Kezdőlap Világ Fontos Oldal 297

Fontos

A kémek fővárosa lett Brüsszel

FüHü
-
0
A kémek fővárosa lett Brüsszel

A kémkedést elsősorban nem úgy kell elképzelnünk, mint a James Bond-filmekben, de tény: nem csak a hidegháborúban volt nagyon fontos, ma is komoly szerepet játszik. Európában a legtöbb kém, hírszerző ma Brüsszelben dolgozik, sokan közülük diplomáciai fedésben.

Aggódnak az Európai Unió tárgyalódelegációjának tagjai amiatt, hogy a brit titkosszolgálatok kémkednek a brexitről szóló egyeztetéseken – ezt írta nemrég a Daily Telegraph. Egy magas rangú, de meg nem nevezett európai uniós forrásra hivatkoztak, és azt írták: a britek július elején

megszereztek egy olyan bizalmas dokumentumot, amelyet nem sokkal előtte mutattak be az uniós tisztviselőknek.

A lap szerint a dokumentum rendkívül negatív becsléseket tartalmaz az Európai Bizottság részéről az arról szóló brit tervekkel kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia valamilyen formában az EU belső piacának része maradjon. Azt írták: a brit kormány órákon belül lobbizni kezdett, nehogy az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza a dokumentumot, Theresa May például még aznap tárgyalt erről Angela Merkellel.

A dokumentumot végül nem hozták nyilvánosságra.

A lapnak egy másik magas rangú, a brexit-tárgyalásokban érintett diplomata is azt mondta: mindig is voltak kémkedéssel kapcsolatos félelmeik. Éppen ezért intézkedéseket is hoztak, hogy csökkentsék a biztonsági kockázatokat a tárgyalásokon: telefonokat például nem is lehet bevinni.

Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa a Politico cikke szerint. Azt írják,

Brüsszel kiemelkedően fontos kémkedési célpontnak számít,

hiszen egyrészt itt van az Európai Unió és a NATO központja, afrikai és közel-keleti biztonsági szervezetek pedig az itt élő, nagy létszámú, az otthoni politikát befolyásolni képes diaszpóra miatt mutatnak aktivitást.

Az osztrák hírszerzés vezetője két hónapja egyenesen azt mondta: Brüsszelben már több kém van, mint az eddigi „fővárosban”, Bécsben.

Bécs a hidegháború alatt lett kifejezetten fontos város hírszerzési szempontból, de a vasfüggöny leomlása után is az maradt, hiszen ENSZ-szervezetek működnek itt, például az Atomenergia Ügynökség, itt van az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet székhelye, és sok nagykövetség több más országot is „ellát” Bécsből. A hírszerzési vezető szerint

Bécsben több száz kém lehet, Brüsszelben még ennél is több.

A Politicónak egy volt belga hírszerző azt mondta: most több kém van a városban, mint a Berlini Fal leomlása előtt, szerinte főleg kínaiak, oroszok, amerikaiak és marokkóiak vannak sokan. Az elmúlt években több kémet ki is utasítottak az országból.

A lap forrásai szerint a Brüsszelben dolgozó diplomaták

tisztában vannak vele, hogy bármikor lehallgathatják őket.

Howard Gutman, az Egyesült Államok volt belgiumi nagykövete egyenesen azt mondta: tudták, hogy a rezidencia lehallgatását semmiképp nem tudják megakadályozni, ezért néha hangosan jó éjszakát is kívánt a hallgatózóknak a hálószobájában.

Az is igaz persze, hogy ilyen szempontból az amerikaiak is aktívak Brüsszelben: öt éve derült ki, hogy egy olyan programot működtettek, amely keretében uniós intézményeket is lehallgattak.

A sok potenciális hírszerzési célpont mellett Brüsszel esetében az is fontos, hogy könnyű odajutni vagy adott esetben elhagyni a várost.

Egy, szintén a Politicónak nyilatkozó belga hírszerző szerint a kémkedés minden területen megjelenik, az energiaügyektől a védelmi kérdéseken át a migrációig. Mint mondta,

„vannak baráti, semleges és barátságtalan szervezetek”,

a tagjaik pedig általában diplomáciai fedésben dolgoznak.

Az uniós szerveknek és a NATO-nak is megvannak a saját biztonsági szervezeteik, de a kémelhárítási munka jelentős része így is a belga titkosszolgálatra hárul. Ugyanakkor ez és a belgiumi kormányzati rendszer bonyolultsága megnehezíti az információáramlást.

A belga hírszerzőket ráadásul lefoglalja az iszlámista terrorizmus elleni küzdelem is (a párizsi és brüsszeli terrortámadásokat végrehajtó sejt európai központja is Brüsszelben volt), így kevesebb energiájuk és kevesebb emberük marad arra, hogy a „klasszikus” kémelhárítói feladatokat is elvégezzék.

Az iráni hadsereg berendezkedik Szíriában

FüHü
-
0
Az iráni hadsereg berendezkedik Szíriában

Damaszkuszban tárgyalt Amir Hatami iráni hadügyminiszter, aki nem csak egyezményt írt alá szíriai partnerével, de akit fogadott Basar Asszad szír köztársasági elnök is. Az egyezményről semmit sem közöltek, de Izraelben biztosra veszik, hogy abban az áll: az iráni erők berendezkednek Szíriában.

Teszik ezt annak ellenére, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök mindent megtett annak érekében, hogy megakadályozza a lépést. Az izraeli miniszterelnök kérésére John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója még a múlt héten is felszólította Iránt, hogy vonja ki a csapatait Szíriából. Netanjahu nemrég felkereste Vlagyimir Putyint Moszkvában, hogy rábeszélje az orosz elnököt: gyakoroljon nyomást Iránra és Szíriára.

Putyin őszintén megmondta: még ha erre kérné is két szövetségesét, azok akkor sem teljesítenék kérését.

Asszadnak ugyanis szüksége van Irán katonai támogatására, hiszen a rendszere ennek segítségével élte túl a hétéves polgárháborút.

A Közel-Keleten továbbra is két erő néz egymással farkasszemet. Az egyik az USA és Izrael támogatását élvező Szaúd-Arábia és szövetségesei, a másik az Oroszországot maga mögött tudó Irán és Szíria szövetsége. Törökország ingadozik a két szövetség között, de vezérkari főnöke rendszeresen egyeztet Irán és Oroszország katonai vezetőivel. Irán Izrael esküdt ellensége, nem véletlen, hogy Netanjahu mindenképp távol akarja tartani hazájától,  hiszen a Szíriához tartozó Golán fennsík stratégiai előnyt jelent egy esetleges támadónak.

Putyin annyit tett Izrael érdekében, hogy rábeszélte az irániakat: katonáikat vonják vissza a Golán fennsíkról.

Netanjahu egy Irán elleni megelőző csapásra szeretné rávenni Donald Trumpot, ám ettől óvják az amerikai elnököt a tábornokai, hiszen egy ilyen katonai konfliktusnak kiszámíthatatlan következményei lehetnek az egész Közel-Kelet számára. Trump azonban annyit megtett, hogy felmondta az atomalkut Iránnal, ami azt jelenti, hogy

újra szankciókat alkalmaznak a perzsa állammal szemben, vagyis gazdaságilag akarják meggyengíteni a rendszert, amely egyre nagyobb befolyással rendlkezik a térségben.

Lemondásra szólította fel Ferenc pápát egy nyugalmazott érsek

FüHü
-
0
Lemondásra szólította fel Ferenc pápát egy nyugalmazott érsek

Hosszú vádiratot fogalmazott meg a pedofil papok ügyeinek eltitkolása ügyében a Vatikán egykori washingtoni nunciusa. Carlo Maria Vigano érsek állítja: Ferenc pápa sem lépett fel kellő eréllyel a pedofíliával alaposan gyanúsítható washingtoni érsekkel szemben.

A nuncius jelezte vatikáni feletteseinek, hogy a most 88 éves, már visszavonult Theodore McCarrick fiúkat visz a hétvégi házába; többen közülük arra panaszkodtak, hogy kényszer hatására engedtek a főpap hívásának. A nuncius hiába jelezte a főpap bűnös magatartását, a Vatikán mégis kinevezte Theodore McCarricket Washington érsekévé, majd neki adományozta a bíborosi kalapot is, vagyis a katolikus egyház egyik legfőbb vezetője lett az Egyesült Államokban.

Vigano érsek szerint XVI. Benedek pápa el akarta tiltani foglalkozásától Washington érsekét, de ezt a határozatot a Vatikán elszabotálta. Az érsek egy bizonyos homoszexuális csoportot emleget, amely kézben tartja a Vatikán irányítását. Azért szólítja fel lemondásra Ferenc pápát, mert nem számolta fel ezt a csoportot.

Ezért szerinte a pápát is felelősség terheli a pedofil papok ügyeinek eltussolásáért.

Ferenc pápa, aki a hétvégét Írországban töltötte, nem reagált az egykori washingtoni nuncius vádjaira.

A pedofil papok ügyei kétségkívül meggyengítették a katolikus egyház befolyását, mondta Dublin érseke annak a misének a kapcsán, melyen 300 ezer ember vett részt. A főpap ugyanis felidézte, hogy negyven éve több mint egymillióan vettek részt az akkori pápai misén Dublinban.

Az angolszász országokban az elmúlt negyven évben indultak el a pedofil papok ügyeinek vizsgálatai, amelyek eredményeképp sok papot és magasrangú egyházi vezetőt büntettek meg.

A Vatikán hármas számú vezetője, George Pell bíboros jelenleg is bíróság előtt áll szülőföldjén Ausztráliában, szintén pedofil ügyek miatt. Chile egész püspöki kara lemondott, mert sokáig eltitkolták pedofil papok ügyeit. Ferenc pápa pedig nemrég nyílt levélben fordult a világ több mint 1,2 milliárd katolikus hívőjéhez, és bocsánatot kért az egyház nevében.

A morális válság egybeesik a hatalmi harcokkal a Vatikánban, ahol a 81 éves Ferenc pápa lehetséges utódának kiválasztása körül folyik a küzdelem a katolikus főpapok között.

Az ember, aki megdorgálta Orbán Viktort

FüHü
-
0
Az ember, aki megdorgálta Orbán Viktort

A Washington Post újságírója – egykori szemtanúként – John McCain négy évvel ezelőtti budapesti villámlátogatásán keresztül világítja meg, a most elhunyt szenátor miért volt páratlan a demokrácia védelmében. Felidézi, hogy a politikus mindössze öt órára állt meg a magyar fővárosban, de ez alatt az idő alatt többet tett a diplomáciában, az emberi jogok védelmében és/illetve több csínyt követett el, mint legtöbb kollégája egy hónap alatt.

Először meghallgatta az ellenzék vezetőit arról, hogy az ország miként csúszik át tekintélyelvűségbe és megígérte, hogy Amerika odafigyel. Majd személyesen dorgálta meg Orbán Viktort és közölte vele, hogy Amerika odafigyel. Mindkét oldal vette az üzenetet. De azért távozóban még elnézést kért a magyar hivatalosságoktól, mert úgy gondolta, hogy Obama hibát követett el, mivel egy laikust küldött nagykövetnek.

Mindig az alapján utazott külföldre, hogy hol van szükség az USA jelenlétére, ha ki kell mondani az igazságot a diktátoroknak, illetve hangot kell adni az elnyomottaknak. Az egész budapesti intermezzo nem állt másból, mint formabontó külpolitikából, az amerikai értékek erőteljes védelméből és vaskos humorból. Mert ilyen volt: fáradhatatlan, elvhű, tisztességes, mókás, és magával vonszolt mindenkit, aki lépést tudott tartani vele. Egy másik republikánus szenátor azt mondja, McCaintől tanulta meg, hogy az Egyesült Államokat nem lehet Washingtonban ülve megvédeni. Mert annak tanítómesterei egykoron beleplántálták, hogy egy amerikai politikus mit tud tenni az elnyomottakért szerte a világban. Ebből következően úgy érezte, hogy tennie kell külföldön nem csupán hazájáért, hanem mindenkiért, aki küzd az önrendelkezésért és az alapvető méltóságért. És a rossz hír az a diktátorok, despoták és hasonló csirkefogók számára, hogy kinevelt egy új vezetői nemzedéket, egy egész hadsereget, amely folytatja nemzetközi küzdelmét a szabadságért.

A szélsőjobb „ellenkultúrája”

FüHü
-
0
A szélsőjobb „ellenkultúrája”

„A ’68-as és mai érvek és gondolatok minőségi különbsége között elképesztő az eltérés, de tény, hogy mindkét esetben egyfajta harc adja a belső erőt, mely révén egyesek a proletariátust, mások a „népet” (nemzetet) hergelik az elit ellen.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

A The New Yorker jövő heti számának címlapját kitöltő karikatúrán Donald Trump egy sűrű erdőben menekül a nyomában csaholó kutyák elől. Az üzenet több, sokkal több, mint demokrata vágyálom: az elmúlt két hétben immáron három, az elnökhöz valaha nagyon közel álló ember vallott ellene, s ez még csak a jéghegy csúcsa: az elmozdítását könnyen megalapozó folyamat (impeachment), ha lassan is, de megy előre.

De mi lesz, ha Trump elbukik? Nos tudjuk, ő nem forrása annak a strukturális, politikai és morális válságnak, ami ma az Egyesült Államokban – s nem csak ott – zajlik, mindössze e problémahalmaz egyik haszonélvezője. Fontos és sürgető ugyanakkor feltenni a kérdést: van-e a Demokrata Pártnak alternatív javaslata mindazzal szemben, amint a Republikánus Párt az országra szabadított? A válasz sajnos egyelőre az, hogy valójában nincsen. De ennél is rosszabb a helyzet. Ugyanis a demokrata és a republikánus világ- és valóságkép e pillanatban meglepően közel áll egymáshoz:

  • Mindkettőnél a vélt vagy valós egyenlőtlenségben mért társadalmi igazságtalanság áll a problémák fókuszában;
  • Mindkettő a „nép” és a politikai – olykor gazdasági – „elit” egyfajta osztályharcos konfliktusaként fogja fel a kialakult helyzetet és ezt javasolja megoldásnak;
  • Mindkettő számára egyetlen forma tűnik ma hatékonynak a politikai haszonszerzésre, a hatalmi érvényesülésre: a populizmus;
  • Mindkét politikai csoportosulás centruma eltolódott a szélsőségek felé: a demokraták szélsőbalra, a republikánusok szélsőjobbra tartanak.

A különbség közöttük mindössze árnyalatnyi: a republikánusoknál sokkal messzebb tolódott ki a centrum, Trump 2016-os győzelme pedig nem csak felgyorsította e folyamatot, de egészen látványossá is tette.

Ez nem jelenti persze azt, hogy a demokratáknál ne folyna – intellektuálisan eléggé emelkedett – munka, hogy megértsék a valóságot. Minden bizonnyal eléggé behatárolhatja perspektíváikat, hogy a szükséges és lehetséges változtatásokat általában Franklin D. Roosevelt elnök New Deal-jére vezetik vissza.

Persze a New Deal tanulságai – visszafogott relevanciájuk mellett – sem mellékesek a mai megoldások szempontjából. Hogy az 1929-1933 közötti nagy világválság következményeit orvosolni lehessen, a szükséges reformok érdekében a Demokrata Párt északi progresszív része összefogott a párt déli rasszistáival. E kiegyezés évekre, ha nem évtizedekre vetette vissza az emberi jogok és a faji egyenlőség érvényesülésének politikai projektjét.*

A mai republikánusok centrista és szélsőjobbos erői talán hajlanának valami hasonló összefogásra a reformok és Amerika tekintélyének visszaállítása érdekében, ha nem lenne Donald Trump, aki saját napi problémáinak tükrében tudja csak szemlélni a valóságot, s ennek megfelelően manipulálja a szélsőjobbot a centrummal szemben.A demokratákéhoz hasonló elméleti igyekezet a republikánusoknál már csak azért sem tapasztalható, mert a pártot meghatározó indulat egyelőre olyan forgatókönyvet vizionál, amely 1968 univerzalizmusával szemben újrateremthetik az amerikai nacionalizmust.

Hasonló jelenségek tapasztalhatók másutt is: a francia szélsőjobbtól, az Északi Ligán át Orbán Viktorig mindenki ’68-cal szemben határozza meg ma önmagát, s közben egyikük számára sem tűnt fel igazán, hogy ugyanaz a kollektivizmus hajtja őket is, mint egykoron a ’68-asokat. A baloldal – jelentsen ez akármit is – ötven évvel korábban olyan színes, sokszor hajmeresztő javaslatokat tett le az asztalra, melyeket – kivétel nélkül – a marxizmus teremtette univerzálisan homogén és zárt ideológiai rendszer fogott egybe, míg ma az említett szélsőjobbos körökben a nacionalizmus törekszik hasonlóan zárt, homogén valóságfelfogásra. Az akkori és mai érvek és gondolatok minőségi különbsége között persze elképesztő az eltérés, de tény, hogy mindkét esetben egyfajta harc adja a belső erőt, mely révén egyesek a proletariátust, mások a „népet” (nemzetet) hergelik az elit ellen.

(Mi sem demonstrálja a jobb és baloldali egybecsengő szándékok parodisztikus, egymást gyámolító, egymást kioltó jellegét, mint egy ötödrangú amerikai szerző, Michael Walsh, akit természetesen a Fidesz Duna Intézete (Danube Institute) 2015-ben meghívott Budapestre, hogy vele indítsa el a Lukács György ellenes kampányt. Walsh csak úgy ontja magából a fércműveket, de természetesen minden tárgyban otthonosan érzi magát. Miután megírt egy pontatlanságokkal teli opera(!)könyvet, gyorsan összeütött egy másikat, melyben „megsemmisíti” a Frankfurti Iskola – melyhez nagyvonalúan Lukácsot is hozzácsapja – kritikai elméletét.** Ezt a kötetet tanítani kellene mindazoknak, akik máig sem értik a két téveszme – a marxizmus és a népnemzeti indíttatás – közötti elképesztő, morálisan is kitapintható minőségi különbséget.)

’68-ban – és persze a rákövetkező években – ráadásul megszületett egyfajta politikai, majd általános igényű ellenkultúra is. Erről könyvtárak teltek meg azóta elemzésekkel, annak dacára, hogy ez az ellenkultúra nem állta ki az idő próbáját, s ma már legalább olyan unalmas és céltalan újralapozni dokumentumait, mint ismét végigszenvedni Andy Warhol Magányos cowboyok-jait –, hogy egy ugyancsak 1968-ban született alkotást említsek.

De a szélsőjobboldalon is hirdetik manapság a szükségét egy hasonló ellenkultúrának. Jól látható ez Steve Bannon ideológiai erőfeszítésein, s azokon az elgondolásokon, melyekkel elméletileg akarja megalapozni mozgalmát. Budapesten sem újkeletű ez az igény: Schmidt Mária és a hozzá köthető valamennyi intézmény azon fáradozik, hogy egy efféle „kultúrát” megteremtsen.

Hogy milyen igényű ez a szélsőjobbos ellenkultúra-teremtés, azt mindenki maga eldöntheti; elég, ha Schmidt „munkásságába” kicsit belemerül.

* Ira Katznelson: Fear Itself – The New Deal and the Origins of Our Time, W. W. Norton & Co, 2013.

** Michael Walsh: The Devil’s Pleasure Palace: The Cult of Critical Theory and the Subversion of the West, Encounter books 2015.

 

Büszkén náci a svéd pártvezér

FüHü
-
0
Büszkén náci a svéd pártvezér

Az Északi Ellenállási Mozgalom nevű svéd neonáci párt vezetője, Simon Lindberg Hitlerhez hasonlította magát. Az orosz propagandamédiának adott interjút.

Svédország lakosságának 20-30%-a nem európai, tőlük meg kell védeni az igazi svédeket, a bevándorlókat el kell kergetni – többek között ezeket mondta Lindberg az orosz propaganda zászlóshajójának, az RT-nek. Nem véletlen persze, hogy pont őt interjúvolták meg:

Putyin közismerten támogatja a szélsőjobboldali szervezeteket az Európai Unió tagállamaiban.

Az Északi Ellenállási Mozgalom nyíltan antiszemita és antiglobalista. Lindberg az Európai Uniót hibáztatja a menekülthullámért. Ő maga egyébként korábban tiltakozott, amikor neonácinak nevezték, most viszont nyíltan dicsőítette Adolf Hitlert, akit szerinte „hazugságokkal sároztak be”.

Egyenesen azt mondta:

„Mi nemzetiszocialisták vagyunk, éppen úgy, mint Adolf Hitler.”

A 2015-ben alapított párt most először indul választásokon Svédországban, ahol feljövőben van a szélsőjobboldal. Annak ellenére, hogy egy jelentés szerint a bevándorlás jót tett a gazdaságnak. Az Európai Unió tagállamai közül Svédország az egyik leginkább sikeres, miközben a populista pártok által irányított Olaszország vagy Görögország gazdasági teljesítménye hosszú ideje stagnál.

Szeptember 8-án tartják a svéd választásokat, akkor derül ki, hogy a bevándorlás témáját meglovagló, az orosz propaganda által segített szélsőjobboldal mekkora valós támogatásra számíthat. A neonácik ugyan nem valószínű, hogy bekerülnek a parlamentbe, a másik szélsőjobboldali párt, a magyar kormánypropaganda által is sztárolt Svéd Demokraták viszont a korábbinál jobb eredményt érhet el.

Ősi ellenségek között közvetítene Angela Merkel

FüHü
-
0
Ősi ellenségek között közvetítene Angela Merkel

Háromnapos látogatást tett három egykori szovjet köztársaságban a német kancellár. Grúzia és Örményország után Azerbajdzsánban fejezte be körútját, és felajánlotta: szívesen közvetít az utóbbi kettő közötti vitában.

Még a kaukázusi ellentéteket jól ismerő, grúz származású Sztálin teremtette meg a mai ellenséges helyzet alapjait az örmények és az azeriek között, amikor Hegyi Karabah tartományt Azerbajdzsánhoz csatolta annak ellenére, hogy ott a lakosság többsége örmény volt. Amikor a Szovjetunió 1991-bn összeomlott,

szinte azonnal kitört a háború.

Az örmények végül megszerezték a vitatott tartományt, de ezt Azerbajdzsán azóta sem ismeri el.

A konfliktusnak volt egy magyar vonatkozású epizódja: az azeri baltás gyilkos szabadon bocsátása. Ramil Safarov azeri katonatiszt Budapesten tanult, de megölte egyik örmény társát. Azerbajdzsán kérésére azonban a magyar kormány kiadta a gyilkost, ő pedig azonnal kegyelmet kapott, sőt

nemzeti hős lett.

Örményország pedig megszakította kapcsolatait Magyarországgal.

Örményország biztonságpolitikája elsősorban az orosz kapcsolaton alapul, míg Azerbajdzsán jóban van Törökországgal, Amerikához is próbál közeledni, de közben az orosz kapcsolatokat sem hanyagolják el. Ugyanakkor Putyin többször is közölte Ilham Alijev azeri elnökkel, hogy adott esetben Oroszország fegyverrel is megakadályozza Hegyi Karabah visszafoglalását.

Ilyen körülmények között ígért közvetítést Angela Merkel, aki Ukrajna ügyében már alkudozott Putyinnal is. Más kérdés, hogy ideje és energiája lesz-e rá, hiszen Németországban számtalan sürgető probléma vár megoldásra.

Meghalt John McCain

FüHü
-
0
Meghalt John McCain

A 81 éves, agydaganattal küzdő republikánus szenátor kezelését saját kérésére állították le. McCain évtizedeken keresztül az amerikai politikai élet meghatározó alakja volt.

John McCain 1936-ban született, apai ágon generációk óta magas rangú katonatisztek voltak a családban, így ő is erre a pályára lépett. Önként jelentkezett, hogy Vietnamba küldjék, bombázópilóta volt, de lelőtték a gépét és

több mint öt évet töltött hadifogságban,

ahol rendszeresen kínozták.

Két évig magánzárkában volt. A hírek szerint, amikor kiderült, hogy az egyik magas rangú parancsnok fia, akkor elengedték volna, ő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy csak a többi fogollyal együtt megy haza. A kínzások következményei egész életében elkísérték, karját például nem tudta a feje fölé emelni.

Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Hazatérése után a politika felé fordult: 1982-ben Arizona állam kongresszusi képviselője, majd négy évvel később szenátora lett – erre a posztra összesen hatszor választották meg. Az amerikai politikai élet egyik legbefolyásosabb alakjának számított. Küzdött a katonai költségvetés növeléséért, de a politikai kampányok finanszírozásának átláthatóságáért is. A külföldi beavatkozásokat tekintve héjának számított, támogatta az iraki háborút is. Ugyanakkor rendszeresen kétpárti konszenzusra törekedett.

Kétszer az elnökjelöltséggel is megpróbálkozott:

2000-ben George W. Bush legyőzte az előválasztásokon, 2008-ban pedig ugyan elnyerte a jelöltséget, de végül Barack Obama legyőzte őt.

Tavaly derült ki, hogy agydaganata van. Munkáját ezután is folytatta, az ő szavazata is kellett ahhoz, hogy elbukjon Trump kísérlete az Obamacare visszavonására. December óta napjait arizonai otthonában és kórházban töltötte. Idén májusban jelentek meg emlékiratai, “A nyughatatlan lobogás” (The Restless Wave) címmel.

Kezelését saját kérésére állították le,

az őt ismerők ekkor már biztosra vették, hogy legfeljebb hetei lehetnek hátra.

A hivatalos közlemény szerint John McCain halálakor mellette volt a családja. Halálhírére több volt elnök is reagált, Donald Trump is részvétét nyilvánította.

Az elnököt viszont, a családhoz közeli forrás szerint, a szenátor kérésének megfelelően nem hívják meg a temetésre.

McCain ugyanis Trump kérlelhetetlen ellenfelének számított.

Elítélte többek között a bevándorlással kapcsolatos nyilatkozataiért, a szabad sajtó elleni hadjáratáért, és azért, mert nem foglalkozott az oroszok választásokba való beavatkozásával, emiatt a Putyinnal tartott találkozón való viselkedését az amerikai elnökök emberemlékezet óta egyik legszégyenletesebb tettének nevezte.

Magyarországon is járt.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely

Az orosz kormányról és Vlagyimir Putyinról általában sem volt jó véleménnyel, egy alkalommal, 2014-ben,

Orbán Viktort neofasiszta diktátornak nevezte, aki Putyinnal bújik ágyba.

Előtte McCain Magyarországon is járt, Orbánnal is tárgyalt, bírálatát neki is elmondta.

Koalíciós vita Olaszországban Orbán látogatása miatt

FüHü
-
0
Koalíciós vita Olaszországban Orbán látogatása miatt

A kisebbik kormánypárt elnöke, a szélsőjobboldali belügyminiszter hívta meg Orbán Viktort, a nagyobbik kormánypárt szerint viszont ez nem hivatalos kormánytalálkozó. Szerintük Magyarországnak nem szabadna több uniós forrást adni, ha a kormány nem hajlandó menedékkérőket átvenni.

Matteo Salvini, a szélsőjobboldali Liga elnöke, olasz belügyminiszter és Orbán Viktor kölcsönösen nagyra tartják egymást, Salvini ezért is hívta meg Orbánt, hogy tárgyaljanak az Európába tartó menedékkérők visszavételéről.

Csakhogy ebben a kérdésben

alapvető ellentét van a két kormány között:

az olaszok azt akarják, hogy kötelező jelleggel vegyen át tőlük a többi tagállam menedékkérőket, a magyar kormány ezt mereven elutasítja.

A nagyobbik koalíciós párt, a populista Öt Csillag frakcióvezetői ezért ki is adtak egy közleményt, amelyben azt írják: Salvini és Orbán keddi megbeszélése csak és kizárólag politikai eszmecsere és nem intézményes vagy kormánytalálkozó.

Azt írják: „azoknak az országoknak, amelyek nem csatlakoznak a menekültek áthelyezésekhez, és mindazoknak, akik válaszra sem méltatják Olaszország segélykérelmét, véleményünk szerint

nem kellene több európai forrásban részesülnie

– és ezen országok között jelenleg Magyarország is szerepel”.

A baloldal tüntetést is szervez kedden Milánóban Salvini, Orbán, valamint az általuk képviselt „egoista és szögesdrótos” Európa ellen. Egy másik szélsőjobboldali párt, az Olaszország Barátai viszont örül Orbán látogatásának.

Közben az is kiderült, hogy elhagyhatják a Catania kikötőjében veszteglő hajót a menedékkérők, akiket a belügyminiszter utasítása alapján tartottak ott. Az olasz katolikus egyház ugyanis bejelentette, hogy gondjaiba veszi őket, több ország, például Albánia és Írország pedig jelezte, hogy többeket hajlandó befogadni.

Salvini ellen egyébként nyomozás is indult utasítása miatt, ugyanis az olasz törvények szerint a hatóságok 48 órán túl senkit sem tarthatnak fogva letartóztatási parancs nélkül.

Netanjahu a balti államokat is szembeállítaná az Európai Bizottsággal

FüHü
-
0
Netanjahu a balti államokat is szembeállítaná az Európai Bizottsággal

Négynapos látogatást tesz Litvániában Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki a másik két balti állam vezetőivel is itt találkozik.

A Háárec szerint Netanjahu stratégiája ugyanaz, mint a visegrádi államok esetében: szembeállítani a tagállamokat az Európai Bizottsággal. Az illiberális úton járó izraeli miniszterelnök több kérdésben is ellentétbe került az EU-val, ezért az Unió külügyi főképviselője, Federica Mogherini le is mondta izraeli útját.

Netanjahu többek közt azt szeretné, hogy az EU ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ne támogassa a palesztinokat és szakítsa meg kapcsolatait Iránnal.

Az otthon komoly gondokkal küzdő, korrupciós botrányokba keveredő

Netanjahu Litvániában érzelmi húrokat is pengetett.

Többek között kijelentette, hogy az ország a hazája, mivel családja onnan vándorolt ki a holokauszt előtt.

A Baltikumban és különösen Litvániában jelentős zsidó közösségek éltek a második világháború előtt. Vilniust északi Jeruzsálemnek nevezték. Mindebből semmi sem maradt, az itteni zsidó közösségeket a nácik elpusztították. Aki túlélte a holokausztot, kivándorolt, aki mégis maradt, a Szovjetunió összeomlása után költözött Izraelbe vagy Amerikába.

Netanjahu ugyanakkor Vlagyimir Putyinnal is jó kapcsolatokra törekszik, akitől viszont tartanak a Baltikumban, és emiatt számítanak a NATO és az Egyesült Államok védelmére – márpedig Netanjahu Donald Trumppal is jó viszonyban van.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan