Az éjszaka folyamán számos ukrán drón támadta meg az orosz csapatok logisztikai bázisát Jevpatorija közelében az oroszok által 2014-ben megszállt Krímben.
A krími orosz logisztikai bázist 17 ukrán drón támadta meg, és több tucat ember meghalt vagy megsérült a támadás következtében. Az Ukrajinszka Pravda az ukrán biztonsági szolgálatokra hivatkozva írja. Az ukrán média első jelentése szerint Jevpatorija környékén lakóépületeket, parkolókat és benzinkutakat sújtottak.
A megszállt Krím félszigetet orosz területtel összekötő Kercsi híd volt a rakéták célpontja. A helyi oroszbarát hatóságok szerint 3 rakétát indítottak el a híd környékén, amelyeket a légvédelmi rendszerekkel lelőttek. A hírnek csak egyetlen szépséghibája van, hogy legalább 8 robbanás hallatszott. A hidat a nap folyamán többször lezárták, majd újra kinyitották, aminek eredményeként több mint 700 autó torlódott fel, órákig várakozva, mielőtt át tudtak volna kelni a hídon. Moszkva azonnal Ukrajnára mutatott, és a támadásokat „szabotázsként” határozta meg, amely nem marad válasz nélkül.
„Nem lehet igazolni az ilyen barbár cselekedeteket”
Kijev nem vállalta a felelősséget a támadásért, de nem is tagadta azt. Ám az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Anton Gerascsenko ironikus tweetbe bocsátkozott, amelyben ezt írta:
Van értelme az oroszoknak megjavítani a Kercsi hidat? Nem úgy tűnik!
Moszkva továbbra is ukrán drónok támadásairól számol be a területén. Az orosz védelmi minisztérium szerint szombaton legalább 20 ukrán repülőgépet lőttek le a Krím felett, egy másikat pedig Belgorod térségében semmisítettek meg. Kijevi jelentések szerint az oroszok által Ukrajna ellen indított bombázások sokkal halálosabbak. Egy 73 éves nő meghalt egy moszkvai támadásban a Kupianszk kerületben, míg egy ügynök vesztette életét orosz rakétákkal Zaporizzsja régióban.
Letartóztatták egy város polgármesterét, és 28 házban és lakásban házkutatást tartottak az Európai Főügyészség kezdeményezésére az Európai Unió legkorruptabb országában.
A Transparency International szerint Bulgária érdemelte ki az első helyet a korrupciós listán, az ezüstérmen Magyarország és Románia osztozik. Egyúttal az is kiderült, hogy ez a három állam a legszegényebb az Európai Unióban. Az uniós pénzek lenyúlása a maffia kedvenc foglalkozása Bulgáriában, ahol a politikai elit szorgosan segédkezik ebben. Orbán Viktor politikai barátja Boriszov, sokszoros miniszterelnök, a keresztapa szerepet játssza. Ehhez a gyakorlatot már kora ifjúságában megszerezte amikor az utolsó kommunista diktátor, Todor Zsivkov személyi testőre volt. Az állambiztonsági múlt szépen kamatozik manapság is.
Bulgáriában az uniós pénzek 15%-át a maffia nyúlja le – állapította meg a demokrácia tanulmányozásának központja Szófiában. A jeles intézmény valószínűleg alábecsülte a valós helyzetet.
Mi után vizsgálódik most az Európai Főügyészség Bulgáriában? 241 millió eurót kapott Bulgária egy vasútvonal korszerűsítésére, és ebből sok landolt magán zsebekben. Éppúgy mint annak a 130 millió eurós programnak az esetében, melyet Brüsszel abból a célból adott Bulgáriának, hogy korszerűsítsék a lakások és a házak szigetelését.
Miért csak most vizsgálódik az Európai Főügyészség?
Mert Bulgária veterán főügyésze, Boriszov ex miniszterelnök régi cimborája, Ivan Gesev minden eszközzel akadályozta az Európai Főügyészség munkáját. Minthogy maga is részese volt a korrupciós hálózatnak, ezért nem sürgette a vizsgálatot. Gesevet júniusban sikerült leváltani, így vált lehetségessé a nyomozás a korrupció után Bulgáriában.
Letartóztatták egy kisváros polgármesterét, aki hamis jelentést küldött az uniós pénzek felhasználásáról. Őt 5000 eurós óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Ez a vizsgálat nyilvánvalóan csak a kezdet, és nagy kérdés, hogy eljut-e a politikai elit szintjére: indul-e korrupciós nyomozás Boriszov ex kormányfő vagy Gesev ex főügyész ellen?
És nálunk?
André Goodfrend, az USA budapesti nagykövetségének egykori ügyvivője könyvet publikált tapasztalataiból. Az Élet és Irodalomban ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy “korrupció mindenütt van” – tehát nem ez izgatja az Egyesült Államokat a nemzeti együttműködés rendszerével kapcsolatban, hanem az, hogy “nem vizsgálják ki ezeket a jelenségeket.”
Polt Péter főügyész – Ivan Gesevhez hasonlóan – minden vizsgálatot megakadályoz, ha a korrupció a hatalmat érintheti.
Ennek ellenére indultak korrupciós vizsgálatok Magyarországon, de minden bizonnyal azután, hogy a hatalom erre engedélyt adott. A korrupció elleni harc Kínában a tisztogatás egyik fő eszköze, amely azt is lehetővé teszi, hogy bűnbakokat kreáljon a frusztrált közvélemény számára. Magyarország nem véletlenül nem lépett be az Európai Főügyészségbe: Orbán Viktor ezt a szuverenitás védelmezésével indokolta.
Lopni csak a nemzeti szuverenitásra hivatkozva lehet igazán hatékonyan hiszen a piros-fehér-zöld ködfüggöny szinte mindent elfedhet a nemzeti együttműködés elitjének korrupciós ügyeiből.
A külvilágot nehezebb félrevezetni mint a hazai közvéleményt, Brüsszel ezért tartja vissza az eurómilliárdokat. Emiatt ugyanis Orbán Viktor pénzzavarba kerülhet: nem tudja egyszerre finanszírozni hűséges oligarcháit és a kisembereket, akiknek a sok millió szavazatát szánalmasan olcsón lehet megszerezni. Brüsszelben és Washingtonban abban bíznak, hogy a magyar átlagpolgár szigorúbban ítéli meg majd Orbán Viktor rendszerét, ha világossá válik előtte: míg ott fönn tovább gazdagodnak, ott lent, a döntő többség nem kap semmit. Amíg azonban az ellenzék nem tud életképes alternatívát kínálni, addig Orbán Viktor nyugodtan üldögélhet a karmelita kolostorban mondván: vagy én vagy a káosz! Másképp fogalmazva: még mindig “a nemzeti együttműködés korrupt rendszere a kisebbik rossz” – mondják a fideszesek.
A SARS-CoV-2, a COVID-19-et okozó vírus folyamatosan változik, és idővel mutációkat halmoz fel genetikai kódjában. Új változatok A SARS-CoV-2 várhatóan továbbra is megjelenik. Egyes variánsok megjelennek és eltűnnek, míg mások megjelennek és tovább terjednek.
A koronavírus Covid-19-et okozó és gyorsan terjedő új alváltozata az „Eris”, hivatalos nevén: EG.5. Jelenleg az USA legelterjedtebb Covid törzsévé vált. A CDC szombati becslése szerint az EG.5 variáns az összes Covid-eset körülbelül 17 százalékát teszi ki az Egyesült Államokban, így ez a betegség legdominánsabb törzse. Ez a szám növekedést jelent az EG.5-variáns esetek nagyjából 12 százalékos arányához képest az összes törzs között egy július 22-i számítás szerint. A változatot több országban is jelentették. A Covid-fertőzés veszélyei a védőoltásokkal jelentősen csökkentek, de továbbra is megjelentek az új változatok. Az EG.5 változat az Omicron törzsek családjába tartozik, amely 2021 végén kezdett terjedni, és azóta számos mutáción esett át. Az új változat jelenleg nem ad okot aggodalomra. Szakértők szerint úgy tűnik, hogy az EG.5 nem okoz súlyosabb megbetegedéseket, mint a koronavírus korábbi törzsei. „Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az EG.5 könnyebben terjedhetne, és a jelenleg rendelkezésre álló vakcinák várhatóan továbbra is hatékonyak lesznek e változat ellen” – mondta a CDC szóvivője.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megkezdte az EG.5 nyomon követését, de nem jelölte meg érdeklődésre számot tartó vagy aggodalomra okot adó változatként.
Összehasonlításképpen, az XBB.1.5 törzs, amely korábban uralta a transzmissziót az Egyesült Államokban, érdekes változatként szerepel.
Világszerte a Covid miatti kórházi kezelések száma csökkent az év eleje óta. A nyár folyamán a koronavírus miatti kórházi kezelések száma enyhén emelkedett az Egyesült Államokban, a Biden-kormány továbbra is optimizmusát fejezte ki a járvány legyőzésével kapcsolatban.
„A Biden-Harris kormányzat történelmi előrelépést tett nemzetünk azon képessége terén, hogy képes legyen kezelni a COVID-19-et, hogy többé ne zavarja meg érdemben az életünket”
– mondta korábban Kelly Scully, a Fehér Ház szóvivője.
Melyek az „Eris” tünetei?
Az EG.5 változat tünetei nem különböznek a korábbi változatoktól: tipikus megfázásos betegségek, mint például torokfájás, orrfolyás, torlódás, köhögés és láz.
Szüksége van a lakosságnak egy új Covid emlékeztető oltásra?
Június óta az egészségügyi tisztviselők és a gyógyszergyártók olyan injekciók kifejlesztésén dolgoznak, amelyeknek az EG.5 alvariánssal is számol, mivel ez egy új változat az Omicron családban.
„A védőoltás továbbra is a legjobb védekezési mód a Covid-19 súlyos következményei ellen”
Csütörtök este egy ukrajnai tisztviselő arról számolt be, hogy Mariupol városában egy ünnepi rendezvényen „tömeges ételmérgezés” következtében két orosz tiszt meghalt, további 15 katona pedig kórházba került.
A Kreml úgy véli, hogy a mérgezést cianid pirulák és növényvédő szerek okozták, amelyeket a tányérok közelében helyeztek el.
Petro Andrijuscsenko, az ukrajnai Mariupol polgármesterének tanácsadója a Telegram-on számolt be az esetről, és azt írta, hogy
„a mérgezést ukrán partizánok követték el, miközben a Kreml erői a haditengerészet napját ünnepelték az elmúlt vasárnap”.
Elmondása szerint „az ünneplés alatt a tiszteket megmérgezték az egyik katonai létesítményben”.
A Kreml úgy véli, hogy a mérgezést cianid pirulák és növényvédő szerek okozták, amelyeket a tányérok közelében helyeztek el. Állításuk szerint ennek eredményeként 17 orosz katona került kórházba súlyos állapotban, két másik tiszt pedig később meghalt.
Azt is elárulták, hogy a mérgezést egy „Y” nevű csoport hajtotta végre, amely a mariupoli ukránbarát ellenállás része.
Növekvő aggodalom a Kreml tisztviselői részéről
Csütörtök este az Institute for the Study of War (ISW) becslése szerint a Kreml magas rangú tisztviselői körében egyre nagyobb az aggodalom az orosz területek elleni ukrán támadások számának növekedését miatt.
Két dróntámadást hajtottak végre a főváros Moszkva ellen, és még a város üzleti negyedében lévő irodaházakban is károkat okoztak. Eközben az orosz védelmi minisztérium ismét megkezdte a fegyverek kiosztását Belgorod városának térségében, az ukrán határ közelében, valamint Kurszk város térségében is.
Az intézet szakértői úgy vélik, hogy a Kreml magas rangú tisztségviselői körében megnövekedett félelem az ország belső biztonsági képességei miatti állandó aggodalomból fakad.
Ez főleg a „ Wagner-csoport ” zsoldosai által júniusban bekövetkezett katonai lázadás után történt . Arról is beszámoltak, hogy „a fegyverek, pilóta nélküli légi járművek és katonai járművek kiosztása ezeken a területeken abból az aggodalomból ered, hogy Ukrajna fokozni fogja támadásait a térségben”.
Novemberben ENSZ klímakonferenciát rendeznek az Egyesült Arab Emírségekben, Mohamed ben Zajed sejk ezt az alkalmat szeretné kihasználni arra, hogy tárgyalóasztal mellé ültesse Oroszország és Ukrajna elnökét. Ferenc pápa és az USA állítólag támogatja az elképzelést – írja a L’orient le jour nevű libanoni lap.
Jelen pillanatban semmi sem mutat arra, hogy Moszkva és Kijev készen állna a kompromisszumra, de kívülről egyre többen sürgetik a háború befejezését. Jól mutatta ezt, hogy Dmitrij Peszkovtól interjút közölt a New York Times, amely közel áll a Fehér Házhoz. Biden elnök elküldte Szaúd Arábiába nemzetbiztonsági tanácsadóját az Ukrajna béke konferenciára. Jake Sullivan tárgyalásairól nem szivárgott ki semmi, de az kiderült: Szaúd Arábia trónörököse, Mohamed bin Szalman herceg is ügyködik a béke érdekében. Szaúd Arábia és Oroszország a világ két legnagyobb olaj exportőre, ezért a két állam vezetői között szoros a kapcsolat, melyet az alapozott meg, hogy az Oroszországban megrendezett futball világbajnokság nyitó mérkőzését együtt nézte a díszpáholyból Putyin elnök és Mohamed bin Szalman herceg.
Törökország és Kína is békét akar
Erdogan elnök a gabonaegyezmény új változatát sürgette, amely elvezetne a tűzszünethez Ukrajnában. Törökország mind Oroszországtól mind pedig Ukrajnából vásárol gabonát, és egyik garantálója volt a gabona egyezménynek, melyet Putyin elnök júliusban felmondott.
Kína képviselője most először részt vett egy nemzetközi tanácskozáson Szaúd Arábiában, melyen az ukrajnai békét vitatták meg. Utána Vang Ji külügyminiszter felhívta Szergej Lavrovot, és megnyugtatta:
”Kína sohasem hagyja magára Oroszországot.”
Egy ilyen mondat után kezdhetnek izgulni a Kremlben, mert elképzelhető , hogy a kínaiak és az amerikaiak közösen dolgoznak ki valamilyen béketervet , melyet sem Moszkva sem pedig Kijev nem utasíthatna vissza. Az egyre nehezebb helyzetbe került Oroszország mind jobban rá van szorulva Kínára. Zelenszkij ukrán elnök pedig korábban már beismerte: Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Moszkvával.
Victoria Nuland asszony Európa keleti felével foglalkozik a külügyben Washingtonban, de a Biden kormányzat mégiscsak őt küldte tárgyalni Nigerbe, ahol a puccsisták nem akarják visszaadni a hatalmat a demokratikusan megválasztott elnöknek.
Az amerikai államtitkár asszony nem találkozott az őrizetben levő elnökkel, aki nemrég a Washington Postban hívta fel a figyelmet: a Wagner hadsereg bevetésre vár Nigerben is. Ugyanaz a forgatókönyv mint a szomszédos Maliban. Katonai puccs után távozásra szólítják fel a francia katonákat, majd pedig megérkezik a Wagner hadsereg. Kettős céllal: egyrészt, hogy az iszlamista csapatok elleni harcot vezesse, másrészt pedig, hogy védelmezze az új vezetést és azokat a bányákat, melyek miatt a külvilág valójában érdeklődik a koldusszegény afrikai országok iránt.
Victoria Nuland asszonyt nem a nigeri demokrácia érdekli hanem az, hogy Niger a világ hetedik legnagyobb urán termelője.
Az USA pedig jelenleg is Oroszországból importálja a nukleáris fűtőanyagok egyharmadát annak ellenére, hogy számos szankciót alkalmaz Moszkvával szemben az ukrajnai háború miatt.
Most Nigerben a puccsal hatalomra jutott katonák hívei azzal a jelszóval tüntetnek az orosz zászlók alatt, hogy éljen Putyin orosz elnök! Aki nemrég az Afrika-Oroszország csúcstalálkozón kedvezményes gabona szállítmányt ígért Nigernek, amely a világ harmadik legszegényebb országa. A lakosság döntő többsége képtelen megfizetni az emelkedő gabona árakat. Miért emelkednek ezek az árak a világpiacon? Mert Putyin felmondta a gabona egyezményt Ukrajnával. Emiatt jóval kevesebb ukrán gabona jut el Afrikába és a világ más országaiba.
A nigeri katonai kormány elutasította az Egyesült Államok azon kísérleteit, hogy „diplomáciai megoldást” találjanak a demokrácia helyreállítására országukban a július 26-i puccs után. Niger kedden elutasította az ENSZ-képviselők és a nyugat-afrikai blokk diplomatái által vezetett újabb látogatást.
Július 26-án a nigeri hadsereg Abdourahamane Tchiani tábornok vezetésével, aki az elnöki gárda volt főnöke volt, Mohammad Bazoum elnök eltávolításával megragadta a hatalmat a Száhel-övezetben. Bazoum azóta letartóztatásban van.
A jelentések szerint Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes vezette diplomáciai képviselet Niger fővárosába, Nimaye-be utazott. Azonban csak az új katonai vezérkari főnökkel, Moussa Salaou Barmou dandártábornokkal találkozhattak, az új vezetővel, Abdourahamane Tchiani tábornokkal vagy a leváltott Bazoum elnökkel nem.
A jelentések szerint az országot jelenleg irányító nigeri katonai vezetők elutasították a gazdasági szankciókkal, valamint az USA katonai és pénzügyi segítségének megvonásával való fenyegetést.
Nuland kijelentette, hogy a nigeri katonai vezetők „nem reagáltak” a javaslataira és javaslataira, hogy hogyan kívánnak eljárni a „demokrácia helyreállítása” érdekében az országban. A katonai vezetőkkel folytatott megbeszélés „rendkívül őszinte és időnként meglehetősen nehéz volt” – mondta Nuland a Nimaye-i médiának.
Nuland minden segítség felfüggesztésével fenyeget, a katonai vezetők visszautasítják a fenyegetést és sértegetik.
Nuland 2 órás találkozót folytatott néhány magas rangú katonai vezetővel, ahol azzal fenyegetőzött, hogy mindenféle támogatást megvonnak Nigertől, ha a katonai vezetők nem állnak le, és nem helyezik vissza Bazoum elnököt ismét az ország élére.
twitter.com
Erre állítólag Niger katonai vezetői válaszoltak.
„Nem akarjuk a pénzét. Használd a pénzed egy fogyókúrás program finanszírozására.”
USA-Oroszország – globális játszma
Tony Blinken amerikai külügyminiszter elmondta, hogy Oroszország a gabona fegyvert használja a világgal szemben. Washington most azért küldte Victoria Nuland államtitkárt Nigerbe, mert attól tart, hogy Putyin következő fegyvere a nukleáris energia lesz. Ez most nagyon nem hiányzik Biden elnöknek, aki egy választási kampányban azzal a hátránnyal küzd, hogy az energiapiacon is eredményt kell produkálnia. Márpedig jelenleg kilenc hónapos csúcson vannak a benzinárak az Egyesült Államokban. Ha az atomenergia is megdrágul, akkor az semmiképp sem tenne jót Biden elnök választási kampányának. Ezért is küldte el Szaúd Arábiába Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót arra a konferenciára, melyen az ukrajnai béke esélyeit vitatták meg. Ukrajna képviselője jelen volt a tanácskozáson, de Oroszország nem. Kína viszont képviseltette magát. Márpedig Moszkva jelenlegi helyzetében nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja Peking “ajánlásait”.
Kína pedig egyezséget akar az Egyesült Államokkal, és emiatt békét szeretne Ukrajnában.
Henry Kissinger, az USA egykori külügyminisztere, nemrég újra Pekingben járt, és megerősítette korábbi kijelentését, mely szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni Ukrajnában – a kínai béketerv alapján.
Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője úgy nyilatkozott a New York Timesnak, hogy jelenleg nincs esély a megegyezésre Ukrajnával. Ugyanez a véleménye Zelenszkij elnöknek is, aki teljes orosz kivonulást szeretne elérni Ukrajna területéről. Végső soron Biden elnök dönt: mi hozhat több szavazatot az amerikai választáson? A háború vagy a béke Ukrajnában?
Ukrajna bejelentette, hogy megnyitották a háború kezdete óta lezárt határátkelőt, hogy az Oroszországba kitelepített ukrán menekültek hazatérhessenek.
„Lehetséges belépni a Kolotilovka-Pokrovka humanitárius folyosón (Oroszországból)!”
– mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a közleményében.
Az ukrán Szumi régió és az orosz Belgorod régió közötti átkelőhely szombat óta működik.
Werescsuk szerint naponta több száz ember él ezzel a lehetőséggel. Létrehoztak egy kapcsolattartó pontot is a menekültek számára, valamint további utazási lehetőségeket a fővárosba, Kijevbe vagy a kelet-ukrajnai Harkovba. A belépéshez nem feltétlenül szükséges személyazonosító okmány. Más dokumentumokat, például születési anyakönyvi kivonatokat is elfogadnának a határ menti hatóságok.
2023 első fejében mennyiségben rekordot döntött az orosz olaj exportja, de a bevétel ezzel nem volt arányos, mert a tavalyihoz képest csökkent. Most viszont az áremelésben bíznak az oroszok éppúgy mint a többi olaj termelő. Szaúd Arábia és Oroszország ennek érdekében csökkenti az olaj kitermelését.
Három hónapos csúcson az olajár, mert a mesterséges hiány áremelkedést eredményez.
Beválni látszik Szaúd Arábia taktikája: kevesebb olaj kitermelése áremelkedést idéz elő. Az alacsonyabb árak az év elején megnyírbálták az Aramco profitját: a hétfőn közzétett jelentés brutális csökkenést mutat a második félévben.
Egy millió hordóval csökkentette az olaj kitermelést naponta Szaúd Arábia júliusban, és a hétvégén jelezte: szeptemberig visszafogja a kitermelést, hogy magasabb árat érjen el a világpiacon.
Az OPEC+ miniszteri videó konferenciája a hétvégén jóváhagyta Szaúd Arábia döntését, amelyhez Oroszország is csatlakozott 300 ezer hordó olajjal.
70 dollár alá csökkent az év első felében az ár, emiatt lépett Szaúd Arábia, mely óriási nyereséget húzott az energia válságból. Az Aramco a Fortune éves listáján a legsikeresebb cégnek bizonyult az óriások között olyannyira, hogy az amerikai lap megjósolta: jövőre talán már első is lehet – megelőzve a Wal-Mart amerikai kiskereskedelmi láncot, amely már tíz éve tartja aranyérmes helyezését a globális piacon. Az Aramco tavaly rekord profitot produkált, de az idei második negyedév igen rosszul sikerült a szaúdi olaj óriásnak:
38%-kal kisebb a nyereség a második félévben – jelentette az AFP hírügynökség hétfőn Rijádból. Az Aramco problémája az, hogy már az első negyedévben is csaknem 20%-kal csökkent a profitja. Persze ne felejtsük el, hogy a viszonyítási alap a 2022-es év amikor februárban Putyin megtámadta Ukrajnát, és az energia árak az egekbe szöktek.
Ezért az Aramco főnöke nincs igazán kétségbeesve: ”erős pénzügyi mutatóink azt jelzik, hogy tudtunk alkalmazkodni az üzleti ciklusokhoz” – írta hétfői közleményében Amin Nasszer, a világ legnagyobb olajtársaságának elnöke.
Kilenc hónapos csúcson a benzinár az USA-ban
84,50-re ment fel a Brent olaj ára a szaúdi bejelentésre, ez azután hétfőn valamelyest mérséklődött, mert mindenki előre beárazta, hogy Szaúd Arábia és Oroszország a termelés visszafogásával akar magasabb árat elérni a globális piacon.
“Az OPEC+ döntése arcul csapja a washingtoni kormányzat infláció csökkentő politikáját”
– értékelte a helyzetet Robert Yawger, a Mizuho Securities alelnöke. Aki rámutatott arra, hogy Szaúd Arábia és Oroszország ily módon akarja feltölteni a költségvetését.
Mit szól ehhez a Fehér Ház?
“Együttműködünk a termelőkkel és a fogyasztókkal abban, hogy az energia piac támogassa a növekedést, és egyúttal szeretnénk alacsonyabb árat is elérni a fogyasztóknak” – közölte a Fehér Ház az álláspontját a CNN gazdasági rovatával. Amely megírta, hogy a hétvégén egy gallon benzin 3,82 dollár volt, a legmagasabb 2022 októbere óta.
“Négy dollár a vörös vonal, ha azt eléri a benzinár, akkor megöli a keresletet”
– hangsúlyozza a Mizuho Securities alelnöke. Az alelnök rámutatott arra is, hogy a dízel még drágább pedig ez a gazdaság működése szempontjából nagyon fontos hiszen ezt használják a kamionok, a vonatok és a hajók. A gazdasági növekedés pedig szemmel láthatóan fontosabb a Fehér Háznak mint az infláció elleni harc.
A magas olajár nemcsak az infláció miatt jelent gondot a Biden adminisztrációnak hanem amiatt is, hogy Oroszország jórészt ebből finanszírozza a háborút Ukrajnában. Az oroszok nem tesznek közzé számokat a háború kezdete óta, de a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint júniusban Oroszország olajbevétele 1,5 milliárd dollárral csökkent az előző évhez képest. Oroszországot szeptembertől vállalta a 300 ezer hordós csökkentést.
Szaúd Arábiában a hétvégén békekonferenciát tartottak az ukrajnai háború mielőbbi befejezésére. Ezen részt vett Kína, a világ legnagyobb olaj vásárlója is. Az olajpiacon nagy változást indíthat el, ha a kínai gazdaság beindul, de erről egyelőre nincs szó – nyilatkoztak a szakértők a CNN gazdasági rovatának.
Azt nyilatkozta Putyin szóvivője a New York Timesnak, hogy nekik nincsenek az eddig elfoglalt négy megyén és a Krímen kívül további területi igényük az ukránokkal szemben.
“Csak azt a földet akarjuk megtartani, amelyet már beleírtunk az alkotmányunkba.”
– nyilatkozta Dmitrij Peszkov.
Mit jelentene ez a gyakorlatban? A Krím félszigetet illetve négy ukrán tartományt: Donyecket és Luhanszkot plusz a 2022 február 22. után elfoglalt Herszont és Zaporozsjét.
Mindehhez Peszkov hozzáfűzte: pillanatnyilag semmilyen alapja sincsen a megegyezésnek. Arra célzott, hogy az ukrán követelés az: az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről!
Kijevnek nemzetközi jogilag teljesen igaza van: Oroszország elismerte Ukrajna szuverenitását vagyis semmiféle jogalapja sincs egyes területek beírására az orosz alkotmányba. A nyugati világ Ukrajna álláspontját támogatja, de folynak a tapogatózó tárgyalások.
A CIA igazgatója, aki egykor az USA moszkvai nagykövete volt rendszeresen konzultál Szergej Nariskinnel, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Közben pedig Szaúd Arábiában a hétvégén békekonferenciát tartottak. Ezen részt vett Ukrajna és az USA képviselője sőt Kína is. Oroszországot nem hívták meg.
“Kína nélkül nem lesz béke Ukrajnában”
Ez a véleménye Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőnek, aki a Szaúd Arábiában tartott békekonferencia alkalmából nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Részt vett a tanácskozáson Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is. Kínát csak alacsonyabb szinten képviselte a békeközvetítő, akit Hszi Csin-ping elnök jelölt ki a kínai béketerv megismertetésére és ha lehet, akkor az elfogadtatására. Mi erre az esély?
“Kína az az ország, amely egyáltalán nem támogatja a határok átrajzolását” – hangsúlyozza Gyarmati István – nyilvánvalóan Tajvanra utalva. Az egy Kína elv alapján – melyet az Egyesült Államok is elismert – a sziget Kína része.
“Kína jelenléte növeli annak lehetőségét, hogy olyan béketerv születik, melyet az oroszok sem utasíthatnak el.”
És mi van Ukrajnával?
Elvben Kijevben ragaszkodnak ahhoz, hogy addig nincs tűzszünet amíg az oroszok ki nem vonulnak Ukrajna területéről, de Zelenszkij elnök is sejti, hogy ehhez sikeres katonai offenzívára lenne szükség, melynek esélye igencsak kétséges.
Így egyelőre marad a háború, de figyelemreméltó, hogy Biden elnök a nemzetbiztonsági tanácsadóját küldte el Szaúd Arábiába, és a New York Times interjút közölt Putyin szóvivőjével.
Zelenszkij elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a tűzszünetről Oroszországgal Ukrajna feje fölött, de ezt a kijevi kormány nem fogadná el. Ha létrejönne egy USA-Oroszország egyezség a tűzszünetről, akkor nemigen lenne választása Zelenszkij elnöknek hiszen nyugati támogatás nélkül Ukrajna napokig sem lenne képes tartani magát.
Orbán Viktor Vlagyimir Putyint követi, és ily módon kínál politikai példaképet a populistáknak Nyugaton – állítja Daniel Treisman, akinek könyve nemrég magyarul is megjelent. A spindiktátorok című könyv olyan egymástól nagyon különböző rendszereket elemez mint amilyen Szingapúr, Venezuela, Törökország és természetesen Oroszország s nem utolsósorban Magyarország.
“E rendszerek alapfeltétele, hogy a politikai mozgalom vezetője valós népszerűségre tegyen szert, és utána ezt a támogatást meg is őrizze. Döntéseivel pedig anyagi előnyöket nyújtson a táborának” – hangsúlyozza a Kaliforniai Egyetem politológia professzora, aki a hvg.hu-nak nyilatkozott.
“Orbán Viktor átvette Putyin szerepét. Az orosz elnök éveken keresztül kínált egy vezetői mintát a szélsőjobboldalnak Európában és a Trump hívőknek az Egyesült Államokban. A spindiktátorok megpróbálnak befolyást szerezni a Nyugat velük szimpatizáló részében. Csakhogy Trumpot – egyelőre még – nem a belső indíttatása szorítja demokratikus keretek közé hanem a társadalom, melynek egyes csoportjai korlátozzák a végrehajtó hatalmat.
A spindiktatúrák integrálódni akarnak a nemzetközi szervezetekbe, hogy aztán befelé vagy kifelé manipulációkra használják fel azokat. Ezeknek a rendszereknek a kizárólagos célja a hatalom, a pénz és az ellenőrzés. A modernizáció és a globalizáció hozta el ennek a rendszernek a térnyerését. Politikai vezetők egymástól függetlenül jutottak ugyanarra a következtetésre: nincsen szükség erőre és megfélemlítésre a hatalom monopolizálásához. Ha valóban csökken majd a globalizáció, akkor megnövekszik a nyers erő.”
A jövőt illetően a szerző optimista: ”a demokrácia vonzereje tovább nő ahogy más berendezkedések a hitelüket veszítik, gazdasági válságba sodródnak. A spindiktátorok is ezért maszkírozzák magukat demokratáknak. Egyre nehezebb ugyanis kontrollálni a társadalmakat“ – hangsúlyozza a kaliforniai egyetem professzora.
A gazdasági gondok nem a demokrácia megerősödését szolgálják
Jelenleg mind Észak Amerikában mind Európában a recesszió szélén egyensúlyoznak a gazdaságok, a növekedési kilátások igencsak borúsak. Ez a proteszt szavazatokat segíti mindenütt, és Orbán Viktor azért bírálja a Nyugatot, hogy a bírálat ne őt hanem Brüsszelt és Washingtont érje. Orbán egyáltalán nem Putyint követi hiszen nem akar csődbe menni. Neki Oroszország és méginkább Kína csak ellensúly a Nyugattal szemben. Kezére játszik Orbánnak, hogy a felzárkózás a Nyugathoz egyáltalán nem mondható sikeresnek az egész régióban, ahol megmaradt a jóléti határ éppúgy mint az USA és Mexikó között. Az amerikai politológus azt nem veszi figyelembe, hogy az emberek a lábukkal szavaznak: oda mennek, ahol jobban élnek az átlagpolgárok. Márpedig ebben a tekintetben Európa egykori szocialista államai egyaránt leszerepeltek: tömeges a kivándorlás nyugati irányban. Ebben a régióban ugyanis a demokrácia három évtizede nem teremtett jóléti államot márpedig az emberek többsége ezt remélte a rendszerváltáskor. Az Egyesült Államok a Marshall segéllyel ezt teremtette meg a második világháború után Nyugat Európában. 1990 után ilyen segély nem volt, és a közép-kelet-európai államok maradtak a szegényházban. Ott pedig nem könnyű demokratának lenni hiszen a szavazó polgárok többségét meg lehet vásárolni rezsi csökkentéssel vagy tizenharmadik havi nyugdíjjal.
Az európai harmadosztályon nem a demokrácia a többség fő gondja hanem a megélhetés. Ezt Orbán Viktor jól felmérte, és ezért tervezhet hosszú távra, mert sikeres demokráciát nem lehet felépíteni nulla forint nulla fillérből.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
