Fontos

Boris Johnson: nincs áttörés brexit ügyben

A brit miniszterelnök, aki részt vesz az ENSZ közgyűlésen, találkozik uniós vezetőkkel, de nem számít arra, hogy ebből áttörés lenne. Ugyanakkor Boris Johnson hangsúlyozta: van előrelépés a brexit tárgyalásokon.

Az egyik fő akadály Írország, melynek külügyminisztere nem különösebben optimista:

Még lehetséges a brexit megállapodás , de ehhez Londonnak lépnie kell

Ezt hangsúlyozta Írország külügyminisztere kissé lehűtve azokat a reményeket, melyeket Jean-Claude Juncker ébresztett a nemzetközi közvéleményben mondván: megvan a lehetőség a megállapodásra a brit kormány és az Európai Unió között a kilépésről. A brüsszeli bizottság távozó elnöke ezt azt követően jelentette ki, hogy eszmét cserélt Boris Johnsonnal, aki új javaslatokkal állt elő. Az angol font árfolyama kéthónapos csúcsra emelkedett a bejelentés hallatán noha Jean-Claude-Juncker a Skynews-nak nyilatkozva becsülettel beismerte: nem volt még ideje elolvasni az új brit javaslatokat. Boris Johnson miniszterelnök azt állítja, hogy az Európai Unió októberi csúcsértekezletén még el lehet fogadni egy olyan kilépési megállapodást, mely mindenkinek megfelel. Ugyanakkor Boris Johnson ragaszkodik ahhoz a korábbi ígéretéhez is, hogy akkor is kivezeti Nagy Britanniát az Európai Unióból október 31-ig, ha nem lesz semmiféle megállapodás. Jean-Claude Juncker is akkor távozik a brüsszeli bizottság éléről vagyis a brexit lehet a hattyúdala:

„Nem állok erotikus viszonyban a záradékkal!”

A 65 éves Jean-Claude Juncker így kívánta jelezni, hogy még mindenről tárgyalni lehet. Így a híres záradékról is, mely Írország és Észak Írország határáról szól. A kilépés után ugyanis itt lenne az Európai Unió és az Egyesült Királyság határa. De ez számtalan problémát felvet mind az emberek mind pedig az áruk és a pénzek szabad mozgását illetően. Épp ezért Írország külügyminisztere jóval kevésbé optimista mint Jean-Claude Juncker.

„Őszintén meg kell mondanunk, hogy még nagy a távolság London és Brüsszel között”

Simon Coveney ír külügyminiszter elmondta, hogy „a hangulat jobb, de a távolság továbbra is nagy”! Konkrét javaslatokat sürgetett Londontól – felhíva arra a brit kormány figyelmét, hogy „mindenki veszítene akkor, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozna az Európai Unióból, de a legtöbbet mi veszítenénk: a britek és Írország!” Jean-Claude Juncker is azt hangoztatta, hogy a no deal brexit katasztrófa lenne. „Mindenki meg akar állapodni” – ismerte el az ír külügyminiszter is, de ettől még nem kerülnek közelebb a megoldáshoz a tárgyaló felek.

Írországnak 500 kilométeres határa van Észak Írországgal, és a helyi rendőrfőnök Belfastban elismerte: nem tudnák megoldani a határ őrizetet, mert nincs elég emberük. Amikor Boris Johnson Belfastban járt, ígért plusz pénzeket Észak Írországnak, de ennél minden bizonnyal jóval többre lesz szükség akkor, ha az Egyesült Királyság úgy távozik az Európai Unióból , hogy nem lesz megállapodás. Írország külügyminisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy felborulhat az a társadalmi béke, melyet az 1998-as egyezmény biztosított Észak Írországnak. A katolikusok és protestánsok háborúskodásának véget vető egyezmény, melyet az USA közvetítésével sikerült elfogadtatni, most újra veszélybe kerülhet. Az IRA emberei nyugodtan átjöhetnének a határon, ezt nem tudnánk megakadályozni – hangsúlyozta Észak Írország rendőrfőnöke.

A záradék akadályozza új szabadkereskedelmi egyezmények megkötését

A brit parlamentben sokan azért nem tartják elfogadhatónak a záradékot, mert az nem szüntetné meg a szabadkereskedelmet az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Emiatt viszont a londoni kormány nehezen tudna új szabadkereskedelmi egyezményeket kötni az USA-val, Ausztráliával, Kanadával, Kínával vagy Japánnal …

Meggyengült a NATO fölénye Oroszországgal szemben

Fogyatkozik a NATO katonai fölénye. Erről nyilatkozott a sajtónak Joseph Dunford tábornok. Az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke elmondta: legutóbb Ljubljanában találkoztak az észak-atlanti szerződése katonai vezetői, ahol elhatározták, hogy fellépnek az orosz törekvésekkel szemben. Részleteket a négy csillagos amerikai tábornok nem közölt, de utalt rá, hogy nagy figyelemmel kísérik az orosz fegyverkezési akciókat, melyeket az elmúlt évben Putyin irányításával végrehajtottak.

A hétvégén az oroszok nagyszabású katonai gyakorlatot rendeztek Orenburg városának környékén. Ezen az orosz csapatokon kívül részt vettek kínai, indiai és pakisztáni alakulatok is. Rajtuk kívül jelen voltak az egykori Szovjetunió közép-ázsiai tagállamai is: Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tadzsikisztán is. A hadgyakorlaton Putyin elnök vállalta magára a főparancsnok szerepet.

Washingtonban nagy figyelmet keltett Putyinnak az a javaslata, hogy Szaúd Arábia vásároljon orosz rakétavédelmi rendszert olajmezői védelmére. Trump elnök gyorsan amerikai katonákat küldött a szövetséges sivatagi királyságba nehogy Rijádban bárkinek is eszébe jusson orosz fegyvereket vásárolni amerikaiak helyett.

Néhány napja elhunyt a legidősebb holokauszt túlélő

Három hónapig élhettek – mondták az SS őrök Auschwitzban a zsidó foglyoknak, akiket szabályosan halálra dolgoztattak. Marco Feingoldnak szerencséje volt: már a végkimerülés határán volt két és fél hónap után, de akkor átvitték egy másik munkatáborba, ahol sokkal jobbak voltak az életfeltételek. Három német munkatábort is megjárt amíg aztán az amerikaiak fel nem szabadították a nagy lágert Buchenwaldban.

Marko Feingold ezek után hazaindult. Ugyan Besztercebányán született 1913-ban de az osztrák fővárosban töltötte gyermekkorát. Az orosz határőrök azonban megállították Ausztriában. Közölték Karl Renner szociáldemokrata kancellár rendeletét:

Ausztria nem fogadja vissza a zsidókat !

1945 után is igen élénken megmaradt az antiszemitizmus Ausztriában – emlékezett vissza Marko Feingold. A zsidók egyszerűen nem találtak munkát maguknak! Ezért Marko Feingold az amerikai övezetbe tartozó Salzburgban emigrációs központot hozott létre: több mint százezer osztrák zsidónak segített új életet kezdeni Ausztrián kívül! Ő maga azonban ragaszkodott Ausztriához: ruha üzletet nyitott Salzburgban, és sikeres vállalkozó lett. Amikor Németországban megkezdődött a szembenézés a nácizmussal, akkor Marko Feingold úgy gondolta, hogy Ausztriában is itt az idő! Tévedett! Annak ellenére, hogy Ausztriának zsidó kancellárja volt Bruno Kreisky személyében, de a szembenézés a nácizmus bűneivel elmaradt. Pedig Hitler és Eichmann osztrák volt éppúgy mint Kaltenbrunner, a nemzetbiztonsági főnök, aki a lágereket igazgatta.

Csak a huszonegyedik században változott meg a helyzet

Lassan kihalt az a generáció, mely aktív volt a náci időkben, és a fiatalok már nyíltabban szembenézhettek a múlttal, melyet Nobel díjas honfitársnőjük, Elfriede Jelinek is elébük tárt. Az idős Marko Feingold immár elmesélhette életét, mely 1940-től 1945-ig náci lágerekben zajlott. Auschwitzban ő volt a 11996-os fogoly. Élete végső periódusában számtalan elismerés érte az osztrák állam részéről. A fiatal kancellár, Sebastian Kurz külön is fogadta, hogy kifejezze az elismerését a holokauszt túlélőnek, aki annak ellenére nem hagyta el Ausztriát, hogy szülőföldje többször is megtagadta őt.

Hadjáték – külföldi résztvevőkkel, a főparancsnok Putyin

Orenburg városának környékén rendezik meg a hétvégén azt a nagyszabású hadgyakorlatot, melyen az orosz csapatokon kívül néhány más ázsiai állam katonái is részt vesznek.

Ott vannak a kínaiak, az indiaiak és a pakisztániak valamint az egykori szovjet tagállamok: Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tadzsikisztán katonái.

Putyin elnök személyesen játssza a főparancsnok szerepét. Oroszország folyamatosan erősíti szövetségi rendszerét Ázsiában, ahol elsősorban az orosz fegyverek iránt mutatkozik érdeklődés. Nemrég az orosz Távol Keleten rendeztek nagyszabású hadgyakorlatot, melyen kínai alakulatok is részt vettek. Mindez figyelmeztetés az Egyesült Államoknak, hogy Oroszországgal akkor is számolnia kell, ha gazdaságilag eltörpül Amerika mellett, de katonai ereje továbbra is figyelemreméltó – különösen, ha figyelembe vesszük a szövetségesi viszonyát Kínával.

Az USA megerősíti Szaúd Arábia légvédelmét

Joseph Dunford vezérkari főnök bejelentette Washington megerősíti Szaúd Arábia légvédelmét. Eza z USA egyik válasza a néhány nap előtti dróntámadásra amely Szaúd Arábia legfontosabb kőolaj kitermelő helyét érte. Ennek következtében napi 6 millió hordóval csökkent a szaúdi olaj kitermelés felborítva ezzel az egyensúlyt a globális piacon.

Putyin orosz elnök azt ajánlotta Szaúd Arábiának, hogy vásároljon orosz légvédelmi rendszereket, melyek a dróntámadásoktól is képesek megvédeni a világ egyik legjelentősebb olajexportáló országát. Erre reagált úgy Trump elnök, hogy engedélyezte amerikai katonák küldését Szaúd Arábiába, hogy megerősítsék az ország légvédelmét.

Szaúd Arábia és az Egyesült Államok Iránt vádolja a drón támadással, de Teheránban azt állítják: a drónok irániak voltak, de nem ők lőtték ki azokat, hanem a szövetségeseik, a huthi lázadók Jemenből. A Szaúd Arábiával szomszédos arab államban évek óta véres polgárháború dúl , melyben a szunnita törzseket Szaúd Arábia míg a síita huthi lázadókat Irán támogatja. A huthi lázadók főnöke bejelentette: nem lesz több hasonló dróntámadás Szaúd Arábia ellen. Cserébe azt kérte, hogy Szaúd Arábia állítsa le hadműveleteit Jemenben.

Ki hívja meg?

Greta Thunberg svéd diáklány, klímaváltozás-aktivista, 2018. augusztusa óta sztrájkolt Stockholmban a parlament lépcsőjén. Hazája politikusait szeretné rávenni arra, hogy többet tegyenek a klímaváltozás ellen.

A 16 éves lány híresség lett az interneten, a klímaváltozatozással kapcsolatos kongresszusokon meghívottként többször felszólalt. Legutóbb az USA-ban próbálta nagyobb felelősségükre figyelmeztetni a politikusokat.

Észak Korea üdvözölte Trump új tárgyalási javaslatát

„Bölcs politikai döntésnek” nevezte az USA elnökének elképzelését arra, hogy miképp lehetne kimozdítani a holtpontról az amerikai koreai tárgyalásokat Kim Myong Gil főtárgyaló. A nukleáris leszerelésről folyó tárgyalásokon ő képviselte hazáját. Most örömmel konstatálta, hogy Trump megszabadult „egy bajkeverőtől”. Nevet a koreai diplomata nem említett, de mindenki tudta, hogy John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóra gondol, aki a kemény vonalat képviselte Washingtonban.

Trump nemrég kijelentette: Egyelőre nem megyek Phenjanba

Kim Dzsong un ugyanis meghívta az amerikai elnököt Észak Koreába. Sajtóértekezletén Trump nem erősítette meg, de nem is cáfolta a meghívást. Közölte: egyelőre nincsenek meg a feltételei egy észak-koreai látogatásnak. Eddig három csúcstalálkozó volt: tavaly Szingapúrban , idén februárban Hanoiban, majd pedig nyáron a G7 csúcstalálkozó után. Akkor Trump Japánból érkezett a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalra. Át is lépett a vonalon. Így ő lett az USA első elnöke, aki Észak Korea földjére tette a lábát.

A tárgyalások azonban nem haladnak. Szingapúrban abban állapodtak meg, hogy Észak Korea leszereli nukleáris fegyverzetét és ballisztikus rakétáit, melyekkel elérheti akár az Egyesült Államokat is. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyeket fojtogatják Észak Korea gazdaságát, ahol a lakosság jelentős része az éhséggel küszködik a fegyverkezési program miatt. A megállapodást mindkét fél másképp értelmezi: Washington szerint csakis akkor oldják fel a szankciókat, ha Észak Korea teljesítette a vállalásait és azt nemzetközi ellenőrök hitelesítették. Észak Korea szerint párhuzamosan kellene haladnia a leszerelésnek és a szankciók feloldásának. Látva a tárgyalások eredménytelenségét, Észak Korea újrakezdte rakéta kísérleteit. Nemrég nevezték ki a rakéta haderőnem parancsnokát az egész észak-koreai hadsereg vezérkari főnökévé.

Phenjanban felébredt a remény amikor Trump elnök kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját. John Bolton ugyanis a kemény vonal híve volt. Ezért küldtek meghívót Donald Trumpnak. Aki közölte, hogy a személyes kapcsolatai nagyon jók Kim Dzsong un-nal, de az újabb találkozónak még nem érkezett el az ideje. Trump figyelmét jelenleg az iráni válság köti le, mert katonai csapással fenyegette meg az iszlamista rendszert, amiért az drónokkal támadta meg a világ legnagyobb olaj kitermelő helyét Szaúd Arábiában.

Pénzbüntetés a migránsokat nem fogadó uniós tagállamoknak

Macron francia elnök beszélt erről Rómában  miután tárgyalt Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel. A két állam egyetértett abban, hogy egységes uniós migráns politika kell.

„Nem szabad felhasználni a migráns politikát az Európai Unió bírálatára!”

– hangsúlyozta Giuseppe Conte olasz miniszterelnök – nyilvánvalóan hazai vetélytársára, Matteo Salvini egykori belügyminiszterre célozva. Orbán Viktor politikai barátja kemény migráns ellenes politikát folytatott, és ezt összekötötte az unió ellenes támadásokkal. Emmanuel Macron köztársasági elnök elismerte: eddig az unió nem fordított megfelelő figyelmet Olaszország problémáira, ahova sok százezer migráns érkezett Afrikából, és ezeket kevés uniós állam volt hajlandó befogadni.

Macron szerint olyan automatikus elosztási rendszer kell, mely nem rendkívüli problémának kezeli a migráns kérdést hanem olyannak, mely évtizedekig eltarthat.

A közszolgálati Deutsche Welle értesülései szerint Macron már megállapodott Merkel kancellárral erről az új rendszerről. Néhány uniós tagállam már jelezte az egyetértését: Spanyolország, Portugália, Románia, Málta, Luxemburg. A tárgyalások eredményeképp az olasz álláspont is közel került a francia-német megállapodáshoz.

Aki nem vesz át migránst, az pénzbüntetésre számíthat

Ezt mondta Macron elnök – régi elképzeléseit felelevenítve. A sajtóértekezleten Rómában nem kérdeztek rá arra, hogy ez pontosan mit is jelent. A francia államfő így nem fejtette ki az elképzeléseit, melyek elsősorban a visegrádi államokat sújthatják. Ez a négy állam ugyanis elvből nem vesz át migránsokat.

Jövő hétfőn Málta szigetén találkoznak az uniós tagállamok belügyminiszterei. Később az októberi csúcstalálkozón kerül napirendre a téma Brüsszelben, ahol megkönnyebbülhetnek az olasz változások miatt. Az új római kormány sokkal rugalmasabb a migránsok fogadásának ügyében mint az előző volt amikor még Matteo Salvini állt a belügyminisztérium élén Olaszországban. Giuseppe Conte kormányfő éreztette a Macron elnökkel folytatott tárgyalások után, hogy Olaszország kész befogadni azokat a migránsokat, akik életük kockáztatásával kelnek át a Földközi tengeren, de ennek az a feltétele, hogy a többi uniós tagállam vállalja ezeket a migránsokat bizonyos automatikus elosztási rendszer alapján.

Gyakorlatilag Codruta-Kövesi az európai főügyész

Próbaszavazáson megkapta a leendő főügyészi posztot Laura Codruta-Kövesi az EU kormányaitól. A román jogász odahaza egy fél kormányra való politikust küldött börtönbe.

Megszavazták a román Laura Codruta-Kövesi európai főügyészi kinevezésének támogatását az európai uniós tagországok kormányainak képviselői, így már gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ő lesz a hamarosan létrejövő intézmény első vezetője. Az Európai Unió soros finn elnökségének tájékoztatása szerint a csütörtöki próbaszavazáson

huszonkettőből tizenhét tagállam voksolt

a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetőjére. Az EU másik társjogalkotó szervezete, az Európai Parlament már korábban határozott támogatásáról biztosította. Pár napja meg is szavazta őt, bár annak nincs jogi hatálya. Az EP eleve a román jogászt preferálta a francia kormány korábbi jelöltjével szemben.

Bennfentes források arról számoltak be, hogy a két intézmény képviselői szeptember 24-én fognak összeülni, akkor minden bizonnyal hivatalosan is megállapodnak a kinevezésről,

ezt követheti a formális megerősítő szavazás a tanácsban.

A tagállamok kormányait tömörítő tanács korábban Jean-Francois Bohnert francia ügyészt támogatta, de időközben még a párizsi kormány is beállt Kövesi mögé. Pontosabban más hazai posztot kapott.

Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben járhat el. Az úgynevezett megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben 22 tagállam vesz részt.

Magyarország nem tagja az ügyészségnek.

Az európai főügyész a hatáskörükbe tartozó bűncselekményekben a nemzeti vádhatóságok felett átnyúlva viheti bíróságig az eljárásokat.

Elemzők rámutattak, hogy egy új intézmény esetében gyakran a jövőre nézve is meghatározó az első vezetőjének személye. Laura Codruta-Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust (köztük több minisztert) rács mögé küldő DNA éléről az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, aki szerint mandátuma idején visszaéléseket követett el a szervezet. A bukaresti kormány hevesen tiltakozott és kampányolt Kövesi megválasztása ellen.

Ki az a tábornok, aki legyőzte Benjamin Netanjahut?

A hatvanéves Benny Gantz Izraelen kivül jóformán ismeretlen. Ezért is próbált meg úgy feltűnni vele szemben Benjamin Netanjahu miniszterelnök, hogy ő olyan államférfi, aki a világ fontos vezetőivel egyenrangúként tárgyal.

Trump és Putyin nem is nagyon titkolta, hogy Benjamin Netanjahut támogatja a választásokon Izraelben. A választópolgárok másképp döntöttek: Netanjahu pártja, a Likud csak 31 képviselői helyet szerzett a Knesszetben míg Benny Gantz tábornok Kék és Fehér Pártja 33-at.

Netanjahu közös kormányzást ajánlott Benny Gantznak

61 képviselő támogatására van szükség a parlamentben a kormányalakításhoz, és elvben így lehetséges lenne a két nagy ellenfél összeborulása. Csakhogy minimális többségük lenne, mely fogyna is, ha valóban koalícióra lépnének egymással. Mindkét oldalon vannak ugyanis olyanok, akik hallani sem akarnak erről. Mindjárt itt van maga Benny Gantz, aki a választási kampány során hangsúlyozta: nem lép be olyan kormányba, melyben Netanjahu a miniszterelnök! Most persze új helyzet van: mind többen vélik úgy, hogy a hetvenéves Benjamin Netanjahu nyugdíjba vonulhatna. A miniszterelnök viszont hallani sem akar erről.

Benny Gantz miniszterelnök?

A tábornok 38 évet töltött el a hadseregben, ahol karrierje végén vezérkari főnök volt. Altábornagyi csillagját épp Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől kapta meg. Kettőjük elképzelése a Közel Keletről meglehetősen hasonló. Benny Gantz abban nem ért egyet Netanjahu-val, hogy Izraelnek annektálnia kellene a Jordán völgyét. Gantz tábornok vezette Izrael hadseregét akkor amikor az csapást mértek a gázai övezetre – sok civil áldozattal. Benny Gantz nem bánta meg egyik akciót sem. Ma is híve az erő alkalmazásának Izrael érdekében.

Jöhet Avigdor Liberman

Az orosz zsidók pártjának vezetője vetette fel először egy nemzeti egységkormány megalakulását, melyben a két nagy mellett az ő kis pártja lenne a mérleg nyelve. Ő Benjamin Netanjahuhoz hasonlóan pragmatikus és ravasz politikus – ellentétben Benny Gantz tábornokkal, aki újoncnak számít a politikai életben. Avigdor Liberman szerint csak Netanjahu nélkül alakulhat nemzeti egységkormány. A Likud párt ragaszkodik Benjamin Netanjahu- hoz – egyelőre.

A miniszterelnöknek három kínos korrupciós ügye van, melyekkel kapcsolatban októberben kezdődnek meg a meghallgatások. A korrupció elleni harc Benny Gantz tábornoknak egyik fő jelszava volt a választási kampányban. Ezért nehéz elképzelni egy Gantz – Netanjahu paktumot, de nem lehetetlen. Az izraeli közvélemény látszólag megosztott, de valójában a három párt elképzelései között nincsen igazán nagy különbség. Vagyis létrejöhet a nemzeti egységkormány, ha más megoldást nem találnak Izraelben…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK