Fontos

Trump hamarosan elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának

0

Legalábbis így értesült az ynetnews izraeli portál. Mike Pence alelnök nemrég kijelentette: Trump fontolgatja, hogy az amerikai nagykövetséget áthelyezze Tel Avivból Jeruzsálembe. Ezt Donald Trump a választási kampány hevében meg is ígérte, de azóta sem váltotta be ezt, mert rájött arra: sok muzulmán államot megsértene ezzel.

Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Jeruzsálemet teljes egészében, de a külvilág nagyrésze ezt nem ismeri el, és továbbra is Tel Avivot tekinti Izrael fővárosának. Trump tett egy gesztust májusban amikor Jeruzsálemben járt: ellátogatott a siratófalhoz. Így ő lett az első amerikai elnök, aki megtette ezt. Az ynetnews értesülése szerint most Trump komoly nyomás alá került Amerikában: nemcsak a zsidó közösségek, de a keresztény felekezetek egy része is sürgeti, hogy az USA ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A republikánus párt is mindinkább szorgalmazza ezt, úgyhogy Donald Trump napokon belül bejelentheti, legalábbis a ynetnews szerint: az USA ezentúl Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának.

Flynn beismerő vallomást tesz, a célpont Trump

0

Vádat emeltek hamis tanúzás miatt Michael Flynn, Donald Trump amerikai elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója ellen – derült ki a tavalyi amerikai elnökválasztásba történt állítólagos orosz beavatkozás kivizsgálásával megbízott Robert Mueller különleges ügyész hivatalának pénteken nyilvánosságra hozott vádiratból. Meghallgatása még pénteken megtörténik és AP információja szerint beismerő vallomást tesz.

Flynnt azzal gyanúsítják, hogy hazudott az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) Szergej Kiszljakkal, a Washingtonban akkreditált volt orosz nagykövettel fenntartott kapcsolatairól. A vádirat szerint szándékosan tett hamis tanúvallomást az FBI-nak január 24-én azt állítva akkor, hogy Kiszljakkal nem egyeztetett az Oroszország ellen elrendelt szankciókról 2016 decemberi találkozójuk alkalmával.

A volt nemzetbiztonsági tanácsadó első bírósági meghallgatása még pénteken délután esedékes, ezen eldöntheti ártatlannak vallja-e magát vagy sem.

A bírósági iratokba betekintést nyert AP amerikai hírügynökség szerint Flynn beismerő vallomást tesz.

A múlt héten olyan értesülések jelentek meg az amerikai sajtóban, miszerint

Flynn hajlandó lehet együttműködni a különleges ügyész csapatával.

Robert Mueller javaslatára a múlt hónapban már vádat emeltek Paul Manafort, a Trump-kampány volt igazgatója, az egyik volt munkatársa, Richard Gates és a kampány egyik volt önkéntese, George Papadopoulos külpolitikai tanácsadó ellen.

Michael Flynnt a tavalyi elnökválasztási folyamatba történt esetleges orosz beavatkozásról folyó vizsgálat egyik központi alakjaként tartják számon. Kinevezése után alig 23 nappal mondatta le őt Donald Trump, miután kiderült, találkozott és megbeszélést folytatott a Washingtonban akkreditált akkori orosz nagykövettel, de erről nem számolt be sem az elnöknek, sem Mike Pence alelnöknek.

 

Fogócska a gázkamrában – tiltakozás

0

A Wiesenthal Központ és néhány más zsidó intézmény Andrzej Duda lengyel elnökhöz fordult, hogy tisztázzon egy kínos helyzetet: egy lengyel rendező Fogócska című filmjében ugyanis nem másutt, hanem egy gázkamrában fogócskáznak.

Artur Zmijewski filmje még 1999-ben készült, és azonnal tiltakozást váltott ki Izraelben. Németországban és Észtországban betiltották a filmet kegyeletsértés miatt. A lengyelországi Krakkóban még 2015-ben is szerepelt egy rendezvényen.

Történelmi tény, hogy Lengyelország területén ölték meg a legtöbb zsidót a holocaust idején.

Efraim Zuroff, a Wiesenthal Központ vezetője elmondta a BBC-nek: azért fordultak most Duda köztársasági elnökhöz, mert kiderült, hogy a Fogócska a Stutthof koncentrációs tábor területén játszódik! Ebben a táborban több mint 65 ezer embert öltek meg a nácik a holocaust idején. Ezt a tábort szabadították fel utolsóként, 1945 május elején a szovjet csapatok.

A Wiesenthal központ most azt szeretné tudni:

hogyan kaphatott forgatási engedélyt Lengyelországban egy ilyen film?

Miért csak most tiltakoznak, hiszen a film csaknem húszéves? Azért, mert csak most derült ki, hogy a film a Stutthof lágerben készült. Korábban sokan filmgyári konstrukcióra gondoltak.

Lengyelországban a jobboldali populista kormányzat olykor igen elnézően kezeli az antiszemita jelenségeket. Ez a film jóval azelőtt készült, hogy a Kaczynski rendszer megkezdte működését Lengyelországban.

Nem egyiptominak való vidék: a Sínai-félsziget

0

Már véget ért a hivatalos nemzeti gyász Egyiptomban, de továbbra sem sikerült napirendre térni a Bir el-Abdan mecset ellen, több mint 300 életet követelő támadás felett, amely a legsúlyosabb merénylet volt az ország történelmében. Habár egyelőre még senki nem vállalta magára a támadást, az Iszlám Állam (ISIS) valamelyik “leányvállalatát” sejtik a háttérben, ami egyben azt feltételezi, hogy az ISIS ellen folytatott harcnak még koránt sincs vége. 

Fattáh asz-Szíszi egyiptomi elnök a Bir el-Abdan ellen elkövetett merényletek után felszólította a vezérkari főnököt és a belügyminisztériumot, hogy az elkövetkező három hónap során stabilizálják a Sínai-félszigetet. Ehhez pedig, ahogyan az arab vezető mondta

“Brutális erőt is bevethetnek”

Azóta az egyiptomi légierő pár tucat légitámadást intézett a térségben, de egyelőre az elemzők és a szakértők találgatják, hogy milyen módszerekkel lehetne még fokozni Kairó terrorizmus elleni háborúját. Hiszen Egyiptom évek óta pénzt, erőforrást és emberéletet nem kímélve próbálta meg “pacifikálni” a Sínai-félszigetet. A Szíszi által támasztott “szoros határidő” pedig még keményebb fellépésekre sarkalhatja az egyiptomi hadvezetést, amely eddig sem bánt kesztyűs kézzel a helyiekkel. Idén áprilisban nagy felzúdulást keltett a nemzetközi médiumokban egy olyan kiszivárgott videó, amelyen az egyiptomi katonák fegyvertelen embereket végeznek ki valahol a Sínai-félsziget környékén.

Nem az egész Sínai-félszigetre terjed ki a terrorizmus. A déli területeken – már csak a turistaparadicsomok miatt is – sokkal nagyobb a kontroll. Elsősorban a félsziget északi részén, a Gázával határos környéken összpontosul. A kép forrása: brit külügyminisztérium.

Sokkal kiterjedtebbé válhatnak a harcok, a nehéz gazdasági helyzetben lévő arab ország több fegyvert vásárolhat, illetve Egyiptom más országokkal is szorosabban együttműködhet.

Csakhogy már elsősorban nem azokkal, akikkel korábban szokott:

amióta 2017. augusztus 23-án a Trump-adminisztráció törölte az Egyiptomnak szánt 95 millió dollárnyi gazdasági (főleg élelmiszer-) -segélyt, és visszatartott 195 millió dollár értékű katonai támogatást, Kairo azóta ismét Oroszország felé kezdett el lavírozni, amit jól szimbolizált az ed-Dabaa mellett tervezett atomerőmű megépítéséről szóló szerződés aláírása.

Viszont a két ország közötti együttműködést és a terrorizmus elleni harc újabb szintjét jelentené az a megállapodás, amelyet a héten kötöttek a felek. Vagyis ezentúl, ha az orosz légierő akarja, akkor használhatja az arab ország légibázisait a szíriai, de akár a Sínai-félszigeten zajló bombázásokhoz is. Ugyanúgy feltételezhető, hogy Egyiptom a többi Perzsa-öböl menti monarchiától (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) szintén több anyagi támogatást fog kérni (az emírségek esetében katonai segítséget, ez egyáltalán nem számítana újdonságnak), s nem elképzelhetetlen Izraellel és akár a szíriai Bassár el-Aszad-dal való szorosabb kooperáció sem.

Törvényen kívül 

Ugyanakkor jogosan merül fel a kérdés:

Egyiptom a még nagyobb nemzetközi együttműködéssel és erőteljesebb katonai fellépéssel képes lesz-e hosszabb távon stabilizálni a Síniai-félsziget? 

Ugyanis a Sínai-félsziget nem az elmúlt két-három évben lett Egyiptom egyik legveszélyesebb, legforrongóbb és legkaotikusabb régiója. Igazából már évszázadok óta egy olyan területnek számított, ahol a törvény és az államhatalom nehezen vagy egyáltalán nem érvényesült, rendszeresen törtek ki felkelések és zavargások, a beduin törzsek hol egymással, hol az egyiptomi monarchiával, hol pedig a külföldi megszállókkal (az Oszmán-Török Birodalomtól kezdve, Franciaországon át, egészen a Brit Birodalomig bezárólag) viseltettek hadat. Ezzel párhuzamosan pedig virágzott a feketekereskedelem, a legjelentősebb csempészútvonalak ezen a területen vonultak át és leghírhedtebb útonállók is itt tevékenykedtek. Végül pedig az sem véletlen, hogy a november 24-i támadás célpontjai a szúfik – az iszlám vallás egyik békésebb és misztikusabb irányzata – voltak, akik közül sokan az üldöztetések vagy a pogromok elől a Sínai-félszigetre is vándoroltak.

Egy szúfi ünnepség Kairóban. A kép forrása: Flickr. com

Lényegében a Sínai-félsziget volt – a Gázai-övezet és Golán-fennsík mellett – az olyan nagyobb terület, amely a leginkább megszenvedte az összes arab-izraeli háborút, hiszen hol Egyiptom, hol Izrael fennhatósága alá tartozott, a legnagyobb és legvéresebb ütközetek pedig rendre itt zajlottak. Mivel az 1979-es egyiptomi-izraeli különbéke megkötése után  egyszer sem cserélt gazdát terület, és ez lehetőséget adott arra, hogy komoly befektetéseket hajtsanak végre a régióban. Hamarosan ez lett a legfontosabb kőolajtermelővé – az Egyiptom számára az össztermelés körülbelül harmadát biztosította -, és a turizmus terén is a Vörös-tengeri partvidék, illetve a déli területek váltak az egyik legkedveltebb célterületté.

Hoszni Mubárak egyiptomi elnök hivatali idejének egyik legjelentősebb eredménye volt, hogy jól tudott egyensúlyozni a helyi törzsek között, akik közül nem egyet sikerült a kormány mellé állítania vagy legalábbis  megvesztegetéssel megakadályozni a lázadást. Ugyanúgy jelentős szerepet játszott a nemzetközi közösség is: a Többnemzeti Erők és Megfigyelők (MFO) békefenntartó misszió őrizte a békét, pénzügyi segélyprogramokat és fejlesztési terveket valósítottak meg a környéken.

Magyar katonák is részt vettek a MFO-ban: A Magyar Honvédség 1995-2015 között szintén jelen volt a régióban. Az utolsó váltás után 42 békefenntartó tért vissza Magyarországra. A kép forrása: Link. 

Egyszer véget ér… 

Ezért a 2011-ben bekövetkezett egyiptomi események nemcsak Mubárak “uralkodásának”, hanem a Sínai-félszigeten lévő törékeny békéjének a végét is jelentették. A korábban kormányhoz közel álló törzsek elvesztették támogatásukat vagy éppen hitelüket a helyiek előtt, akik ehelyett – nemcsak ideológiai, hanem megélhetési gondok miatt is – a szélsőséges iszlamista eszmékben keresetek megnyugvást. Emiatt gyakorlatilag gomba módra szaporodni kezdtek a különböző szélsőséges iszlamista csoportok. Sokáig az al-Kaidához tartozó Egyiptomi Iszlám Dzsihád – az ő tagjai követték el az Anvár Szadat elleni 1981-es merényletet – volt a legjelentősebb ilyen csoportosulás, de 2011-ben hirtelen több versenytársuk is akadt, mint az Anszár Beit al-Makdisz (Jeruzsálem Partizánjai) vagy  az Anszár as-Saría (Iszlám Törvénykezés Hívei) helyi ága.

Lángoló gázvezeték és olajkutak. 2011 után ugrásszerűen megnőtt a közös egyiptomi-izraeli vezetékek elleni támadások száma. Kép forrása: Link

Ezekben a csoportokban rendszerint az volt a közös, hogy szorosabb-lazább viszonyt ápoltak az al-Kaida nemzetközi hálózatával, elutasították a korruptnak tekintett egyiptomi kormány hatalmát, és dzsihádot folytattak egy iszlám állam megteremtése érdekében. Nagyon jó kapcsolatokat építettek ki a gázai (Hamász) és a 2011 utáni líbiai militánsokkal, és az anyagi – főleg fegyver – támogatások is tőlük érkeztek. Ezek a csoportok nem válogattak, mivel ha nem a katonák ellen követtek el merényleteket, akkor gyakran egymás ellen harcoltak.

A Sínai-félszigeten dúló harcok pedig még kiélezettebbé váltak Mohamed Murszi, iszlamista elnök és a Muszlim Testvériség vezetőjének 2012-ben történt megválasztását követően. Murszi azonban egyáltalán nem sietett megoldani a kérdést: nemcsak azért, mert ideológiailag a Muszlim Testvériség egyes vezető tagjai “ideológiai rokonságot” véltek felfedezni a helyi csoportokkal, hanem közvetve hozzájárultak az elnök hatalmának megszilárdításában. Például a rá nézve veszélyesnek gondolt katonai vezetőket rendszerint ide küldte, és a folyamatosan növekvő áldozatok száma – 2011 és 2013 között 971-en vesztették életüket az összecsapásokban – lehetőséget teremtett a tisztogatásokra és kényszernyugdíjazásra.

Ilyen volt például a 2012-es “Sas-hadművelet”, amely egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és ez újabb tisztogatásokhoz vezetett. 

Olaj a tűzre 

Murszi 2013-ban történt megbuktatása után a harcok még jobban kiéleződtek. A Muszlim Testvériséget és a hozzá hasonló csoportokat terrorszervezetekké nyilvánították, betiltották és üldözni kezdték. Habár több ezer tagját és vezetőjét állították bíróság elé – több százukat halálra ítélve  – elég sokaknak sikerült elmenekülniük a szomszédos Líbiába vagy a Sínai-félszigetre, ahol azonnal csatlakoztak valamelyik szélsőséges csoporthoz. Így pár hónap alatt több mint százra emelkedett a támadások száma és a mai napig nem tudni, hogy pontosan mennyien vesztették életüket ebben az időszakban.

Miután 2014-ben Fattáh asz-Szíszi lett Egyiptom elnöke, ígéretet tett a rendteremtésre és a terrorizmus megszüntetésére, de az országban azóta sem változott érdemben a helyzet. Habár a támadások nagy részét a Sínai-félszigeten hajtották végre, nem kizárólag oda koncentrálódott: Kairóban és más egyiptomi nagyvárosban szintén sokan haltak meg, de például a szomszédos Líbiában is már több tucatra tehető azoknak az egyiptomiaknak száma, akikkel a helyi militáns csoportok végeztek.

2015. februárjában 21 egyiptomi kopt keresztény vendégmunkást fejezett le Líbiában. A kép forrása: Youtube.

A diplomáciai képviseletek (például az olasz konzulátus) és a külföldiek szintén kedvelt célpontnak számítottak. Ezen a téren a legsúlyosabb merénylet kétségkívül az volt, amikor 2015. október 31-én Sarm es-Sejkből felszállt Metrojet Flight 9268-as repülőgépet a Sínai-félszigeten felrobbantották: a 224 halálos áldozatból 212-en orosz állampolgárok voltak, ezért Moszkva szinte azonnal hozzálátott a mintegy nyolcvanezer orosz turista hazamenekítéséhez. A Vörös-tenger térségében lévő üdülők szinte teljesen kiürültek, mivel az ott nyaralók több mint 70 százalékát oroszok tették ki. Az orosz légitársaságok – a britekkel és a franciákkal együtt – törölték az egyiptomi járataikat. Ezt súlyosan megszenvedte az egyiptomi turizmus, amely 2016-ban már csak 5,2 millió látogatót fogadott, miközben 2010-ben ez a szám tíz millióval több volt.

Az ilyen merényleteket rendre megtorlás, bombázás, kiterjedt katonai hadművelet, vagy szigorú katonai intézkedések követték. Például 2014-ben elrendelték egy “pufferzóna” (ütközőterület) létrehozását a gázai-egyiptomi határon, balamint Rafah város keleti részének az evakuálását. Egyiptomi források szerint mintegy 800 házból költöztették ki az embereket és legalább 10 000 lakost evakuáltak a térségből. Ezzel párhuzamosan rendkívül megszigorodtak a határátlépések, és gyakorlatilag az összes csempészalagutat berobbantották az egyiptomi-izraeli határon.

A pufferzónát pont októberben bővítették ki, így  13 kilométer hosszúságú és 1500 méter mélységű lett.

Hidrával küzdve 

Csakhogy, mint a Bir el-Abdan elleni támadás mutatja ezek sem vezettek eredményre. Igaz, egyelőre senki nem vállalta magára a támadást, csupán annyit tudni, hogy a körülbelül 40 fős csoport az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet zászlaját lengetve, több járművel közelítette meg a helyszínt. A mecset környékén pokolgépeket robbantottak fel és a menekülőkre kézifegyverekkel nyitottak tüzet. (A merénylet részletesebb leírása: itt olvasható)  Sokan a korábban említett Anszár Beit al-Makdiszt sejtik a merénylet mögött, akik 2014-ben hűséget esküdtek az ISIS-nek és felvették a Sínai Vilajetet nevet. Idővel ők lettek a legaktívabb terrorcsoport a környéken, az általuk meggyilkoltak száma pedig meghaladhatja a több mint 1000 főt, állításaik szerint ők a felelősek az orosz gép felrobbantásáért.

De ha valóban ők állnak a merénylet hátterében, az igencsak rossz hír lenne nemcsak Egyiptom, hanem az egész nemzetközi közösség számára. Tavaly ugyanis úgy tűnt, hogy legyőzték és felbomlasztották a Sínai Vilajetet. Ám hamarosan új vezetőjük akadt a Szíriát megjárt Abu Oszama al-Maszri személyében, akinek sikerült újraszerveznie a csoportot. Ráadásul ő ennél többet is tett: amikor már látható volt, hogy Irakban és Szíriában már az ISIS képtelen megtartani a területeit, ezért igyekezett minél több fegyverest átcsoportosítani más térségekbe, elsősorban Észak-Afrikába.

Sínai Vilajet tagjai.

Ezért a Sínai-félsziget a terroristák számára egy kiemelt menedékhelyként kezdett el funkcionálni, amely tökéletes a gerilla hadviselésre, a terrorizmusra, az “üss és fuss” jellegű akciókra. Ezzel párhuzamosan maguk mögött tudhatják több beduin törzs támogatását is, és képesek soraikat feltölteni az itt élő, szélsőséges nézeteket valló és a kormányzatban csalódott emberekkel. Lényegében az már csak hab a tortán, hogy a Sínai-félsziget északi részén húzódó csempészútvonalakat és megmaradt alagutakat tökéletesen kihasználják a fegyver- és lőszer-utánpótlásra.

Ez pedig csak tovább erősíti azokat az aggodalmakat, amelyek szerint hiába űzték ki az ISIS-t a “magterületekről”, vagy Irakból és Szíriából (egy bizonyos mértékig Líbiából), a terrorszervezet ellen folytatott háború még korántsem ért véget. Sőt, egy az területre kiterjedő és rendkívül sok áldozattal járó harc igencsak nagy veszély jelentene a globális gazdaságra nézve: a Sínai-félsziget mellett helyezkedik el a Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger, amely a világgazdaság egyik legfontosabb ütőere.

Már nem keresik az eltűnt argentin tengeralattjárót

0

Az argentin haditengerészet befejezi a két hete eltűnt tengeralattjáró legénységének kimentésére tett kísérleteket – jelentették be Buenos Airesben.

A San Juan nevű járműről utoljára november 15-én érkezett hír. Szakértők azt mondták, hogy egy hétre, legfeljebb tíz napra van készletük levegőből. A 44 fős személyzet túléléséhez fűzött reményeket nagyrészt szertefoszlatták azok a jelentések, melyek szerint víz alatti robbanást észleltek abban a térségben, ahonnan utoljára jelentkeztek be.

Több mint kétszer annyi nap telt el, mint amennyi alatt reményt lehetett fűzni a tengerészek megmentéséhez – mondta egy szóvivő. Közölte ugyanakkor, hogy folytatják a tengeralattjáró felkutatását célzó műveletet, amelyhez külföldi segítséget is igénybe vesznek.

A San Juan eltűnése előtt

a kapitány az egyik akkumulátorkamrában keletkezett elektromos problémáról számolt be,

és ezt követően kapott parancsot arra, hogy térjen vissza a fővárostól 400 kilométerre délre lévő Mar del Plata-i támaszpontjára. Korábbi közlések szerint a hadihajó november 13-án indult vissza az ország legdélebbi csücskéből, Ushuaia kikötőjéből.

A haderőnem szóvivője, Enrique Balbi hétfőn újságíróknak elárulta: a kapitány akkor arról számolt be, hogy víz ömlött be a hajó légszívóján keresztül, miközben éppen zajlott az akkumulátorok töltése. A víz a szellőztetőrendszeren keresztül folyt be a hajóorrba, az ott lévő egyik akkumulátorrekeszbe, ahol a csatlakozókon rövidzárlatot és tüzet okozott, de azt eloltották. Hogy később mi történt, azt még nem tudni.

A szóvivő közölte, hogy közel másfélmillió négyzetmérföld óceánfeneket kutattak át radarral, de nem találták nyomát a tengeralattjárónak. A sikertelen mentésben 28 hajó, kilenc repülőgép és 4 ezer ember vett részt 18 országból.

Megalakult az új izlandi kormány

0

A Baloldali-Zöld Mozgalom, a konzervatív Függetlenségi Párt és a centrumot képviselő Haladó Párt bejelentette hármas kormánykoalíciójának megalakulását. Az új kormányfő az egyik legnépszerűbb politikus, Katrín Jakobsdóttir, a Baloldali-Zöld Mozgalom vezetője.

A három párt háromhetes tárgyalásokat követően állapodott meg az Izlandon példa nélkülinek számító kormánykoalíció megalakításáról.

“Eltartott egy ideig, míg megalakítottuk ezt a kormányt. Mindig is szem előtt tartottuk az együttműködés fontosságát,

szeretnénk áthidalni a különböző pártok közti szakadékot

és sokféleképpen együttműködni az ellenzékkel” – mondta Jakobsdóttir, aki amúgy az ország egyik legnépszerűbb politikusa, korábban oktatási miniszter volt. A pártvezetők a közös sajtótájékoztatón a legfőbb célkitűzések között a gazdasági és politikai stabilitás biztosítását és az egészségügyi rendszer javítását említették.

Az új koalíció szűk többséggel, 33 hellyel rendelkezik a 63 fős törvényhozásban. A korábbi beszámolók 35 mandátumról szóltak, ám utólag kiderült, hogy a Baloldali-Zöld Mozgalom két tagja nem támogatta az új koalíciót.

Izlandon október 28-án,

egy éven belül másodszor tartottak előrehozott választásokat

azután, hogy Bjarni Benediktsson korábbi miniszterelnöknek szeptemberben le kellett mondania, mert a Fényes Jövő nevű párt kilépett a koalícióból. Kiderült ugyanis, hogy a kormányfő apja levélben arra kérte a hatóságokat, töröljék a bűnügyi nyilvántartásból egy barátját, akit 2004-ben elítéltek, mert 12 éven át rendszeresen megerőszakolta mostohalányát.

Az izlandi jog lehetőséget ad arra, hogy az elítéltek tiszta lappal indulhassanak, ha hárman kérvényezik azt. A Fényes Jövő azt kifogásolta, hogy a miniszterelnök pártjához tartozó igazságügyi tárca megpróbálta eltitkolni az ügyet.

Együttműködik migrációs kérdésekben az EU és az Afrikai Unió

0

Erről a két kontinens vezetői az Elefántcsontparton tartott csúcstalálkozón döntöttek.

A kétnapos tanácskozás végén elfogadott zárónyilatkozatban több mint 80 ország vezetői értettek egyet abban, hogy szorosabbra fűzik az együttműködést kulcsfontosságú kérdésekben, így

a migráció, a biztonság, a beruházások, az oktatás és a fenntartható fejlődés

területén.

“Soha nem voltunk ennyire egymásra utaltak. Soha nem voltunk rákényszerülve arra, hogy ilyen sürgősen lépjünk fel” – mondta a találkozó házigazdája, Alassane Ouattara elefántcsontparti elnök.

“A két kontinens történelme és földrajzi helyzete következtében egymástól függ, és kölcsönös akaratunk, hogy mindkét fél számára előnyös partnerség keretében fejlesszük a gazdasági kapcsolatokat” – mondta Alpha Condé guineai elnök, az AU elnöke.

Az uniós és afrikai vezetők

megállapodtak egy kimenekítési tervben,

amelynek segítségével a menedékkérőket visszavihetik országukba Líbiából, az Afrikából Európába vezető útvonal fő tranzitállomásáról.

Fajez Szerradzs, a nemzetközileg elismert líbiai kormány vezetője beleegyezett, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Nemzetközi Migrációs Szervezet munkatársai belépjenek a líbiai befogadó központokba, hogy segítsék a menekültek hazajutását.

A megállapodás azután jött létre, hogy sürgősséggel tanácskozást tartottak a líbiai rabszolgapiacokról.

Az emberkereskedők kezébe kerülő menedékkérők sorsa volt az fő témája a tanácskozásnak,

amelyen eredetileg az afrikai fiatalság fejlődését kívánták megvitatni.

Az abidjani csúcstalálkozón Európa 28 és Afrika 55 országának vezetői vettek részt, köztük Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte.

Orosz kapcsolatairól kérdezte Trump vejét a bizottság

0

Amerikai sajtóértesülések szerint meghallgatta Jared Kushnert, Donald Trump amerikai elnök vejét és tanácsadóját az a vizsgálóbizottság, amely a tavalyi amerikai elnökválasztási kampány orosz szálait vizsgálja.

A CNN, a The New York Times és az AP is úgy értesült szerda este, hogy Kushner találkozott a Robert Mueller különleges ügyész vezette testülettel, és a meghallgatáson elsősorban arról esett szó, hogy milyen szerepet játszott az orosz kapcsolatokban Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó. A bizottság főként azt vizsgálja, hogy

az orosz kapcsolatok befolyásolták-e a tavalyi kampányt a később megválasztott Trump javára.

A meghallgatásról kevés részlet szivárgott ki. A források abban értenek egyet, hogy Muellerék azt próbálták tisztázni, milyen információkkal rendelkezik Kushner Flynn orosz kapcsolatairól. Trump vejének ügyvédje annyit közölt, hogy ügyfele mindenben együttműködik a témára vonatkozó vizsgálatok lefolytatóival.

A 73 éves Rober Muellert, aki hosszú ideig volt az FBI igazgatója is, májusban bízták meg az Oroszországot érintő átfogó vizsgálat irányításával. A vezetése alatt álló bizottság mások mellett éppen Kushner és Flynn orosz kapcsolatait vizsgálja.

Jared Kushnerről tudni lehet, hogy ifjabb Donald Trumppal együtt tavaly tavasszal találkozott Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvédnővel. Flynn-nek, aki Trump első nemzetbiztonsági tanácsadója volt, februárban azért kellett lemondania, mert az amerikai kormányzatot is félrevezette Oroszország Washingtonban akkreditált nagykövetével folytatott találkozójáról.

A vizsgálat miatt Trump is egyre nagyobb bajban lehet.

Védelmet kérnek a máltai EP-képviselőknek

0

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke védelmet kért a hét máltai képviselő számára, miután egyiküket korábban életveszélyesen megfenyegették.

Tajani nemrég hasonló levelet kellett, hogy küldjön Lengyelországba, ahol szimbolikusan felakasztottak egy szélsőjobboldali tüntetésen néhány olyan lengyel EP-képviselőt, aki a jobboldali-populista varsói kormányt bírálta Brüsszelben.

Néhány hete Máltán felrobbantották egy oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia autóját. Előtte

ő is életveszélyes fenyegetéseket kapott, az Európai Parlament gyanúja szerint ezek részben kormányzati körökből érkeztek.

Az újságíró ugyanis gyakran foglalkozott a kormányt is érintő kínos ügyekkel: az azeri korrupciós botránnyal vagy a Panama Papírokkal.

Az Európai Parlament korábban már követelte Joseph Muscat máltai miniszterelnöktől, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a hatóságok fényt derítsenek az újságírónő meggyilkolásának körülményeire.

Németország nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat Észak-Koreával

0

Hiába követeli ezt az amerikai kormány.

Az USA arra szólított fel minden államot, amelynek vannak diplomáciai kapcsolatai Észak-Koreával, hogy szakítsák meg azokat, és utasítsák ki az észak-koreai munkásokat. A külügyi szóvivő külön kiemelte Németországon, és különösen fontosnak nevezte, hogy az EU legfontosabb állama lépjen a kérdésben.

Az uniós tagállamok közül Németország mellett Nagy Britanniának és Svédországnak is van nagykövetsége Észak-Koreában.

A Deutsche Wellének most Jürgen Hardt, aki a német kormánypártban a transzatlanti kapcsolatokat koordinálja, azt mondta: ez hiba lenne. Szerinte

“csakis diplomáciai megoldás lehetséges.

Ha lemondanánk erről, akkor nem maradna más, mint az orosz és a kínai nagykövetség Phenjanban.”

Németországhoz hasonlóan Oroszország is közölte: esze ágában sincs megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat Észak-Koreával.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK