Hasznos

Kína digitális jüanja legyőzheti az amerikai dollárt

Különös a véleménye Janisz Varufakisz egykori görög pénzügyminiszternek, aki az Egyesült Államokban végezte közgazdasági tanulmányait. A baloldali ex görög pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt “sötét alkut” kötött az Egyesült Államokkal, hogy újra világhatalommá tegye Kínát.

Mi volt ez a sötét alku, melyet lehet, hogy a kínaiak most felmondanak?

A lényeg a magas amerikai kereskedelmi deficit, amely az elmúlt évben tovább növekedett, mert az amerikai-kínai kereskedelem minden rekordot megdöntött annak ellenére, hogy Trump elnök kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Joe Biden ezt tovább folytatta. A kínaiak eddig a profitjukat amerikai dollárra váltották át, gyakran úgy, hogy USA kincstár jegyeket vettek. De ez már a múlt. Megjelent a digitális jüan, amely Varoufakisz szerint reálisan kísérelheti meg a dollár vezető szerepének a megkérdőjelezését. A digitális jüan ugyanis új típusú felhő finanszírozást jelenthet amikor a kínaiak számára már nem olyan nagyon fontos az, hogy az USA megengedje a kereskedelmi deficitet, és nem igazán nagy a késztetés arra, hogy dollárra váltsák a jüan profitot.

Mi lesz a high tech-kel?

Hszi Csin-ping elnök bejelentette, hogy 2025-re Kína meg akarja előzni az Egyesült Államokat a mesterséges intelligencia fejlesztésének terén. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Biden elnök hatalmas programot jelentett be annak érdekében, hogy hazahozzák a chip gyártást az Egyesült Államokba, és egyidejűleg betiltották a legkorszerűbb chip technológiák eladását Kínának a nemzetbiztonságra hivatkozva.

Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője, aki egyébként vasárnap Orbán Viktor miniszterelnökkel vacsorázott, a müncheni biztonságpolitikai konferencián csak annyit mondott, hogy a mesterséges intelligencia új alkalmazásai globális kihívást jelentenek. Kínában már a 6G technológiával kísérletezik a Huawei.

Új kínai modell jöhet

Peking most a belső piacra koncentrálhat az export helyett miközben az egész világnak felkínálhatja alternatívaként a felhő alapú digitális jüan finanszírozást. Miután a magyar- kínai tárgyalások titkosak, ezért jóformán semmit sem tudunk a finanszírozás módjáról. Az viszont árulkodó, hogy Orbán Viktor többször is kijelentette: amennyiben nem kapunk pénzt az IMF-től és az Európai Uniótól, akkor adnak majd a kínaiak. Akiknek a tanácsadói már ott szorgoskodnak a Magyar Nemzeti Bankban. Olyannyira, hogy ez már felkeltette a CIA figyelmét is. Matolcsy Györgyöt nem látják szívesen az Egyesült Államokban, ahol őt tekintik a kínaiak bizalmi emberének Budapesten.

Hszi Csin-ping elnök G2 modellt javasolt az Egyesült Államoknak vagyis azt, hogy a két világhatalom együtt irányítsa a globális pénzügyeket. Ezt Washington elutasította, ehelyett a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek nevezi Kínát. Blinken amerikai külügyminiszter elhalasztotta látogatását Pekingben a tragikomikus léggömb vita miatt. Janisz Varufakisz ex pénzügyminiszter szerint a kínaiak dönthetnek úgy, hogy fokozatosan megpróbálják átvenni a vezető szerepet a globális pénzügyekben. Peking van igazán döntési helyzetben, és nem Washington – állítja az ex pénzügyminiszter, aki szerint az USA sokkal többet veszíthet a két gazdaság szétválasztásával mint Kína.

Mit mondanak maguk a kínaiak? Sokkal óvatosabbak hiszen tudják, hogy a globális pénzügyeknek csak alig több mint 2%-a zajlik kínai jüanban, melyet nemcsak a dollár, de az euró is megelőz. A technológiai váltás ugyanakkor a kínaiak kezére játszhat hiszen a hatalmas 1,4 milliárdos piacon olyan óriási platformok jöhetnek létre, melyek az egész globális gazdaságot befolyásolhatnák.

Mire jó az ársapka? – csaknem 100%-os az infláció Argentínában.

Ársapkákkal próbál küzdeni  a majdnem 100%-os infláció ellen Argentína kormánya – egyelőre nem sok sikerrel.

Precios juntos – igazságos árak – hirdetik a kirakatokban az ársapkás termékeket, de a közgazdászok többsége kétkedik abban, hogy ily módon sikerülne megfékeznie a rémisztően magas inflációt a kormánynak és a nemzeti banknak Argentínának.

Maximum 3,2%-kal nőhet egy ársapka alá sorolt termék ára február elseje és június harmincadika között. A kormány komoly reményeket fűz az ársapkához: a kormánypárt emberei a szupermarketekben ellenőrzik, hogy betartják-e a kereskedők az ársapka rendeletet?

“Ennek a programnak az a célja, hogy csökkentse az inflációt, helyreállítsa az árstabilitást és a lakosság vásárló erejét” – jelentette ki Fernandez elnök, akinek a népszerűsége a mélyponton. Nem is csoda hiszen decemberben az éves inflációs mutató 94,8%-os volt. A béremelések messze elmaradtak ettől, így a megélhetési válság általánossá vált Argentínában.

Vajon megoldják-e a problémát az ársapkák?

“A baj az, hogy ezek eltorzítják a piaci hatásokat” – mondja a német liberális Friedrich Naumann alapítvány szakértője Buenos Airesben. Lars Andre Richter szerint kevés az esély a sikerre:

“az argentin kormány ársapkákkal akarja megállítani az inflációt, de ez olyan mintha egy áradó folyóval szemben kavicsokat dobálnánk a vízbe, hogy megállítsuk az árvizet.

Hivatalosan a termelőket állítja be bűnbaknak a kormány mondván: ők manipulálják az árakat. Ez a tények meghamisítása” – hangsúlyozza a német szakértő, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.

Mi okozza valójában az inflációt? “Az, hogy a nemzeti bank éjjel-nappal pesoval árasztja el a piacot.” A kormány ezt akarja elfedni az ársapkákkal rákenve a felelősséget a termelőkre.

“Az argentin kormány a maga rossz gazdaságpolitikájának a következményét akarja ezzel eltüntetni.”

Megélhetési válság

Buenos Aires szegény negyedeiben tapasztalható leginkább az infláció negatív hatása: szinte mindenből hiány van. Egyes házakban víz sincs, mert a benne élők képtelenek kifizetni a vízdíjat.

A liberális közgazdásszal szemben a katolikus jótékonysági szervezet helyi vezetője úgy véli: a kormány nem ment elég messzire! Még több ársapka kellene!

Paco Oliveira atya szerint  “az ársapka azt jelenti, hogy a termelők megegyeztek a kormánnyal abban, hogy bizonyos termékek árát csak a megállapított maximumig emelik. Még több ilyen megállapodás kellene, de ennél is fontosabb az, hogy emeljék a béreket” – hangsúlyozza a katolikus jótékonysági szervezet helyi vezetője.

A független kutató központ szakértője szerint az ársapka az elmúlt 4000 évben mindenütt megbukott:

“Ha az árat a piaci alatt állapítják meg, akkor a termelő csökkenteni fogja annak a terméknek az előállítását. Ugyanakkor a fogyasztók többet akarnak fogyasztani abból a termékből , amely olcsóbb.”

Hova vezet ez? “Üres polcok a szupermarketben és általános hiány, ez a várható eredmény. ”Mi lesz akkor, ha kivezetik az ársapka rendszert? “Hiperinfláció és társadalmi elégedetlenség” – summázta a várható következményeket Augustin Etchebarne, a Libertad y Progreso független kutató központ szakértője Argentínában.

Amerikai-kínai kereskedelmi rekord

690,6 milliárd dollárt tett ki a két világhatalom közti áruforgalom tavaly. Miután Blinken amerikai külügyminiszter lemondta látogatását, Pekingben Yellen pénzügyminisztert várják.

A kínai export továbbra is messze meghaladja az amerikait: 536,8 milliárd dollár illetve 153,8 milliárd dollár. A deficit is rekord. Mindez annak ellenére történt, hogy Trump elnök kereskedelmi szankciókat vezetett be Kína ellen, és ezeket Biden tovább szigorította noha Yellen pénzügyminiszter a büntetővámok enyhítését javasolta, hogy elérje az infláció csökkentését az Egyesült Államokban.

“Kényes és kockázatos dolog a nagy szállítási láncok megváltoztatása. Különösen így van ez Kína esetében” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Nick Marro, az Economist Intelligence Unit vezető világkereskedelmi szakértője. Elmagyarázta, hogy miért nem sikeres Washingtonnak az a törekvése, hogy szétválassza /decoupling/ a két óriás gazdaságát:

“Az amerikai cégeket a nap végén elsősorban az érdekli, hogy megkapják a kért árut időre és a számukra előnyös áron. A költség hatékonyság itt döntő tényező.”

Az USA pénzügyminiszterét várják Pekingben

Ha nem jön Blinken külügyminiszter, akkor jöjjön Yellen pénzügyminiszter – hangsúlyozza a pekingi Global Times. Amely idézi Janet Yellen interjúját, melyet a Reuters hírügynökségnek adott: ”a jelenlegi körülmények között is látom értelmét annak, hogy Kínába látogassak.” Kis szépséghibája a nyilatkozatnak, hogy dátumot nem említett Janet Yellen.

Egyik elődje, Henry Paulson ex pénzügyminiszter a Foreign Affairs című tekintélyes folyóiratban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok többet veszíthet a szétválással mint Kína. USA Kína politikája nem működik – ezt a címet viseli Paulson írása, amely rámutat arra, hogy “eddig a két állam kapcsolata a versengésen és az együttműködésen alapult, de mostanában sokkal inkább a konfrontáció jellemzi azt. Az Egyesült Államok ezzel a politikával hátrányba hozza az amerikai cégeket harmadik államok piacain. Csökkenhet az USA részesedése a globális kereskedelemben, és az Egyesült Államok veszíthet a versenyképességéből a globális piacon.”

Biden elnök évértékelő beszédében Kínával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok célja “nem a konfrontáció hanem a verseny /competition/.

Ki robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetékeket?

A Pulitzer díjas Seymour Hersh szerint az amerikai elnök már régóta készülődött arra, hogy megsemmisítse a gázvezetékeket, melyek olcsó orosz földgázt szállítottak Németországba a Balti tenger mélyén. Kiderül e valaha igaza van e a név nélküli informátorra hivatkozó újságírónak, aki állítja a NATO van a robbantás mögött! 

Az USA és Lengyelország mindig is bírálta a vezetékeket, de Merkel kancellár elérte, hogy Biden végül rábólintott arra: jöhet az orosz földgáz az Északi Áramlat 2 vezetéken is. Csakhogy sose jött, mert Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen tavaly február 24-én. Még ezt megelőzően a Fehér Ház vendége volt Olaf Scholz német kancellár, akit sikerült meggyőzni arról, hogy Putyin mindenképp támadni fog. Ezért aztán február 7-én Biden elnök vígan bejelentette: ha Oroszország támad, akkor az Északi Áramlat gázvezetékeknek annyi.

“Végzünk az Északi áramlattal”

– mondta Biden elnök. Hogy csinálták? Seymour Hersh a blogján ezt írta:

2021 decemberében az USA már elhatározta a gázvezetékek felrobbantását, ezért Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó különleges munkacsoportot hívott össze, amely a CIA embereiből, diplomatákból és katonákból állt. A robbantás maga nem okozott volna nehézséget, de mindenképp el akarták titkolni az amerikaiak érintettségét. Ezért Norvégiához fordultak, amelynek közös határa van Oroszországgal, és ezért megfelelőképp tart Putyintól.

Júniusban rendezték meg a NATO szokásos hadgyakorlatát a Balti tengeren, melynek jelentősége igencsak megnövekedett Putyin Ukrajna elleni agressziója után. Ennek a hadgyakorlatnak a során helyezték el a robbanó szerkezeteket a norvégok segítségével az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékekre.

Hogy történt a robbantás?

Szonár bójával, melyet a norvég haditengerészet egyik vadászgépe dobott a Balti tengerbe szeptember 26-án. A hang hatására fokozatosan felrobbantak az előre elhelyezett robbanószerkezetek, és a gázvezetékek üzemképtelenné váltak.

“Biden megmondta, hogy megteszi, és meg is tette. Tökös csávó”

– mondta az újságíró forrása az egész akcióról.

A cikk megjelenése után az oroszok nemzetközi vizsgálatot kezdeményeztek, Washington pedig mindent cáfol. Cui prodest? Kinek állt az érdekében? A Pulitzer díjas veterán újságíró szerint a kivitelezés pompás volt. A hibás maga a döntés lehetett, melyet a “tökös csávó” Joe Biden hozhatott meg, hogy felrobbantsa az együttműködés lehetőségét is Németország és Oroszország között.

Még csatát sem lehet nyerni, nemhogy háborút

A Biden csomag hadüzenet Európának. Ez a véleménye Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, akit Orbán Viktor a mostani válság menedzselésével bízott meg.

Nagy Márton kiáll a globalizáció mellett noha Orbán Viktor retorikája éppen az ellenkező irányban befolyásolja a közvéleményt. A kínaiakhoz hasonlóan Nagy Márton a globalizáció előnyeit hangsúlyozza, és ellenzi azt, hogy a világ blokkokra szakadjon mint a hidegháború idején. Washingtonban még nem döntöttek: Blinken külügyminiszter hamarosan Pekingbe utazik, ahol fogadja őt Hszi Csin-ping elnök is. Közben az Európai Unió is szervezkedik az amerikai elképzelésekkel szemben.

Megnyerheti-e az EU az ipar támogatási háborút az USA ellen?

Ursula von der Leyen nemrég tette közzé a brüsszeli bizottság gazdasági támogatási programját, amely ellensúlyozni szeretné Biden elnök 369 milliárd dolláros csomagját.

“Alternatívát kell nyújtanunk a cégeknek” – hangsúlyozta a brüsszeli bizottság elnökasszonya, aki attól tart, hogy az Egyesült Államok elszipkázza az új beruházásokat adókedvezményeivel és más juttatásaival.

“Mi azt akarjuk, hogy a cégek Európában maradjanak és itt prosperáljanak”

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen bemutatva a Green Deal Industrial Plan – a nagy zöld alku ipari terv – csomagot.

Alig állt elő ezzel a nagyszabású tervvel, máris megindult a bírálat, amely két ponton támadja elsősorban a brüsszeli bizottság tervét. Az első kifogás az, hogy az Európai Unió nem tud új pénzeket hozzárendelni ehhez a nagyszabású tervhez hanem a korábban meglévő alapokból csoportosítana át. Épp ezzel kapcsolatos a második probléma: a kis tagállamok attól tartanak, hogy a két nagy, Németország és Franciaország lenyúl mindent, és nekik nem sok marad.

Washington látja, hogy az Európai Unió kezdeményezése nem igazán veszélyes az USA számára:

“Az Európai Unió fontos lépést tett a zöld átalakulás irányában, de a cégek tudni fogják, hogy számukra hol előnyösebb a beruházás” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata a Politiconak.

Új pénz kellene méghozzá sok

“Ha azt a pénzt használjuk, amely már amúgyis megvan más alapokban, akkor az európai vállalkozás kudarcba fullad”

– mondta a Politiconak az Európai Parlament egyik liberális képviselője.

Valérie Hayes rámutatott arra, hogy az Európai Unió a helyreállítási alap 800 milliárd eurójából szeretné finanszírozni ezt a tervet. (Ebből várja Magyarország is az eurómilliárdokat.) Ugyanez a véleménye a néppárti Marcus Ferbernek is:

“A régi bort töltjük új palackba. Ez a 2023-as költségvetési terv új verziója. Kiábrándító.”

Valdis Dombrovskis, az Európai Unió kereskedelmi biztosa erre azt válaszolta, hogy 20 milliárd euró új pénz is lesz a csomag támogatására.

Az Európai Unió legutóbbi hasonló akciója befuccsolt, mert kevés pénzt tudott az amerikai kihívással szembeállítani. A csendes chip háborúban egy évvel ezelőtt Brüsszel 43 milliárd eurós chiptámogatási csomagjára az USA 52 milliárd dollárral válaszolt. Ráadásul az európai csomag nagy része a tagállamok költségvetését terhelte, az Európai Unió csak 3,3 milliárd eurót tett hozzá.

Mi lesz az állami támogatással?

Brüsszel eddig ellenezte ezt, de a mostani terv ösztönzi a tagállamokat arra, hogy támogassák saját iparuk zöld áttérését. Az erős tagállamok: Németország és Franciaország így nagy előnyhöz juthatnának a kisebbek kárára – állítja sok tagállam.
A Politico megszerzett egy tiltakozó levelet, melyet a következő tagállamok küldtek Brüsszelnek: Dánia, Finnország, Írország, Hollandia, Lengyelország és Svédország.

“Az a fő probléma, hogyha engedjük a tagállamoknak, hogy támogassák a saját iparukat, akkor ezzel veszélyeztetjük az Európai Unió egységes belső piacát”

– nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

A Politico mindebből levonja a tanulságot: az Európai Unió nem nyerhet az USA-val szemben. Érdekes módon a portál nem tesz említést a Macron tervről, amely közös hitel felvétellel szeretné megoldani ezt a problémát. A francia elnök szerint kölcsönből lehetne új pénzt teremteni az európai ipar támogatási program számára. A minta itt a helyreállítási alap, amely Merkel kancellár hattyúdala volt az Európai Unióban. Németország  húzódozik az újabb közös hitelfelvételtől márpedig most is elsősorban tőlük függ, hogy lesz-e újabb nagy összegű közös hitelfelvétel vagy sem.

Ha nem lesz, akkor marad a vita az állami támogatásról. Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyügyi biztosa nemrég elmondta: az állami támogatás 80%-a Franciaországot és Németországot érinti. Érthető tehát a többi tagállam aggodalma.

“Sosem leszünk képesek arra, hogy a finanszírozásban versenyre keljünk az Egyesült Államokkal, de

hogyha nem csinálunk semmit, akkor biztos a kudarc. Ezért valamit tennünk kell”

– mondta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

USA figyelmeztetés a szankciók be nem tartása miatt

Az Egyesült Államok szankciókkal foglalkozó vezető tisztviselője a jövő héten törökországi és közel-keleti útján figyelmezteti az országokat és vállalatokat, hogy elveszíthetik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacához, ha az Egyesült Államok által tiltólistára tett  szervezetekkel folytatnak üzleti kapcsolatokat.

Washington támadja Oroszország azon kísérleteit, hogy kikerülje az ukrajnai háborúval kapcsolatos szankciókat.

Brian Nelson terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkár január Ománba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Törökországba utazik, ahol kormánytisztviselőkkel, valamint vállalkozásokkal és pénzintézetekkel találkozik, hogy megerősítse, Washington továbbra is agresszíven végrehajtja szankcióit és mindent megtesz annak érdekében, hogy partnerei is hasonlóképpen tegyenek – mondta a Pénzügyminisztérium szóvivője.

„Magántulajdonú cégek és állami intézmények azt kockáztatják, hogy elveszítik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacaihoz, mert szankcionált szervezetekkel üzletelnek, vagy jobbik esetben nem megfelelő gondossággal járnak el a szankciók betartásával kapcsolatos intézkedéseik során.” 

Az USA Pénzügyminisztériuma erőfeszítéseit az ukrajnai háborút követő szankciók és exportellenőrzések elkerülésére irányuló orosz próbálkozások ellen, valamint Irán destabilizáló tevékenységét a térségben, a növekedést és a külföldi befektetéseket aláásó tiltott finanszírozási kockázatokat.

Az utazás  biztosítani kívánja, hogy az egyik magas rangú tisztviselőjének tavalyi törökországi látogatása eredményeként létrejött megállapodás értelmében Törökország továbbra is érvényesítse az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni korlátozásainak megtartását. Az utazása egybeesik az Egyesült Államok és Törökország közötti feszült kapcsolatok időszakával, a két NATO-szövetséges számos témában kifejezte nézeteltérését. A pénzügyminisztérium vezetője Ankarában figyelmeztetni fogja a cégeket és a bankokat, hogy kerüljék az esetleges kettős felhasználású technológiatranszferekkel kapcsolatos tranzakciókat, amelyeket végső soron az orosz hadsereg is felhasználhat – mondta a szóvivő.

Washingtont az Irán elleni amerikai szankciók megkerülése is aggasztja

A múlt hónapban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Sitki Ayan török ​​üzletemberrel és céghálózatával szemben, azzal vádolva őt, hogy elősegítette az olajeladást és a pénzmosást az Iráni Forradalmi Gárda számlájára.

Washington egy sor szankciót vetett ki az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező társaságokra az Iránnal kapcsolatos szankciók be nem tartása miatt, és megnevezte az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező légiközlekedési vállalatot, amely a Wagner csoport – akik harcolnak Ukrajnában  – orosz zsoldosait támogatja.

Kissinger: Oroszországgal párbeszédet kell folytatni!

Az idén már százéves egykori amerikai külügyminiszter azt üzente a davosi világgazdasági fórumnak, hogy fenn kell tartani  a párbeszédet Oroszországgal.

Meg is mondta, hogy miért tekinti nagyon fontosnak, hogy a háború ellenére fennmaradjon a párbeszéd Moszkvával:

“Oroszországnak legkevesebb 15 ezer atomfegyvere van!”

Ezért mindenképp el kell kerülni azt, hogy a háború átterjedjen Ukrajna területéről Oroszországba is. Akkor ugyanis Moszkva arra hivatkozhatna, hogy önvédelemből atomfegyvert is bevethet.

“Oroszországot előbb vagy utóbb vissza kell engedni a nemzetközi rendszerbe “ – sürgeti Kissinger, aki állandóan a bécsi kongresszusra hivatkozik amikor Napóleon veresége után ott ült a tárgyalóasztalnál Talleyrand, Franciaország külügyminisztere is.

Ukrajna a NATO tagja lesz

Ezt ma már elfogadja Henry Kissinger is, aki korábban azért ellenezte ezt, mert tartott attól, hogy Putyin válaszul megtámadja Ukrajnát. Minthogy ez már megtörtént – érvel Kissinger –

Ukrajna NATO tagsága az egész térség biztonságának feltételévé vált.

Kissinger arra ösztönzi Biden elnököt, hogy Ukrajna feje fölött tárgyaljon Moszkvával, és vegye rá Zelenszkij elnököt az engedményekre. A Biden kormány ezzel ellentétben komoly fegyver szállításokkal erősíti Ukrajnát, és tovább akarja gyengíteni Oroszországot.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy a forró drót működik Washington és Moszkva között, de csak ritkán használják. Sem az oroszok sem pedig az ukránok nem mutatnak hajlandóságot a megegyezésre, így a háború elhúzódik, és mérhetetlen szenvedést okoz a lakosságnak Ukrajnában.

Kína: lassul a növekedés, mely messze elmarad a tervektől

Peking 5,5%-os növekedést tervezett a tavalyi évre, de ebből csak 3% lett. Ez nemcsak Kínában kelt aggodalmat hiszen a világ második legerősebb gazdaságáról van szó, amely első a globális kereskedelemben. Yellen amerikai pénzügyminiszter találkozik a kínai miniszterelnök-helyettessel Davosban.

2,9% volt a GDP növekedése Kínában a negyedik negyedévben 2022-ben – írja a Reuters friss kínai statisztikára hivatkozva. Az ipar teljesítménye és a kiskereskedelmi forgalom ennél jobban növekedett, de minden bizonnyal a kedvezőtlen gazdasági adatok bírták rá a kínai vezetést arra, hogy megszüntesse a zéró tolerancia Covid politikát, amely ellen már a nagyon fegyelmezett kínai lakosság is lázadozott. A nyitás következtében a Covid halálozás megközelítette a 60 ezret Kínában – közölte a hivatalos Global Times. A kínaiak legnagyobb ünnepe, a Holdújév január végén kezdődik, ilyenkor százmilliók indulnak útnak, ezért a járvány veszélye rendkívüli mértékben megnőhet. Ezért a nyilatkozó szakértők arra számítanak, hogy idén az első negyedév gyenge lesz, de a másodikban beindulhat a dinamikus növekedés.

Erről beszélt kedden Davosban Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki a Harvard egyetemen végezte tanulmányait. A Global Times azt is megemlíti, hogy szerdán a kínai miniszterelnök-helyettes találkozik Davosban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel.

4,9%-os GDP növekedés 2023-ban

Kína GDP-je tavaly meghaladta a 120 ezer milliárd jüant – büszkélkedik a China Daily, amely ismerteti a statisztikai hivatal legfrissebb számait. Dollárban számítva az éves kínai GDP csaknem 18 ezer milliárdot ért el – 17,94 ezer milliárd a tavalyi eredmény. Mire számítanak az idén a szakértők?

A Reuters közvélemény kutatása 4,3%-os éves GDP növekedést tart a leginkább valószínűnek. Ez kínai mércével gyenge eredmény, de a világgazdaságot kedvezően befolyásolhatja hiszen másutt sok helyen recesszióval számolnak. Ha valóban beindul a kínai gazdaság, akkor az fokozhatja a globális inflációt pedig az utóbbi hónapokban ez lassult az Egyesült Államokban és az európai országok többségében.

A növekedés lehet a menekülő útja az eladósodott szegény országoknak

Magyarországot is mélységesen érintő problémának szentelt elemzést a Project Syndicate portálon három harvardi közgazdász.

Néhány ország máris pénzügyi válságba került: Libanon, Sri Lanka, Suriname és Zambia. Több tucat állam követheti őket. A szerzők Oroszországot is pénzügyi válságban levő államnak tekintik. Ilyenkor a nemzetközi pénzügyi szervezetek: IMF, Világbank stb. megszorító csomagot javasol, amely elmélyíti a szegénységet, és nem hoz gazdasági növekedést.

Alapvető gondot jelent, hogy az adósság problémák rendezése során eddig kihagyták a nagy feltörekvő országokat: Kínát, Indiát, a gazdag közel-keleti államokat. Hogy lehet úgy megoldani az adósság válságot, hogy az ne állítsa le a növekedést? Ha minden fél meggyőződik arról, hogy nem megszorítással, hanem a növekedés ösztönzésével lehet kikeveredni a pénzügyi válságból, akkor megszülethet a minden résztvevő számára előnyös megoldás – javasolják a szerzők: Dani Rodrik, a Harvard Egyetem professzora, Reza Baqir, a pakisztáni nemzeti bank korábbi elnöke és Ishac Diwan, a Finance for Development Lab igazgatója.

Háromoldalú megállapodásra van szükség

Növekedésre a pénzügyi válságban levő országok csakis akkor gondolhatnak, ha a nemzetközi pénzügyi intézetek rábeszélik az adósokat, hogy várjanak a törlesztések visszafizetésével, és egyidejűleg áthidaló kölcsönöket nyújtanak. A hitelező országok erre nyilvánvalóan csakis akkor hajlandóak, ha az IMF és a többi érintett nemzetközi pénzügyi szervezet garantálja, hogy az adós országok gazdaságpolitikája valóban a növekedést szolgálja. Ezeket a növekedési programokat állandóan korszerűsíteni kell a gyorsan változó világgazdasági környezetben.

A mostani tendenciák rontják a szegény országok növekedési esélyeit: a dekarbonizálás, a deglobalizáció, az exportra alapozott növekedési modellek elavulása mind negatívan befolyásolják a növekedést a szegény országokban.

Ha viszont nem kapnak támogatást a növekedéshez az adóssággal küzdő szegény országok, akkor még rosszabb helyzetbe kerülhetnek, és még kevésbé lesznek képesek törleszteni, vagyis adósság csapdába juthatnak.

A nemzetközi pénzügyi szervezeteknek nagyobb szerep jut, de ehhez változniuk kell. Olyan növekedési programokat kell támogatniuk, melyek lehetővé teszik az érintett eladósodott államoknak, hogy képesek legyenek törleszteni, mert az adósság törlesztés számukra kisebb gondot jelent a nagyobb GDP-ből. A növekedés nagyon fontos az adósságkezelő egyezmények sikere szempontjából. Ehhez az is szükséges, hogy új államokat vonjanak bele ebbe a körbe mindenekelőtt Kínát és Indiát.

A nemzetközi pénzügyi szervezeteknek kulcsszerep jut ebben, de így is valószínű, hogy lassul a fejlődő államok növekedése, és az adósságtörlesztés nagy probléma marad. Amíg azonban nem találnak új fejlődési lehetőségeket addig az eladósodott országoknak a növekedési programok jelentik a kiutat a válságból – hangsúlyozza a három közgazdász, akik a Project Syndicate oldalon fejtették ki a véleményüket.

Putyin vesztésre áll az unió elleni energia háborúban

Egyharmaddal kisebb bevétele lehet az olaj és a földgáz exportjából idén Oroszországnak , amelynek költségvetése döntő mértékben függ ettől. Putyinnak hozzá kell nyúlnia a vastartalékhoz, ha folytatni akarja a háborút – írja a brüsszeli Politico.

45%-át tette ki Oroszország költségvetésének tavaly az olaj és földgáz export. 155 milliárd euróról van szó, ez pedig 30%-kal magasabb mint az előző évben. Az ok: Oroszország ugyan jóval kevesebb olajat és földgázt tudott eladni külföldön a szankciók miatt, de az energia válság olyan magasra vitte fel az árakat, hogy az oroszok még így is pénzüknél voltak. Idén már valószínűleg nem így lesz, mert az ukrajnai háború előtti szintre süllyedt az olaj és a földgáz ára az európai piacon, ahol immár Norvégia vette át a fő energia szállító szerepet Oroszország helyett. Így baj lehet a költségvetéssel Moszkvában hiszen már a tavalyi is deficites volt – közölte kedden Andrej Sziluanov pénzügyminiszter. Az ukrajnai háborút megelőző időszakban Oroszország költségvetése mindig többletet mutatott épp az energia export miatt. Tavaly már a GDP 2,3%-át tette ki a hiány! Miközben a GDP csökken, a deficit nő – ez az ukrajnai háború egyik legkínosabb gazdasági következménye Oroszország számára.

Maga az orosz kormány is úgy véli, hogy idén kevesebbet kaphat az olaj és a földgáz exportért: 23%-os csökkenéssel számolnak.

Pedig már tavaly sem ment fényesen a Gazpromnak, amely elveszítette prémium piacát, az Európai Uniót. Tavaly 46%-kal csökkent a földgáz exportja – ismerte el Alekszej Miller vezérigazgató.

A tavalyi költségvetésben a földgáz export 10-15%-ot képviselt, idén ez minden bizonnyal kevesebb lesz.

Az olajszankciók jelentik az igazi kemény csapást Putyinnak

37,9 dollárért vesz Kína egy hordó Ural olajat Oroszországtól miután Peking vígan kihasználja Moszkva szorult helyzetét. Szakértők szerint 55 dollár fölött jelent igazi profitot egy hordó Ural olaj eladása a világpiacon. December 5-től érvényes az olajársapka, melyet a G7 államok, az Európai Unió és Ausztrália alkalmaznak Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az olaj ársapka 60 dollár, jelenleg ez alatt folyik a kereskedés. A Nyugat nem vásárol tengeren szállított olajat Oroszországtól, de a csővezetéken érkező nyersanyag mentesül a szankciók alól. Az egyik orosz vezeték Ukrajnán keresztül szállít olajat az Európai Unióba, a másik Bakun keresztül dél felől.

“Az olaj szankciók jelentik a legsúlyosabb csapást az orosz költségvetésre. Ezt csak fokozhatja, hogy február 5-től kiterjed a bojkott az orosz olaj termékekre is”

– nyilatkozta a Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi békekutató intézet főmunkatársa.

Mivel fenyegetőzik Putyin?

Azzal, hogy február elseje után nem ad el olajat olyan országoknak , melyek alkalmazzák az olajársapkát. Az elnöki rendeletben van egy kiskapu: Putyin kivételt tehet vagyis Oroszország barátai felmentést kaphatnak.

“Nem lehet igazán komolyan venni Putyin fenyegetését ugyanis Oroszországnak nemigen van alternatívája, nincs elég nagy olajszállító flottája. Kénytelen hajókat bérelni. Csakhogy erre a szankciók miatt immár nincs lehetősége”

– mondja Alekszandra Prokopenko, aki korábban az orosz nemzeti bankban dolgozott, most pedig független szakértő Moszkvában.

Az oroszok másik fegyvere az, hogy visszafogják az olaj kitermelést, hogy hiányt kreáljanak a globális piacon. 700 ezer hordó olajjal hoznak kevesebbet a felszínre február elsejétől Oroszországban. Persze a szükségből csinálnak erényt, mert a nyugati szankciók chip hiányt is okoznak, és emiatt az olaj és gázipar is egyre nehezebb helyzetbe kerül Oroszországban.

Fokozhatja Putyin gondjait, hogy lelassul a globális gazdaság, mert idén sok ország recesszióba csúszhat. Ilyenkor pedig csökken az olajkereslet.

Tavaly Oroszország GDP-je 2%-kal csökkent. Az ok: Moszkva 50%-kal növelte katonai kiadásait az ukrajnai háború miatt. Mi várható idén? A katonai kiadások további növekedése, és a többi szféra drasztikus kiéheztetése. 20%-kal csökkennek az oktatásra, egészségügyre, infrastruktúra fejlesztésre szánt költségvetési kiadások.

Egyensúly így sincs: a költségvetés hiányát a GDP 2%-ára tervezik Oroszországban. Honnan veszik a pénzt, ha az olaj és földgáz bevételek csökkennek? A vastartalékból: Sziluanov pénzügyminiszter közölte, hogy 29 milliárd dollárt akarnak kivenni a szuverén nemzeti alapból, melyet korábban főként az olaj és földgáz bevételekből töltöttek föl.

“Ha minden így megy tovább elfogyhat a vastartalék 2025-re”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi Békekutató Intézet főmunkatársa.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK