Fontos

Eurószázmilliárdok a klímaváltozás ellen

Az EU 100 milliárd eurót szán a klímasemlegességre. Ursula von der Leyen bemutatta a Zöld megállapodást. Brutális összeg kell a tervhez, a magyar kormány pénzt kér hozzá.

Az Európai Bizottság 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépésének jegyében – mondta Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke szerdán Brüsszelben az európai parlamenti vita előtt. Ám egyedül a 2030-ig szóló intézkedések évi 260 milliárd eurót igényelnek.

A bizottsági elnök Zöld Megállapodás (Green Deal) nevű klímacsomagjának európai parlamenti ismertetése előtt azt mondta:

elengedhetetlen, hogy az unió minél előbb elkötelezze magát a 2050-ig elérni kívánt klímasemlegesség célkitűzése mellett.

A terv véglegesítése zajlik, amelyhez az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van – mondta. Az európai Green Deal a kibocsátás-csökkentésre és munkahelyteremtésre, az innováció ösztönzésére irányul. Célunk, hogy összhangba hozzuk gazdaságainkat bolygónk érdekeivel – tette hozzá.

Von der Leyen az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén az európai zöld megállapodás nevű munkadokumentum bemutatásakor elmondta: a stratégia felvázolja, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé fellendülő gazdaság és javuló életminőség mellett. Ütemtervet határoz meg, amelynek intézkedései

a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést.

Vázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló összeget, egyúttal kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos legyen – közölte.

Az európai zöld megállapodás a gazdaság összes ágazatát lefedi,

mindenekelőtt a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart. Azt közölte, az Európai Bizottság célja, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, s ennek érdekében 100 napon belül éghajlat-politikai jogszabályt terjeszt elő.

A célok elérésére a bizottság továbbá bemutat egy 2030-ig szóló programot,

biodiverzitási, új iparpolitikai stratégiát, cselekvési tervet a körforgásos gazdaság területén, a fenntartható élelmezést célzó, a termelőtől a fogyasztóig minden szakaszt lefedő stratégiát, valamint olyan javaslatokat, amelyek a szennyezésmentes Európa megteremtését hivatottak szolgálni. Az uniós bizottság megkezdi a 2030-ra kitűzött európai kibocsátási célok szigorítására irányuló munkát is, és ütemtervet dolgoz ki a 2050-re meghatározott célok eléréséhez.

Von der Leyen arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai zöld megállapodás céljainak teljesítése jelentős beruházásokat igényel.

A 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség,

ami a 2018-as bruttó hazai termék (GDP) mintegy 1,5 százalékának felel meg.
A beruházási igények kielégítésének támogatása érdekében az uniós bizottság 2020 elején előterjeszti a Fenntartható Európa beruházási tervet. S mivel

az unió hosszú távú költségvetésének legalább 25 százalékát az éghajlat-politikára kell fordítani,

az Európai Beruházási Bank további támogatást fog nyújtani. A bizottság 2020-ban előterjeszt egy zöld finanszírozási stratégiát azzal a céllal, hogy ösztönözze a magánszektor szerepvállalását is a zöld gazdaságra való áttérés finanszírozásában.

Von der Leyen felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy támogassák a jövő európai gazdaságára és környezetére vonatkozó törekvéseket, és segítsék azok megvalósítását.

A magyar kormány jelenlegi hivatalos álláspontja az, hogy csak akkor járul hozzá a terv végrehajtásához, ha ezt finanszírozza az EU.

Pompeo: jobb kapcsolatot akarunk Oroszországgal

Szergely Lavrov Whasingtonban közös harcról tárgyalt a terrorizmus ellen, az „ukrán vonósnégyes” dilemmájáról: választás és autonómia vagy autonómia és választás, de szóba került az a szankció is amely forgalombővüléssel „sulytotta” az oroszokat.

Két év óta most először tárgyalt Washingtonban Lavrov orosz külügyminiszter, aki viszonozta Mike Pompeo májusi látogatását Szocsiban. „Jobb, hogyha beszélünk egymással mint hogyha nem” – ezt hangsúlyozta veterán orosz diplomata. Pompeo közölte: az USA jobb kapcsolatot akar Oroszországgal. Mindenekelőtt a terrorizmus ellenes harcban várnak az eddiginél hatékonyabb együttműködést.

Szíria soha többé nem lehet az Iszlám állam központja

Ezt hangsúlyozta az amerikai diplomácia vezetője. Aki megfeledkezett arról  hogy korábban ők segítettek abban, hogy a fanatikus iszlamista milícia helyzetbe kerüljön Szíriában és Irakban. Az USA Iránnal szemben kívánta felhasználni az Iszlám államot, de kudarcot vallott. Ezt követően kezdte el támogatni a kurd milíciát, mely az Iszlám állam elleni küzdelem leghasznosabb tagja volt. Majd az amerikaiak őket is elárulták, és átadták a kezdeményezést a törököknek és az oroszoknak.

Ukrajnáról is szó esett Washingtonban

Az amerikaiak az orosz álláspontot támogatják vagyis a minszki egyezmény betartását sürgetik. Ez azt jelenti, hogy először választásokat kellene rendezni az orosz többségi Kelet Ukrajnában, majd ezt követően döntenének arról, hogy ezek a tartományok milyen autonómiát élvezzenek Ukrajnában és milyen viszonyban legyenek Moszkvával. Az ukrán elnök az ellenkező menetrendhez ragaszkodik: az orosz milíciák először tegyék le a fegyvert Kelet Ukrajnában és ismerjék el azt, hogy a keleti tartományok Ukrajna részei. Ezt követően lehetnének választások, majd megegyeznének az autonómiáról. Párizsban erről tárgyalt az „ukrán vonósnégyes”: Vlagyimir Putyin és Volodomir Zelenszkij valamint Angela Merkel német kancellár és  Emmanuel Macron francia elnök. Előrelépés történt, de áttörés nem.

Az USA megfenyegette Oroszországot

Lavrov látogatásával egyidőben az amerikaik közölték az oroszokkal: amennyiben beavatkoznak jövőre az elnökválasztásba, akkor újabb szankciókkal sújtanak le rájuk. Lavrov orosz külügyminiszter mosolyogva közölte: a szankciók ellenére évi 20 milliárd dollárról 27 milliárd dollárra nőtt az orosz-amerikai kereskedelem.

Megvan a „vádirat” Trump ellen

Hivatali visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása. E két pontban akarják felelősségre vonni a törvényhozásban Donald Trumpot az impechment eljárás keretében.

Hivatali hatalmával való visszaéléssel és a kongresszus munkájának akadályozásával vádolják Donald Trump amerikai elnököt – jelentette be kedden Jerry Nadler, a demokrata többségű képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke és Adam Schiff, a hírszerzési bizottság vezetője. Nadler kijelentette: Trump veszélybe sodorja a demokráciát és a nemzetbiztonságot. A bejelentést a törvényhozók a képviselőházban tették meg Nancy Pelosi házelnök jelenlétében.

Nadler kijelentette:

Trump a törvények felett állónak tekinti magát,

de senki, még az elnök sem áll a törvények felett. Leszögezte, hogy a tét a következő választások tisztasága, és „ezért kell most cselekednünk”. Adam Schiff szerint Donald Trump „nem hagyott számunkra választási lehetőséget”. Hozzáfűzte: ha a demokrata törvényhozók nem tesznek semmit, akkor az elnök cinkosává válnak.

A hatalommal való visszaélés vádpontja arra vonatkozik, hogy a feltételezések szerint Donald Trump nyomást gyakorolt Ukrajnára. Annak érdekében, hogy Volodimir Zelenszkij elnök indítson vizsgálatot politikai riválisa, Joe Biden, a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa és volt alelnök ellen korrupció gyanújával az ukrajnai üzleti ügyei miatt.

A kongresszus akadályozására vonatkozó vádpont azért teszi felelőssé az elnököt, mert megakadályozta egyes munkatársai részvételét  az impeachment eljárás előtti vizsgálatokban. A két vádpontot a törvényhozók 17 tanú több, mint száz óráig tartó meghallgatása után fogalmazták meg.

Az igazságügyi bizottság várhatóan még a héten szavaz a vádakról, majd a döntést a ház egésze elé terjesztve, a képviselőház voksol az elnök alkotmányos úton történő felelősségre vonásának, azaz felmentési eljárásának a  megindításáról. Pelosi a bejelentés előtt közölte: Trump megpróbálta korrumpálni a soron következő választásokat és az elnök „továbbra is veszélyt jelent nemzetbiztonságunkra”.

Donald Trump szintén a bejelentés előtt a Twitteren azt írta, semmi rosszat nem tett, a két vádpont kihirdetése után pedig boszorkányüldözésről írt.

A republikánus többségű szenátus azonban várhatóan nem szavazza meg az elnök eltávolításához vezethető szavazást. A két házban együttesen kétharmad kellene ehhez.

Botrányt okozott Kovács Zoltán

Távozásra szólította fel a magyar államtitkárt a luxemburgi külügyminiszter a 7. cikkelyes meghallgatáson Brüsszelben, és írásos bocsánatkérést várnak a magyar kormánytól. Kovács végig sorosozott az ülésen.

A Magyarország ügyében zajló 7. cikkelyes eljárás keretében újabb jogállamisági meghallgatást tartottak az Általános Ügyek Tanácsában (az EU Tanácsában), amelyen magyar részről Varga Judit igazságügyi miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vett részt, ott volt továbbá Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár is.

Kovács a szabályokat megszegve végig „élő közvetítést” adott a zárt ülésről a Twitteren, ráadásul egyfolytában sorosozott. Ahogyan a Euronews írta, egyfolytában a Soros-kórus („Soros orchestra”) megnyilvánulásáról írt. Michael Roth Németország EU-ügyekért felelős minisztere visszaszólt a magyar államtitkárnak. „Kedves államtitkár úr, sajnos nem vagyok zenész. Csak egy egyszerű politikus vagyok világos elkötelezettséggel az európai értékek iránt” – írta. A magyar politikus válasza: „csatlakozzon a klubhoz”, ők mindannyian az európai értékek hívei. Majd azt kérdezte, hogy „mi történt az eljárás szabályaival a mai napon”. A Népszava szerint azt is írta a Twitteren, hogy „a sorosisták megint egy ideológialag vezérelt politikai csatába rángatták bele az EU Tanácsát”.

A posztokat megelégelték az európai politikusok. A meghallgatás vége felé Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter azt mondta:

elhagyja az üléstermet, ha Kovács nem távozik onnan azonnal.

Ekkorra azonban véget ért a meghallgatás. Az EU soros elnökségét ellátó Finnország külügyminisztere, Tytti Tuppurainen magyarázatot kért a magyar kormány képviselőitől az „elfogadhatatlan” és az EU szabályait sértő magatartásra.

Az EU-elnök közölte: elvárja, hogy Magyarország írásban kérjen bocsánatot a történtek miatt.

A Tanács jogi szolgálata megerősítette az Euronewsnak, hogy a szabályzatban van olyan kitétel, amely szerint zárt ülésről nem szabad semmilyen információt megosztani a nyilvánossággal.

A mintegy kétórás ülésen 12 tagállam képviselője kért szót. A miniszterek az akadémiai és a sajtószabadságot, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét vették nagyító alá. A megbeszélésen Varga Judit igazságügyi miniszter és Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter ismertették a magyar álláspontot a három kérdéskörben.

Húszperces beszámolójuk után a jogállamiság érvényesítésért felelős két európai bizottsági tag, Vera Jourová alelnök és Didier Reynders fejtették ki a véleményüket. EU-s diplomaták a Népszavának elmondták, hogy mindketten leszögezték, Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárások folynak például a CEU ügyében, és

a kormánypárti médiamonopólium létrehozása Brüsszelben is aggályokat kelt.

A két biztos az ülés előtt tett sajtónyilatkozatában a 7. cikkelyes eljárás folytatását ígérte, és közölte, hogy

az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni a jogállam tiszteletben tartása érdekében.

A meghallgatáson sorrendben a svéd, a belga, a francia, a dán, a luxemburgi, a holland, a portugál, a német, az olasz, a szlovén, a spanyol és az ír tárcavezető kért szót, illetve tett fel kérdéseket.

A svéd és a dán hozzászóló arra volt kíváncsi, hogy miért „egyszínű”, vagyis csak Fidesz-delegáltakból álló a médiatanács, illetve a kormányzati médiamonopólium miért kerülhette el a versenyjogi vizsgálatot Magyarországon. A belga és a francia hozzászóló alkotmányügyi témákban várt felvilágosítást a magyar kormány képviselőitől, a luxemburgi és az ír pedig a CEU távozásának okairól és azt ezt követő európai tiltakozási hullám okairól érdeklődött. Michael Roth német miniszternek mindhárom kérdéskörben volt mondanivalója: rákérdezett

az újságírók parlamenti tevékenységét korlátozó újabb szabályokra és a kutatás-fejlesztés intézményi átalakítására.

Varga Judit, Palkovics László és Bóka János igazságügyi államtitkár válaszait „részletesnek és jogi természetűnek” nevezték EU-diplomaták.

Az ülés után Michael Roth azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi magyar jogalkotási kezdeményezések arra utalnak, hogy a jogállamiság helyzetét tekintve a helyes irány helyett visszaesés fordulhat elő. Kijelentette, a szövetségi kormány attól tart, hogy a jogállamiság tovább romlik Magyarországon.

„Aggodalommal  szemléljük  a jelenlegi helyzetet”

– mondta a német EU-ügyi miniszter.

Az EU Tanács ülése előtt az uniós soros finn elnöksége informális találkozót rendezett a 7. cikkelyes eljárást kezdeményező Európai Parlament küldöttségével. A megbeszélésen részt vett Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti francia EP-képviselő, aki a dosszié felelőse a képviselő-testületben. A politikus a Népszavának azt mondta: minden tagállam részt vett miniszteri vagy nagyköveti szinten. (Magyarország és az ugyancsak 7. cikkelyes eljárás alá vont Lengyelország jogi szakértővel képviseltette magát.) Delbos-Corfield „bátorítónak” nevezte, hogy valamennyi résztvevő felkészültnek mutatkozott a tárgyalt témákból, és figyelmesen végighallgatta a hozzászólásokat. Több tagország – például Németország, Hollandia és Dánia – képviselője hangoztatta, hogy

az eljárást végig kell vinni.

Az EP-küldöttsége arra kérte a kormányokat, hogy világos határidőket szabva tegyenek ajánlásokat a magyar kormánynak.

Mindezek után lemondták Varga Judit sajtótájékoztatóját. Az általános ügyek tanácsán elhangzottakról beszélt volna a magyar igazságügyi miniszter.

A magyarok még erősebb EU-t szeretnének

A friss Eurobarométer kutatás szerint a magyarok majd’ kétharmada még befolyásosabb Európai Parlamentet szeretne, 60 százalék EU-párti. Relatíve legtöbben a klímaváltozást tartják legfontosabb kérdésnek.

Nem követi a kormány retorikáját a magyarok nagy részének gondolkodásmódja és értékrendje, olvasható az Európai Parlament (EP) honlapján a legfrissebb, őszi Eurobarométer felmérés alapján.

Az Európai Unió tagországai lakosságának összesített értéksorrendjében

  • az emberi jogok, a szólásszabadság és a nemek közötti esélyegyenlőség vezetik a polgárok számára legfontosabb uniós értékek listáját,
  • a válaszadók 52 százaléka szerint a legfontosabb környezetvédelmi kérdés a klímaváltozás,
  • 59 százalékuk támogatja országa uniós tagságát.

Élre állt a klímaváltozás

A felmérésben hagyományosan arról kérdezik a polgárokat, hogy szerintük milyen szakpolitikai kérdésekkel kellene az EP-nek legsürgetőbben foglalkoznia. A sorrend ugyan a tagállamokban eltérő, de most először mondható el: az éghajlatváltozás a polgárok legfontosabb ügye. Majdnem minden harmadik megkérdezett (32 százalék) szeretné, ha az EP legfontosabb feladatának a klímaváltozás elleni küzdelmet tekintené. A magyar válaszadók szintén legnagyobb csoportja, 30 százaléka ért ezzel egyet.

Sorrendben ezután a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (31 százalék), a terrorizmussal szembeni harc (24 százalék) és a munkanélküliség leküzdése (24 százalék) a legfontosabbak az európaiak szerint. Magyarországon a fogyasztók jogainak, az egészségügyi szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása (24 százalék) valamint a megfizethető és biztonságos élelmiszerek és a megfelelő életszínvonal (24 százalék) a fontossági listán.

A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (21 százalék) azonban a sor végére került,

ami a szolidaritás erősen gyenge állapotára mutat.

Az elmúlt évben Európa- és világszerte több millió embert mozgósítottak a főként a fiatalokra támaszkodó klímatüntetések. Az éghajlati vészhelyzet-érzést tükrözi a 2019-es Parlaméter adat is, amely szerint a válaszadók abszolút többsége (52 százalékuk) úgy gondolja, a klímahelyzet a legfontosabb környezeti kérdés napjainkban. Ezt a légszennyezettség (35 százalék), tengerek és óceánok szennyezése (31 százalék), az erdőirtás (28 százalék), és a növekvő hulladékmennyiség (28 százalék) követi. Ezen felül tízből hat európai úgy véli, hogy az éghajlattüntetések mind nemzeti, mind európai szinten hozzájárultak a politikai intézkedések számának növekedéséhez.

A kormány lényegében elutasító, de mindenképpen a problémát kisebbítő magatartása dacára

a magyar megkérdezettek 45 százaléka is a legégetőbb problémaként az éghajlatváltozást,

42 százaléka a növekvő szemétmennyiséget, 36 százaléka pedig a légszennyezést nevezte meg.

Itt se fog a propaganda

Ami az európai uniós értékeket illeti, a válaszadók leginkább az emberi jogok védelmét az egész világon (48 százalék), a szólásszabadságot (38 százalék), a nemek közötti egyenlőséget (38 százalék) és a tagállamok közötti szolidaritást (33 százalék) emelték ki mint az unió legfőbb alapvető értékeit.

Magyarország itt is figyelmeztetést küld a kormánynak.

A válaszolók az emberi jogok védelmét egy százalékkal többen (49 százaléknyian) nevezték meg az uniós átlagnál, ezt követi a szólásszabadság (35 százalék), a tagállamok közötti szolidaritás (35 százalék) és a kisebbségek védelme (24 százalék).

Népszerű az unió

Tízből hat európai (59 százalék) támogatja országa uniós tagságát. Ez az adat már harmadik éve ilyen magas. A 2019 októberi adatok szerint az emberek egyre jobban értékelik az EU-ban működő demokráciát: 52 százalékuk érez így (ez három százalékpont emelkedés).

Magyarország esetében az adat ennél magasabb: 60 százalék.

Ez a tavaszi európai választások pozitív hozadéka is, hiszen a megnövekedett választói szám hozzájárul a demokráciával kapcsolatos elégedettség-érzet növekedéséhez – értékeli az eredményt az EP.

Az európai polgárok támogatják az Európai Parlament erősebb szerepét is: a válaszadók 58 százaléka befolyásosabb EP-t szeretne a jövőben. Ez hét százalékpont emelkedés 2019 tavasza óta, és ebben a kérdésben a legmagasabb mért adat 2007 óta. Nálunk ez az arány még nagyobb növekedést mutat:

12 százalékponttal, 64 százalékra nőtt a befolyásosabb közös parlamentet váró magyarok aránya.

A 2019-es Parlaméter végül, de nem utolsó sorban megmutatja, milyen típusú tájékoztatást várnak az uniós állampolgárok az Unióval kapcsolatban – és milyen módon tudnának jobban bekapcsolódni az uniós szakpolitikák kialakításába. Összeségében az európaiak háromnegyede (77 százaléka) szeretne az uniós intézmények munkájáról több információt. Az európaiakat leginkább az uniós törvényhozás hatása érdekli a mindennapi életükre (helyi, regionális és nemzeti szinten), és a parlamenti képviselőik tevékenysége iránt is élénken érdeklődnek.

Szinte kivégzések voltak Ostravában

Öngyilkos lett az ostravai ámokfutó. Kilenc embert lőtt meg, hatan meghaltak. Áldozatait szinte kivégezte. Valószínű, hogy elégedetlen korábbi beteg volt a tettes.

Az ostravai oktató kórházban történt lövöldözés elkövetője autójában öngyilkos lett, főbe lőtte magát – közölte frissített tudósításában a Euronews. A halálos áldozatok számáról ellentmondóak a jelentések. Először úgy szóltak a hírek, hogy a helyszínen élet vesztett négy ember után elhunyt a két sérült is. A páneurópai tévécsatorna viszont egy kórházi orvosra hivatkozva hét halottról tud. Ezzel szemben az iDNES.cz a kórház igazgatóját, Jiří Havrlantot idézve

a támadó összesen kilenc embert lőtt le, hat meghalt.

Az áldozatok között négy férfi és két nő volt, mind a kórház betege. A cseh jelentés szerint a három sérült egyike fejlövéssel, életveszélyes állapotban az intenzív osztályon van.

Az idézett cseh forrás szerint a támadó a traumatológia várótermébe lépett be, a gyerekeket kirángatta onnan, majd a bennlévőkre nyitott tüzet 9 mm-es kézifegyverrel. Szinte kivégezte áldozatait,

közelről fejre és nyakra célzott.

A lövöldözés után evakuálták a kórházat, a kommandósok pedig elindították a hajtóvadászatot. A cseh jelentés szerint négy órával később egy rendőrségi helikopter megtalálta a menekülő tettes autóját. A merénylő ekkor főbe lőtte magát.

Róla annyit közöltek, hogy 42 éves, opavskói lakos és nem volt engedélye lőfegyverhez. Fél órán át próbálták újjáéleszteni, de nem sikerült. Azóta azonosították V. Ctirad építőmérnökként.

Azóta az is kiderült, hogy a kórház egy korábbi páciense volt a tettes (ezt Andrej Babis miniszterelnök el is mondta), aki úgy vélte, nem bántak vele megfelelően. A cseh miniszterelnök arról is beszélt, hogy

hazament édesanyjához, bejelentette, hogy megölt embereket, aztán távozott azzal, hogy öngyilkos lesz.

Kollégáit megdöbbentette az eset, nem ilyennek ismerték.

Az ostravai Oktató Kórházban nem sokkal reggel hét órakor hallották az első lövéseket, az egyik járóbeteg osztályon. A rendőrség 7:19-kor kapott értesítést a lövöldözésről, az első járőr 7:24-kor érkezett a helyszínre. Öt perc múlva a bevetési egység is a helyszínre ért.

Jan Hamáček cseh belügyminiszter a merénylet után közölte, hogy a gyors reagálású egységek a helyszínen vannak, és helikoptereket is bevetnek a merénylő utáni kutatás során.

Mind Macron mind a sztrájkolók kitartanak

Keddre új nagy munkabeszüntetést ígérnek a szakszervezetek, melyek csütörtök óta folyamatosan tiltakoznak a nyugdíj reform ellen Franciaországban. A sztrájk elsősorban a közlekedést érinti, mert a vasutasok nyugdíj reformja a vita központi kérdése a liberális kormányzat és a baloldali szakszervezetek között.

Macron erőpróbája: közlekedési sztrájk immár ötödik  napja Franciaországban

A szupergyorsvonat, a TGV csak minden 10-ik járatát indította el a vasúttársaság pénteken. Párizsban tíz metróvonalon állt a forgalom a hétvégén. Franciaország legnépesebb régiójában – Párizs környékén – 350 kilométeres forgalmi dugó alakult ki!

A sztrájkolók tüntettek is: csütörtökön  több mint 800 ezren vonultak fel az utcákon a nyugdíj reform visszavonását követelve. Macron elnök egyelőre nem hátrál. A kormány hétfőn kezdte meg a tárgyalásokat az érdekképviseleti szervezetekkel.

A vasutasok az első vonalban

A két világháború bebizonyította Franciaországban, hogy a vasut stratégiai ágazat, amelynek leállása az egész gazdaságot megbéníthatja. Ráadásul a vasutasok között különösen erős mind a mai napig a kommunista CGT szakszervezet. Ezért olyan szociális és nyugdíjrendszert alakítottak ki, amely figyelembe veszi a vasutas munka rendkívül megterhelő jellegét. Ennek megfelelően szinte általános a korkedvezményes nyugdíj, mely lehetővé teszi, hogy a vasutasok viszonylag fiatalon új életet kezdhessenek. Csakhogy amikor ezeket a szabályokat meghatározták, akkor jóval alacsonyabb volt a nyugdíj korhatár és a várható életkor. Azóta mindkettő alaposan megnőtt, de a vasutasok kedvezményei maradtak. A nyugdíj kassza viszont katasztrofális mínuszt mutat. Ennek is része van abban, hogy a központi költségvetés a nagy pénzügyi válság óta nem képes betartani a 3%-os deficit határt, melyet előír az eurozóna. Ezért döntött Macron elnök a vasutas kedvezmények eltörlése mellett.

A liberális gazdaságpolitika beleütközik a szociális problémába

A fiatal Emmanuel Macron gazdaságpolitikáját lelkesen támogatta kezdettől fogva Franciaország és Európa leggazdagabb embere. Bernard Arnault támogatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a jobboldal is elfogadja a szocialista kormány egykori gazdasági miniszterét mint olyan elnököt, aki végrehajtja a Franciaországban évtizedek óta halogatott reformokat. A tőzsde és a liberális értelmiség lelkesedése egyáltalán nem győzte meg a lecsúszó középosztályt és a munkásokat, akik a globalizáció és az informatikai forradalom nagy veszteseinek érezték magukat. Joggal. Megjelentek az utcákon a sárga mellényesek, akik az életszínvonal csökkenése ellen tiltakoztak.

1700 euro a medián

Az átlag francia ennyit visz haza egy hónapban. Ez pedig meglehetősen kevés – főként Párizsban és a nagyvárosokban , ahol a lakbérek az egekbe szöktek. A sárga mellényesek tiltakozásának hatására Macron elnök visszavonta az üzemanyagok jövedéki adójának tervezett emelését. Erre azért lett volna szükség, hogy egyensúlyba hozzák az állami költségvetést.

Macron harapófogóban

A francia elnök nagyszabású reformterveit az eurozónában a legfontosabb partner, Németország azzal dobja vissza, hogy „előbb oldják meg a házifeladatot!” Angela Merkel kancellár ezzel arra utal, hogy egyensúlyba kell hozni a francia költségvetést, mert addig semmiféle reform nem képzelhető el az eurozónában. Ezért nem léphet vissza könnyen Macron elnök a vasutasokkal folyó vitában. Csakhogy Franciaországban nemcsak a vasutasok elégedetlenek. A légi közlekedés is 20%-al kevesebb járattal számolhat, mert a személyzet szolidáris a vasutasokkal. A közvélemény szimpatizál a sztrájkolókkal …

Valami van a levegőben – állapítja meg a Macron elnökkel szimpatizáló Le Monde arra utalva, hogy a tiltakozás a társadalom nagyon nagy részére kiterjed. Vagyis a proteszt szavazat Macron nagy problémája lehet. Már tavasszal a második helyre szorult Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma mögött az európai választáson. A vasutasok baloldaliak voltak, és ebből a pozícióból bírálták a liberális gazdaságpolitikát. De fennáll a veszély, hogy olasz mintára átszavaznak a szélsőjobboldalra, melynek vezére nem spórol a szociális demagógiával.

Mi lehet a megoldás?

A kormány szakértői gőzerővel dolgoznak egy olyan csomagterven, amely átalakítja ugyan a vasutasok nyugdíj rendszerét, de nem olyan radikálisan és nem olyan ütemben mint ahogy azt Macron elnök eredetileg tervezte. A párizsi Le Figaro értesülései szerint a tervezet lényege az, hogy a kormány lemond arról, hogy 2021-ben kezdjék meg az új nyugdíj rendszer bevezetését, és hogy 2025-re rendbehozza a nyugdíjkasszát. A kormánynak úgy kell hátrálnia, hogy ne veszítse el az arcát és főként a népszerűségét. Ugyanakkor ne kockáztasson túlságosan sok pénzt sem hiszen Brüsszel barátságosan ugyan, de rendszeresen figyelmezteti Macron elnököt: a költségvetési szabályok mindenkire nézve kötelezőek legyen az az Európai Unió második legerősebb gazdasága, Franciaország.

Megbuktatják Orbant?

Két ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt akar benyújtani a parlamentben Ludovic Orban kormánya ellen, mert az meg akarja változtatni az önkormányzati választások jelenlegi rendszerét.

Egyfordulós a jelenlegi választási rendszer az önkormányzati választáson, és ez az ország legnagyobb pártjának kedvez. A szociáldemokraták, akik a Ceausescu féle kommunista párt utódai, rendelkeznek a legtöbb polgármesteri poszttal Romániában. Az országos választáson illetve az elnökválasztáson viszont alulmaradtak. Ennek következtében a szociáldemokraták október óta ellenzékben vannak Romániában.

Az RMDSZ szavazataival megbuktathatják a kormányt

A magyar kisebbség érdekeit védő szervezet is kiáll az egyfordulós önkormányzati választási rendszer mellett. Ennek megfelelően az RMDSZ parlamenti frakciója arra készül, hogy megszavazza a bizalmatlansági indítványt. Ily módon meg lehetne buktatni a nemrég hatalomra került liberális kormányt.

Mindez persze sokféleképpen alakulhat hiszen a romániai belpolitika szinte áttekinthetetlen a sok háttéralku következtében. Ráadásul minden pártban hemzsegnek a titkosszolgálat egykori és mai munkatársai, akik bőségesen rendelkeznek kompromittáló adatokkal a politikai elitről Romániában.

Ennek az elitnek a lecserélése megkezdődött az Egyesült Államok és az Európai Unió kívánságára: Codreanu-Kövesi ügyésznő korrupció címén sok politikust juttatott a rács mögé. A szociáldemokraták erős emberét is lecsukták – egy televízió élőben közvetítette a fontos eseményt. Az ügyésznőt Romániában megbuktatták a szociáldemokraták, de az Európai parlament őt választotta meg uniós főügyésznek, aki az európai pénzekkel kapcsolatos korrupciós ügyeket vizsgálhatja majd. A szociáldemokraták mindent megtettek azért, hogy megakadályozzák Codreanu-Kövesi megválasztását, de a liberális kormány viszont támogatja az európai ügyészséget. Románia egykori liberális miniszterelnökét választotta meg frakcióvezetőnek az Európai újjászületés mozgalom az Európai parlamentben. Ez Macron elnök mozgalma, a francia elnök a legfontosabb külföldi támogatója a liberális kormánynak Bukarestben.

Macron-Orbán paktum?

  • Macron: pragmatikus reform az EU megmentéséért

  • Macron-Orbán pragmatikus szövetség belpolitikai haszonszerzésért

  • Európa politika és Putyin

A francia elnök szakértői csapatot hozott létre az unió reformjának érdekében – számolt be a New Yorki Bloomberg, arra utalva, hogy Macron vezető szerepet akar játszani Európában. „Ne elszenvedője hanem alakítója legyen” a globális politikának. Eddig Merkel kancellár játszotta ezt a szerepet, melyet Macron át akar venni tőle. Ezért találta ki Ursula von der Leyen asszonyt az Európai Bizottság élére és Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank vezetőjének.

Az új politika új szövetségeseket kíván, és itt jön a képbe Orbán Viktor. Még nem is oly rég a liberális Macron és az illiberális Orbán egymás ellenfeleinek számítottak az Európai Unióban. Ámde jöttek az uniós választások illetve az önkormányzati választás Magyarországon, és mindketten kijózanító pofont kaptak. Macron mozgalmát legyőzte a szélsőjobboldali Marine Le Pen míg a Fidesz elveszítette Budapestet és néhány más várost. A két pragmatikus politikus rájött, hogy egymásra van utalva.

Macron Orbán bírálatából a magyar miniszterelnök dicséretére váltott

Guetta, Macron mozgalmának egyik európai képviselője úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy a francia elnök sokra tartja Orbán Viktort. Párizsban arra célozgatnak, hogy Váraljai Olivér nem kapta volna meg a fontos bővítési biztosi posztot, ha ők nem támogatták volna. Közben a franciák megvétózták a balkáni bővítést vagyis a magyar biztostól „lip service”-t várnak nem pedig gyakorlati eredményt.

Miben közös Macron és Orbán pillanatnyi álláspontja?

Mindenekelőtt a közös európai védelem ügyében. Ennek a reprezentánsa Ursula von der Leyen asszony, aki korábban Németország hadügyminisztere volt. A közös fegyveres erő illetve a határok közös védelme mindkét politikus programjában szerepel. A migráns kérdésben távolról sem oly nagy az ellentét mint ahogy az a hivatalos nyilatkozatokból korábban kitűnt. Macron számára ugyanis a bevándorlás sokkal inkább reális probléma mint a magyar miniszterelnök számára, aki ezt elsősorban választási céllal használja hiszen muzulmán kisebbség Magyarországon nincsen. Franciaországban él viszont Európa legnagyobb muzulmán és zsidó közössége. Párizs állandóan az iszlamista terrorizmus célkeresztjében van.

Putyin barátsága

A magyar miniszterelnök szoros kapcsolata minden oroszok urával közismert mint ahogy az is, hogy Putyin Franciaországban Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent támogatja. Ám a Bloomberg arra utal, hogy Macron váltott: közeledni kíván Putyinhoz. Hétfőn kezdődnek azok a tárgyalások Franciaországban, melyek Ukrajna jövőjét hivatottak tisztázni. A résztvevők: Vlagyimir Putyin, Volodomir Zelenszkij ukrán elnök valamint Angela Merkel kancellár és a vendéglátó, Emmanuel Macron elnök.

Az új európai költségvetés

Az alkudozás gőzerővel folyik, és eközben kiderült: Macron immár megérti az egykori szocialista államok problémáit! Macron mozgalmának egyik román európai képviselője cikket közölt a Politicoban, mely azt fejtegeti: a gazdag uniós államok sokkal többet profitáltak az Európai Unió 2004-es bővítéséből mint a csatlakozó országok! A cikk napokig a legolvasottabb volt a Politicoban hiszen ott korábban az a vélemény uralkodott, hogy a szegény uniós államok legyenek boldogok, mert pénzt kapnak az Európai Uniótól. Macron szereti a román liberálisokkal kimondatni a véleményét: ő intézte el, hogy Dacian Ciolos, a román liberálisok vezére legyen Brüsszelben az uniós parlamentben a frakció vezetője.

Orbán Viktor új fiúnak nevezte a nála több mint tíz évvel fiatalabb Macron elnököt amikor az vehemensen bírálta őt. A magyar miniszterelnök csaknem harminc éve jár Brüsszelbe. Volt tehát ideje alaposan megismerni és kiismerni az Európai Uniót. Macron alig múlt negyven, de azt is tudja, hogy nincs idő a totojázásra, mert közben Európa végzetesen elmaradhat az Egyesült Államok és Kína mögött vagyis elszenvedője lehet a globális változásoknak, nem pedig az alakítója.

Kína nyúlja le a Közel Keletet, nem az oroszok vagy a törökök

A kínaiak csaknem 250 milliárd dollárt költöttek arra, hogy a víz felszínén tartsák az iráni rendszert, amely 40 éve az Egyesült Államok fő ellenfele a Közel Keleten. A többi között ez derült ki azon a biztonságpolitikai fórumon, melyet Pekingben rendeztek meg, és amelynek témája kizárólag a Közel Kelet volt.

Pontosan akkor rendezték meg ezt a tanácskozást Pekingben amikor Mark Esper amerikai hadügyminiszter felvázolta az USA globális elkezdéseit. Eszerint az amerikaiak azért vonulnak ki  Szíriából és csökkentik a jelenlétüket a Közel Keleten, mert a Csendes óceán és az Indiai óceán térségét sokkal fontosabbnak tartják.

Kína nem katonailag hanem gazdaságilag hódít

A Közel Keleten a törökök és az oroszok próbálják meg betölteni az űrt az amerikaiak visszavonása után. Pekingben viszont nem hisznek a fegyverek erejében. A kínaiak a pénzben hisznek. Eddig már 15 közel-keleti állammal kötöttek partner szerződést, köztük Szaúd Arábiával, mely az USA legfontosabb szövetségese – Izrael mellett – a térségben. Pekingben hosszú távon gondolkodnak, ezért a gazdasági érdekekre hivatkozva javasolnak együttműködést a Közel Keleten, ahol erre nagy a fogadókészség. Mindenekelőtt az USA ellenfelei körében.

Peking 250 milliárd dollárt költött Iránra

A kínaiak az iráni olaj legnagyobb vásárlói. Peking segít Teheránnak abban, hogy kijátssza az amerikai szankciókat. Katonai együttműködés is van a két állam között, de erről a külvilág vajmi keveset tud. A két állam ideológiai rendszere gyökeresen különböző, a pragmatikus elit könnyedén túlteszi magát mind Teheránban mind pedig Pekingben.

Erdogan is Kína zsebében van

Amikor összeomlott a török líra, mert a török elnök  szembe ugrott az Egyesült Államokkal, akkor Erdogan majdnem padlót fogott. Peking egymilliárd dolláros villámgyors segély csomagja a szó szoros értelmében életmentő volt. Persze Peking barátsága nincsen ingyen: Erdogan ellátogatott Kínába, ahol korábban támogatta a török nyelvcsaládhoz tartozó muzulmán  ujgurok szervezkedését. Ezúttal viszont azt közölte: Kína mintaszerűen kezeli a nemzetiségi kérdést. A békés muzulmán ujgurok ott boldogan élhetnek. Csakis a terroristákkal számol le Peking. (Több mint egymillió ujgurt tartanak átnevelő táborokban a Hszincsiang-Ujgur tartományban Kína északnyugati részén.)

Kína domináns szerepre törekszik az Óvilágban

Afrikát már sikerült Pekingnek többé kevésbé lenyúlnia. Most jöhet a Közel Kelet. A stratégia ugyanaz: nem katonai és nem ideológiai nyomulás hanem gazdasági és technológiai befolyás szerzés. Washingtonban ezért deklarálták stratégiai ellenfélnek Kínát, amely az oroszok kudarcaiból tanulva, úgy kíván meghatározó szerepet játszani az Óvilágban, hogy szinte észrevétlen marad.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!