remek eredményeket hoztak: megdőlt minden eddigi rekord: 4000 milliárd dollárra nőtt a részvények összértéke.
Indiában március végén ér véget a pénzügyi év, melyben Narendra Modi kormánya 7,6%- os növekedésre számít, és ez alaposan megjavítja a miniszterelnök választási esélyeit a hamarosan sorra kerülő országos szavazáson. A hindu nacionalista párt, a BJP vezére jó eséllyel továbbra is hatalmon maradhat Indiában.
Hosszú ideig nem fogadták Washingtonban Narendra Modit, mert pártja muzulmán ellenes pogromokat szervezett Gujarat államban amikor ő volt ott a főminiszter. Miután Trump elnök megkezdte kereskedelmi háborúját Kína ellen, India felértékelődött, és leterítették Narendra Modi miniszterelnök elé a vörös szőnyeget Washingtonban, ahol Biden elnök már “a világ két legnagyobb demokráciájának együttműködését” éltette.

A New Yorki tőzsdén az indiai részvények fel, a kínaiak pedig lefelé indultak meg.
Így nem csoda, hogy Narendra Modi miniszterelnök optimistán nyilatkozott a jövőről:

“A robusztus 8,4%-os növekedés jól mutatja az indiai gazdaság erejét. Folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy jobb életet teremtsünk 1,4 milliárd honfitársunknak”

– üzente a világnak X-en India kormányfője.

India hamarosan a világ harmadik gazdasága lesz

A jelenlegi ötödik helyről India már 2027-ben feljuthat a harmadik helyre az Egyesült Államok és Kína mögött.
India kormánya maximálisan igyekszik kihasználni azt, hogy Washington és Peking viszonya meglehetősen lehűlt azt követően, hogy Biden elnök elsőszámú stratégia ellenfelének nyilvánította Kínát 2021-ben. India szövetséget kötött Washingtonnal, és igyekszik minél több multi céget átcsábítani Kínából Indiába.
Más lehetőségeket is kihasznál Narendra Modi kormánya: India árengedménnyel megvásárolja az olajat a szankciók által sújtott Oroszországtól, azt finomítja, majd pedig eladja mindenütt a világon. Ráadásul India nem dollárban hanem saját pénzében fizet Oroszországnak, ezért a pénz megmarad az országban.

A Modi kormány fő célja az, hogy olyan óriásokat csábítson az országba mint az Apple vagy a Tesla. Elon Musk, akinek legnagyobb Tesla gyára jelenleg Sanghajban működik, már tavaly kijelentette:

”amilyen gyorsan csak emberileg lehetséges nagy gyárat építünk Indiában is.”

Mindeközben India gőzerővel fejleszti saját iparát is különösen az informatikai szektort, amely már az egész világon jelentős szerepet játszik hiszen az országban nagyon sok a jólképzett szakember, akik jóval olcsóbban dolgoznak mint a versenytársak Amerikában vagy Európában.
Modi miniszterelnök nemrég hagyott jóvá egy 15 milliárd dolláros chip gyártási programot: három nagy gyár épül a közeljövőben Indiában.

“A chipeket eddig terveztük, de most már gyártani is fogjuk”

– hangsúlyozza a kormány közleménye.

A Nomura mindezek ellenére arra hívta fel a figyelmet, hogy nem minden arany ami fénylik: rengeteg problémával küzd a soknemzetiségű és sokvallású ország. A legfőbb gond a mezőgazdaság, ahol még mindig a legtöbben dolgoznak, és amelynek a teljesítménye igen gyenge. A GDP 16%-a még mindig innen kerül ki, de a hatékonyság messze elmarad a világszínvonaltól. Emiatt a belső fogyasztás nem növekszik kellőképp, mert százmillióknak nincsen pénzük arra, hogy a piacon a szükséges minimumon felül vásároljanak.
A világgazdaság mindenképp jól jár India robusztus növekedésével, “valóságos oázis lehet” a sok stagnáló régió között – hangsúlyozza a HSBC bank jelentése, melyet a CNN gazdasági rovata idéz.

Peking tiltakozik, mert az Európai Unió feketelistára tett néhány kínai céget

ki
-
0
Peking tiltakozik, mert az Európai Unió feketelistára tett néhány kínai céget

A WTO szabályainak megsértésével vádolja Kína az Európai Uniót és Nagy Britanniát épp egyidőben a Világkereskedelmi Szervezet közgyűlésével, melyet Abu Dhabiban rendeznek meg.

“Az Európai Unió figyelmen kívül hagyott számtalan figyelmeztetést, mely Kínából érkezett, és szankciókat foganatosított egyes kínai cégek ellen azon a címen, hogy azok támogatják Oroszország háborúját Ukrajnában” – írja a pekingi kereskedelmi minisztérium Brüsszelnek címzett tiltakozó levele. Amely a következőkben azt hangsúlyozza, hogy ez a szankció  “megsérti azt megegyezést, mely Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke és Hszi Csin-ping kínai elnök között jött létre múlt decemberben.

“Ennek a szankciónak negatív hatása lesz a kínai-európai uniós kereskedelemre és általában a gazdasági kapcsolatokra”

– fenyeget a pekingi levél. Kína évek óta az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, a kínai autós piac a legnagyobb a világon. A Volkswagen több autót ad el Kínában mint Németországban. Olaf Scholz kancellár – amerikai intés ellenére – már felkereste Pekinget azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, és a német lapok szerint áprilisban újra látogatást tesz Kínában. Pekingben azt gyanítják, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok nyomására határozott a kínai cégek elleni szankcióról, és megjegyzik, hogy hamarosan Kínába érkezik Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy igyekezzen modus vivendit találni a világ két legnagyobb hatalmának gazdasági kapcsolataiban.

“A Kína-barát Magyarország is aláírta a szankciós csomagot”

Ezt hangsúlyozza a brüsszeli Politico, amely megírja, hogy a szankciós csomagot az ukrajnai háború kezdetének második évfordulójára tették közzé. Ez volt az Európai Unió tizenharmadik szankciós csomagja, melyet Oroszország háborús erőfeszítéseinek megakadályozására hoztak Brüsszelben.

Nagy Britannia is csatlakozott ehhez a szankciós csomaghoz, ezért London is hasonló tiltakozó levelet kapott Pekingből.

A kínai külügyben nyersen megfogalmazták Peking álláspontját: ”A Nyugatnak semmi köze sincs ahhoz, hogy egyre mélyebbek Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatai” – hangsúlyozta a kínai szóvivő. Hozzáfűzte:

“Kína és Oroszország nem vesz célba harmadik államot vagy szervezetet, és ezek nem tarthatják vissza attól, hogy egymás között Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatokat fejlesszenek.”

Majd itt is következik a fenyegetés:

”Kína megteszi a szükséges lépéseket, hogy megvédje vállalatainak érdekeit.”

Mennyire súlyosak azok a szankciók, melyeket az Európai Unió egyes kínai cégek ellen alkalmaz amiatt, hogy a kínai áruk segíthetik Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában? Brüsszelben csak a katonai célokra használható árukat vették célba illetve azokat, melyek háborús célokra is felhasználhatóak. Ilyen árukat uniós cégek nem adhatnak el a listán szereplő kínai cégeknek, mert azok esetleg továbbíthatják azokat Oroszországba, melyet a nyugati szankciók közvetlenül sújtanak. Az Európai Unió szankciója nem magukat a kínai cégeket hanem csak azok orosz kereskedését célozza vagyis nincs szó arról, hogy befagyasztanák a szóban forgó kínai vállalkozások bankszámláit vagy bármilyen más módon korlátoznák a tevékenységüket az Európai Unióban.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan