Fontos

Új párt élén folytatja Strache, a szélsőjobb bukott politikusa

Die Allianz für Österreich (Szövetség Ausztriáért) a szervezet neve, amely először a bécsi önkormányzati választáson akar indulni jövőre. Vezetői a Szabadságpárt egykori aktivistái – Strache hívei. A szélsőjobboldali politikust múlt pénteken zárta ki a Szabadságpárt. Miért?

Ukrajna jelenlegi erős embere pénzelte Strachét, a bukott osztrák alkancellárt

A szélsőjobboldali Szabadságpárt vezére az Ibiza botrány miatt kényszerült távozásra a Szabadságpártból. 2017-ben Ibizán egy orosz oligarcha nevében tárgyalt vele egy csinos ifjú hölgy arról, hogy rengeteg pénzt kaphat az osztrák sajtó jelentős részének megszerzésére, ha cserébe állami megrendeléseket ígér az oroszoknak. Csak emlékeztetőül: az Ibiza videón Strache olyan sajtó birodalmat emleget, amilyet Orbán Viktor teremtett meg Magyarországon.

Az egész ibizai beszélgetés beugratás volt, de az osztrák pénzügyi rendőrség azóta nyomoz Strache ügyében. A hamburgi Der Spiegel birtokába kerültek olyan bizonyítékok, mely szerint Heinz-Christian Strache zsákszámra kapta az eurót és a dollárokat külföldi „szponzoroktól”, akik jórészt Kelet Európából folyamodtak hozzá támogatásért.

Ihor Kolomijszkij 10 millió eurója

Ukrajna jelenlegi erős embere, aki pénzelte és hatalomra juttatta Volodomir Zelenszkij elnököt, korábban Ausztriában próbált meg befolyást szerezni oly módon, hogy megvásárolt parlamenti képviselői helyeket. Ebből a célból küldött 10 millió eurót Bécsbe – állítja egy Ernst Neumayr nevű osztrák üzletember. Ebből a pénzből szereztek képviselői helyet Thomas Schellenbacher képviselőnek, aki a Szabadságpárt színeiben feszített rövid ideig a bécsi parlamentben. A 10 millió euróból 2 milliót ígértek ennek az Ernst Neumayr-nak, aki nem kapta meg a pénzt. Miután hiába kérte a 2 millió eurót a Szabadságpárttól, kitálalt a rendőrségnek. Elmondta: a 10 millióból 2 millió eurót kapott Heinz-Christian Strache, aki akkor a Szabadságpárt vezére és később alkancellár is volt! A pénzt Svájcból hozták át két nagy zsákban – vallotta a pórul járt osztrák üzletember, aki hiába közvetített, mert nem kapta meg a maga kétmillió euróját. „Átvertek ” – mondta a Der Spiegelnek a közvetítő. Aki megnevezte azt az ügyvédi irodát is, ahol az üzletet lebonyolították: Fichtenbauer is kétmillió euróval lett gazdagabb!

A hab a tortán az, hogy a Szabadságpártot Ausztriában az SS egykori tagjai alapították. Az antiszemitizmus ma is hozzátartozik sok párttag „kulturális örökségéhez”. A pénzt küldő Ihor Kolomijszkij viszont a Zsidó Tanács főnöke és első számú szponzora Ukrajnában, akinek először sikerült zsidó államfőt ültetni az elnöki székbe Kijevben!

Ihor Kolomijszkijnak milliárdjai vannak – mondogatta környezetében Strache. Aki azután elszomorodott amikor kiderült, hogy az ukrán oligarcha  pénzének jelentős részét zárolták Londonban 2017-ben.

Facebook

A Szabadságpárt vezére dúskált a pénzben

14 éven keresztül irányította a Szabadságpártot Heinz-Christian Strache, aki alulról küzdötte fel magát. Testőre most azt vallotta, hogy állandóan érkeztek a pénz csomagok külföldről. Vizsgálják nejének pénzügyeit is: Philippa asszony egy rövid ideig maga is parlamenti képviselő volt. Strache úgy akarta megúszni az Ibiza botrányt, hogy nejét juttatja helyzetbe addig amíg elül a botrány. Tévedett. A Szabadságpárt kizárta soraiból. Norbert Hofer, az új pártvezér azzal indokolta ezt meg, hogy Strache a maga botrányos ügyeivel sokat ártott a pártjának. Maga Strache 3 éves börtönbüntetést kaphat a leleplezett korrupcióért, de ez felmehet akár tíz évre is. A korrupció esetében ugyanis 300 ezer euró a határ. Ha a konkrét ügyben a megvesztegetés összege ennél nagyobb, akkor az súlyosbító körülménynek számít és tíz év börtön a felső határ.

Strache politikai pályafutásának tehát vége lehet, de az igazán kínos kérdést egyelőre senki sem feszegeti Ausztriában: mit kért cserébe Ukrajna jelenlegi erős embere azért a 10 millió euróért?

Erdogan a migránsokkal zsarolja Európát

Megismétlődik a korábbi migráns áradat, mert Törökország nem tartja be ígéretét? – teszi fel a kérdést a Die Welt, mely megszerzett egy bizalmas uniós jelentést a migrációról. Eszerint idén 70 ezernél is több lesz az olyan migránsok száma az Európai Unióban, akik Törökországból érkeztek.

Jórészt Görögországot sújtja ez, de Bulgária és Olaszország is érintett. De akkor miért fizet euró milliárdokat az Európai Unió Törökországnak? Angela Merkel kancellár állapodott meg Erdogan elnökkel arról, hogy a törökök nem engedik át a menekülteket és cserébe az EU hozzájárul az eltartásukhoz Törökország területén.

Régebben Szíriából érkezett a legtöbb menekült, de mostanában Afganisztánból jönnek a legtöbben az Európai Unióba. Minden harmadik új migráns afgán állampolgár.

Erdogan előre menekül

A török államfő népszerűségének alapja az volt, hogy a törökök még sohasem éltek olyan jól mint az ő idejében. De ennek vége. Az életszínvonal stagnál, sőt csökken. Erdogan a három legnagyobb várost már elveszítette: Isztambul, Ankara és İzmir ellene szavazott.

A nacionalista külpolitika maradt a fő ütőkártya Erdogan kezében. Ezért avatkozik be Szíriában, mely egykor a szultán birodalmához tartozott. Ezért fenyegetőzik beavatkozással Líbiában, és ezért zsarolja Európát. Sőt újabban az Egyesült Államokat is.

Két nagy amerikai támaszpont bezárásával fenyegetőzik Erdogan

Törökország majd mindenható elnökét felbosszantotta, hogy az amerikai törvényhozás – több mint százéves késéssel – elítélte az örmény népirtást a szultán birodalmában. Erdogan bejelentette: két fontos támaszpont is megszűnhet, ha Amerika kekeckedik vele. A kettő közül különösen Incirlik légi támaszpontja jelentene komoly veszteséget az amerikai légierőnek, mely innen elérheti a Közel Kelet bármilyen pontját pillanatok alatt. Csakhogy ezen a támaszponton szerveztek puccsot Erdogan ellen, aki azt állítja: az USA állt az összeesküvők mögött! Washington elítélte a szíriai török beavatkozást és nem lelkesedik azért sem, hogy Erdogan katonákat akar küldeni Líbiába is.

Washingtonban régóta számolnak azzal, hogy Törökország már nem oly hű szövetséges mint a hidegháború idején amikor a Szovjetuniótól tartva maximálisan kiszolgálta az amerikai érdekeket. A washingtoni stratégák azzal számolnak, hogy Románia töltheti be azt az űrt, melyet Törökország csendes távolodása hoz létre. Ezért az amerikaiak dollár milliárdokért szállítanak fegyvereket Romániába, ahol a Mihai Kogalniceanu támaszponton és másutt igyekeznek kiépíteni olyan bázisokat mint amilyenek Törökországban vannak. Romániának előnye, hogy innen nemcsak a Közel Kelet hanem Oroszország is könnyen elérhető. Míg Erdogan egyre inkább oroszbarát politikát folytat, Bukarestben sziklaszilárdan ragaszkodnak az amerikai szövetséghez.

Erdogan zsarolási potenciálja távolról sem végtelen. Az is nagy kérdés, hogy a nacionalista diplomácia meddig ellensúlyozza a romló életkörülményeket. Addig is Erdogan előre menekül, mert tudja: ebben a régióban nem bánnak kesztyűs kézzel a bukott diktátorokkal: Kadhafi elnököt például darabokra tépte az ő népe 42 éves uralom után Líbiában …

Putyin fél

Miért kíséri hat testőr a vécére is minden oroszok urát? Ennyire fél Vlagyimir Putyin? De vajon mitől? Ezen tanakodik a nyugat-európai sajtó, amely megfigyelte, hogy még az Élysée palotában is hat testőr kísérte Putyin elnököt a mellékhelyiségbe. Ráadásul a személyi testőre mindvégig vele is maradt! Vajon miért?

Putyinnak üldözési mániája van

Ezt állítja a francia, német és brit sajtó egy része, mely titkosszolgálati forrásokra hivatkozik. Az orosz elnök, aki két évtizede irányítja hazáját, egyre jobban elszigetelődik. Régi híveit vagy ő tette el láb alól mint Berezovszkijt, akit gyanús körülmények között holtan találtak Nagy Britanniában vagy pedig maguk látták jobbnak, hogy inkább külföldről lelkesüljenek minden oroszok uráért. Erre jó példa Roman Abramovics, aki egykor a pénzügyi zseni volt Putyin csapatában, de ma már inkább külföldön élvezi a megszerzett dollár milliókat, mert nagyon gyorsan észrevette, hogy a mai Oroszországban nincs életbiztosítása azoknak sem, akik híven szolgálták minden oroszok urát. A titkosszolgálatok mind nagyobb szerepet játszanak a rendszerben, amely egyre kevésbé hatékonyan működik. Putyin, aki a KGB alezredeseként fejezte be pályafutását a fegyveres testületeknél mindig nagyon ügyelt a saját biztonságára. De most már nemcsak erről van szó…

Putyin attól fél, hogy összeroppan a rendszere

Erre mutatnak rá azok a szakértők, akik nem a 67 éves orosz elnök lelki világában keresik a magyarázatot hanem az orosz társadalomban. Amely a legutóbbi időkig lelkesen támogatta Putyint hiszen soha nem élt oly jól mint ebben a furcsa hibrid rendszerben. Csakhogy ennek vége: az elmúlt években az életszínvonal stagnál, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy jelentős társadalmi csoportok szakadnak le. Végképp. A felső szférában sem jobb a helyzet: az elit külföldre küldi a fiait és unokáit, mert nem bízik a jövőben.

Putyin a nemzeti büszkeséggel kívánja kifizetni mérges népét, de mind kisebb sikerrel. Márpedig a népszerűség elengedhetetlen Putyin számára, mert mindenképp meg kell nyernie a választásokat, melyek a rendszer legitimitását adják. Így magának Putyinnak a léte rendkívül fontos a rendszer stabilitása szempontjából. Utóda nincs. Medvegyev miniszterelnök kiváló helyettes, de nem elég erőskezű. A fegyveres erők őt semmiképp sem fogadnák úgy el mint Putyint, aki már sok gyilkosságra adott parancsot. Ezért féltik annyira minden oroszok urát, akit hat testőr kísért a vécére is az Élysée palotában, ahol Ukrajnáról tárgyalt Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel valamint Angela Merkel kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel.

100 ezren tüntettek Salvini ellen Rómában

A Bella Ciao című antifasiszta dalt énekelték a tüntetők, akik a jobboldal fajgyűlölő nézetei ellen tiltakoztak az olasz fővárosban. A szervező, Stephen Ogongo Kenyából érkezett Olaszországba.

A sajtóban elmondta, hogy elsősorban a fajgyűlölet ellen tiltakoznak, melyet Matteo Salvini képvisel Olaszországban, de elutasítják a jobboldal álláspontját a klímaváltozással kapcsolatban is. Olaszországban a jobboldal – Trump mintájára – igyekszik lekicsinyelni a klímaváltozás hatását az emberiségre holott Afrikából épp emiatt kelnek útra ezerszámra emberek Európa felé.

Salvini bíróság előtt?

Legkevesebb 35 alkalommal kampány célokra használta fel a kormány repülőgépeit illetve helikoptereit Matteo Salvini amikor miniszterelnök helyettes és belügyminiszter volt Itáliában. Emiatt vádemelést javasol a bíróságnak Róma főügyésze. A vizsgálati dosszié szerint Matteo Salvini egyáltalán nem volt jogosult a kormány repülőgépeinek és helikoptereinek használatára. Csakis akkor vehette volna igénybe ezeket, hogyha neki ezt a miniszterelnök engedélyezte volna. Ehelyett azonban Matteo Salvini vígan repkedett a kormány gépeken és helikoptereken választási nagygyűlésekre – írta a Corriere della Sera.

„Alig várom, hogy bíróság elé állítsanak” – közölte Matteo Salvini, aki a magyar miniszterelnök nagy barátja. Alig választották meg Salvinit Olaszország miniszterelnök helyettesének és belügyminiszternek, máris Genovába hívta Orbán Viktort, hogy megvitassák az Európai Unió jövőjét.

Salvini és Orbán szélsőjobboldali áttörésben bíztak

Az európai választásokon Salvini tarolt, és jól szerepeltek kelet-európai szövetségesei: a magyar és a lengyel jobboldal is. Salvini vérszemet kapott, és megbuktatta a saját kormányát, hogy ő lehessen a miniszterelnök. Ehelyett azonban a kormány baloldali populista pártja, az Öt csillag összeállt a baloldallal, és ismét Giuseppe Conte alakíthatott kormányt.

Salvini pofára esett, és nem véletlenül: tőle nemcsak Brüsszelben, de Washingtonban is tartanak.

Salvinit Putyin bábjának tekintik a NATO-ban

Matteo Salvini mindaddig jelentéktelen európai parlamenti képviselő volt amíg Putyin elnök a hóna alá nem nyúlt. Putyin személyesen tesztelte Salvinit Milánóban, és ezt követően az orosz titkosszolgálat minden követ megmozgatott az érdekében. Épp ezért vizsgálat folyik Salvini ellen nemcsak a repülőgép használati botrányban hanem a nemzetbiztonság terén is. Amerikai aggodalom szerint Matteo Salvini túllépett azon a határon, amely megengedhető egy NATO tagállam egyik politikai vezetőjétől. Olaszországban az egekig csapnak a politikai szenvedélyek hiszen Boris Johnson Nagy britanniai győzelmét követően megjött Salvini étvágya is. Matteo Salvini az egész jobboldal vezérének kiáltatta ki saját magát. Most pedig előrehozott választásokat akar kicsikarni, mert nem kíván a vizsgáló tisztek és ügyészek kínos kérdéseire válaszolni Itáliában.

Salvini bíróság előtt?

  • Kormánygép kampánycélokra

  • A főügyész vádemelést javasol

  • Salvini és Orbán, avagy a szélsőjobboldali áttörés

  • Salvini nagy étvágya

Legkevesebb 35 alkalommal kampány célokra használta fel a kormány repülőgépeit illetve helikoptereit Matteo Salvini amikor miniszterelnök helyettes és belügyminiszter volt. Emiatt vádemelést javasol a bíróságnak Róma főügyésze. A vizsgálati dosszié szerint Matteo Salvini egyáltalán nem volt jogosult a kormány repülőgépeinek és helikoptereinek használatára. Csakis akkor vehette volna igénybe ezeket, hogyha neki ezt a miniszterelnök engedélyezte volna. Ehelyett azonban Matteo Salvini vígan repkedett a kormány gépeken és helikoptereken választási nagygyűlésekre – írta a Corriere della Sera.

„Alig várom, hogy bíróság elé állítsanak” – közölte Matteo Salvini, aki a magyar miniszterelnök nagy barátja. Alig választották meg Salvinit Olaszország miniszterelnök helyettesének és belügyminiszternek, máris Genovába hívta Orbán Viktort, hogy megvitassák az Európai Unió jövőjét.

Salvini és Orbán szélsőjobboldali áttörésben bíztak

Az európai választásokon Salvini tarolt, és jól szerepeltek kelet-európai szövetségesei: a magyar és a lengyel jobboldal is. Salvini vérszemet kapott, és megbuktatta a saját kormányát, hogy ő lehessen a miniszterelnök. Ehelyett azonban a kormány baloldali populista pártja, az Öt csillag összeállt a baloldallal, és ismét Giuseppe Conte alakíthatott kormányt.

Salvini taccsra került, és nem véletlenül: tőle nemcsak Brüsszelben, de Washingtonban is tartanak.

Salvinit Putyin bábjának tekintik a NATO-ban

Matteo Salvini mindaddig jelentéktelen európai parlamenti képviselő volt amíg Putyin elnök a hóna alá nem nyúlt. Putyin személyesen tesztelte Salvinit Milánóban, és ezt követően az orosz titkosszolgálat minden követ megmozgatott az érdekében. Épp ezért vizsgálat folyik Salvini ellen nemcsak a repülőgép használati botrányban hanem a nemzetbiztonság terén is. Amerikai aggodalom szerint Matteo Salvini túllépett azon a határon, amely megengedhető egy NATO tagállam egyik politikai vezetőjétől. Olaszországban az egekig csapnak a politikai szenvedélyek hiszen Boris Johnson Nagy-britanniai győzelmét követően megjött Salvini étvágya is. Matteo Salvini az egész jobboldal vezérének kiáltatta ki magát. Most pedig előrehozott választásokat akar kicsikarni, mert nem kíván a vizsgáló tisztek és ügyészek kínos kérdéseire válaszolni.

Boris Johnson győzelme után szétesik az Egyesült Királyság?

  • Boris Johnson  Konzervatív Pártja győzött

  • Jöhet a Brexit, amely szétveri Nagy Britanniát

  • Nagy lesz Britannia a skótok, írek, és észak-írek nélkül is?

„Öngólt lőttünk ” – nyilatkozta Észak Írország unionista pártjának egykori vezetője a választások után. Mike Nesbitt arra célzott, hogy most először fordult elő Észak Írország százéves történetében, hogy többségbe kerültek a katolikus írek a protestánsokkal szemben, akik ragaszkodnak az Egyesült Királysághoz.

A katolikusok annak a hívei, hogy Észak Írország egyesüljön Írországgal, amely megmarad az Európai Unió tagjának azt követően is, hogy Boris Johnson miniszterelnök kivezeti az Egyesült Királyságot onnan.

Mindennek demográfiai oka van: a katolikusok születésszáma lényegesen magasabb, mint a protestánsoké, ezért a választási eredmények csak a valós társadalmi folyamatokat tükrözik Észak Írországban. A jövőben nem lesz szüksége Boris Johnson miniszterelnöknek arra, hogy Észak Írország protestáns pártja (DUP) támogassa őt, mert a konzervatívok többséget szereztek a parlamentben.

A skótok új népszavazást akarnak

Nicola Sturgeon skót nemzeti mozgalma éppoly nagy győzelmet aratott Skóciában mint Boris Johnson az Egyesült Királyságban. Csakhogy

Skócia nem akar kilépni az Európai Unióból. Ha a bennmaradás ára az, hogy kilép az Egyesült Királyságból, akkor a skótok ezt választják!

Nicola Sturgeon már hétfőn megkezdi harcát azért, hogy új népszavazás legyen Skóciában a függetlenségről. A korábbi népszavazáson minimális többséggel győztek azok, akik amellett szavaztak, hogy Skócia maradjon meg az Egyesült Királyságban. Azóta azonban megerősödött a nemzeti érzés a skótokban, és fokozódott az a meggyőződés, hogy Londonban nem képviselik megfelelően Skóciát. A Skót Nemzeti Párt az 59 parlamenti helyből megszerzett 48-at vagyis óriási többségbe került. Az új referendum valószínűleg nekik kedvezne majd.

Boris Johnson miniszterelnök meg kívánja ezt akadályozni, de nagy kérdés, hogy sikerülhet-e neki? Ha pedig a skótok mennek, akkor Észak Írország követheti őket. A protestánsok többsége skót Észak Írországban, tehát jobban figyelnek arra, hogy mi történik Skóciában. Ráadásul ott a határ kérdés, amely a brit kilépés egyik legnehezebben megoldható problémája. Boris Johnson fogadkozik: január végéig megköti a szerződést az Európai Unióval a kilépésről. De addig tisztázni kell, hogy mi legyen az ír szigeten. Senki sem akar újra határvonalat, de az Európai Unió ragaszkodik hozzá, hogy legyen valamiféle ellenőrzés, mert ez lesz az új uniós határ. Eddig a protestánsoknál Észak Írországban volt valamiféle vétó joguk, mert nélkülük Boris Johnsonnak nem volt többsége a parlamentben. Ennek vége. Boris Johnson immár egyedül kormányozhat, és fütyül a protestánsokra Észak Írországban. Így viszont ott kialakulhat egy csendes többség, amely elfogadja az ír sziget egyesülését. Boris Johnson tehát nagyon gyorsan elveszítheti Skóciát és Észak Írországot miközben régen nem látott parlamenti többséggel vezényelheti le a kilépést az Európai Unióból.

A bírák elnézően ítélik meg az antiszemita gyűlöletbeszédet

A Zsidó Tanács elnökének véleménye szerint túl elnézőek a bírák a gyűlöletbeszéd megítélésekor.  Josef Schuster a  Der Spiegelnek nyilatkozott és arra utalt, hogy az antiszemita gyűlöletbeszéd sarkall tettekre egyes neonáci fiatalokat.

Halléban például fegyverrel támadt a zsinagógára egy szélsőjobboldali német fiatal. Két embert megölt és többet megsebesített. Jom Kippur napján vérfürdőt akart rendezni,  s csak az akadályozta meg a nagyobb tragédiát, hogy a zsinagóga megerősített ajtaját nem tudta betörni. A rendőrségi kihallgatás során azokra az antiszemita írásokra hivatkozott, melyeket az interneten olvasott. Az eset kapcsán Christine Lambrecht igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy megszigorítják a törvényeket, ezentúl az antiszemita gyűlöletbeszéd súlyosbító körülménynek számít majd.

A közbeszédben újra előkerültek az antiszemita klisék azóta, hogy az Alternative für Deutschland az ellenzék legerősebb pártja lett – panaszkodott Josef Schuster. Az Alternative für Deutschland vezetősége viszonylag mérsékelt, „szalonképes”, de a tagság soraiban sok neonáci aktivista található. Emiatt megrendült a zsidók biztonság érzete Németországban – nyilatkozta a Zsidó Tanács elnöke. Josef Schuster rögtön hozzátette, hogy

Európában nem ismer olyan országot, ahol többet tettek volna a zsidók biztonsága és jó közérzete érdekében mint Németországban.

A parlament, és a kormány is mindig kiáll az antiszemitizmussal szemben. Angela Merkel kancellár nemrég Auschwitzban járt, hogy az egykori haláltáborban erősítse meg elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni harcban. Nemrég Németország egyik leggazdagabb családja – amely egykor aktívan támogatta Adolf Hitlert – hozott létre alapítványt annak érdekében, hogy a fiatalokban tudatosítsák a holokauszt szörnyűségeit és Németország felelősségét.

A Trump-vádak hivatalosak

Hivatalosak a Donald Trumppal szembeni törvényhozási vádpontok a bizottsági szavazás után. A szenátusban azonban szinte bizonyosan elbukik az impeachment.

Donald Trump visszaélt hatalmával és akadályozta munkájában a kongresszust: ez az a két vádpont, amelyet az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága 23:17 arányban megszavazott pénteken. Ezek lesznek az elnök alkotmányos felelősségre vonását (impeachment) hivatalosan is elindító eljárás alapja.

A demokrata többségű képviselőház testületében a bizottság párthovatartozás szerint voksolt:

a demokrata párti törvényhozók valamennyien megszavazták a szöveget, a republikánusok pedig egyöntetűen elutasították.

A bizottság alig tíz perc alatt megszavazta a két vádpontot azok után, hogy csütörtökön egész nap vitázott róla, és az éjszakába nyúlóan sem sikerült megállapodásra jutnia és elnapolta a döntést.

A két vádpontról szóló szöveget

a képviselőház egésze elé terjesztik szavazásra,

amit várhatóan jövő szerdán tartják. Szinte bizonyosra vehető, hogy a kongresszus demokrata többségű alsóháza megszavazza az impeachment-eljárás megindítását a republikánus elnök ellen.

Ezután az ügy a szenátus elé kerül,

ahol az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts vezetésével lefolytatják a pert az elnök ellen.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője csütörtök este egy televíziós interjújában azt hangoztatta,

„zéró esélye” van annak, hogy elmozdítsák hivatalából Donald Trumpot.

Az elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárását a demokrata párti törvényhozók a Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti júliusi telefonbeszélgetés miatt kezdeményezték. Ezen Trump felvetette, hogy korrupciós vizsgálatot kellene indítani Kijevben a demokraták elnökjelölt-aspiránsa, Joe Biden volt alelnök és a fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben. Ezt kötötte feltételként ahhoz, hogy teljesítse a már megszavazott nagy összegű katonai segélyt. Az eljáráshoz vezető képviselőházi meghallgatásokat összegző bizottsági jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Donald Trump fehér házi megbeszéléseket, a katonai segélycsomagot és más hivatalos csatornákat is felhasznált, hogy újraválasztásához külföldi segítséget vegyen igénybe.

Orbán: siker, a győzelem odébb

Nem győztünk, de esély van a későbbi győzelemre – kommentálta az uniós klímaegyezményt Orbán Viktor. Siker, hogy ne a szegény országok fizessék az árat. Úgy fest, sikeres volt a V4-ek zsarolása.

Sikeresnek nevezte pénteki Facebook-videójában Orbán Viktor kormányfő a brüsszeli klímavédelmi tárgyalást, mert sikerült megteremteni az esélyét annak, hogy ne a szegényebb országok és emberek fizessék meg a küzdelem árát.

Orbán a Brüsszelben rögzített üzenetben kijelentette: Magyarország klímabajnok, ugyanis azon országok közé tartozik, amelyek a leginkább csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat 1990 óta. (Muszáj ismételten rámutatni arra, hogy a bő 30 százalékos emisszió-esés a 90-es évek legelején ment végbe a rendkívül környezetszennyező állami nagyipar egy részének csődje és bezárása nyomán. Az elmúlt években ezen a bázison éppenséggel nő a kibocsátás az országban.)

„Tudjuk, hogy milyen fontos a klímaváltozás elleni küzdelem, de mi, magyarok azt is tudjuk, hogy ennek ára van. Méghozzá nagy ára, mert ez egy drága dolog” – fogalmazott. A kérdés az, hogy ki fizeti a számlát, erről szóltak a tegnapi viták – mondta. A miniszterelnök kifejtette, sikerült elérni, hogy

az új szabályok olyanok legyenek, amelyek nem vesznek el pénzt a felzárkózást célul kitűző országoktól.

Ez arra utal, hogy a kormánynak – a visegrádiakkal együtt – sikeres zsarolási pozíciója volt. Akkor írják alá a megállapodást, ha a klímaátálláshoz szükséges pénzt nem az uniós felzárkózási támogatások rovására teremtik elő.

Olyan szabályok meghozatalára van lehetőség, amely

bátorítja a nukleáris energia felhasználását.

Továbbá esély van olyan szabályok megalkotására is, hogy a klímavédelem ne eredményezze se az üzemanyag, se az élelmiszer árának növekedését – közölte a kormányfő. Ebben az atomenergiára vonatkozó rész is térségi igény. Nyugati országok szerették volna elérni, hogy a klímabarát megoldásokba ne számítson bele a nukleáris forrás. Magyarország mellett a csehek ellenezték ezt erősen.

Az is a visegrádiak sikereként könyvelhető el, hogy Lengyelország átmeneti haladékot kapott arra, hogy teljesítse a közös vállalások rá eső részét. Ezt a nagy arányú szénerőmű-részesedés miatt kérték a lengyelek.

„Nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre” – fogalmazott Orbán Viktor. Az Európai Unió tagországainak vezetői csütörtökön megkezdett kétnapos csúcstalálkozójának fókuszában az a terv állt, hogy Európa 2050-re a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon.

Klímamegállapodás: a lengyelek egyelőre kívül

Létrejött a megállapodás a 2050-re elérendő karbonsemlegességről az EU-ban. Lengyelország egyelőre nem része az egyezségnek, de nem vétózott.

Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően pénteken.

Charles Michel Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az Európai Tanács hosszú vita után jutott megállapodásra abban a fontos kérdésben, hogy Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon. A belga politikus hangsúlyozta, hogy minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat.

Lengyelország nem akadályozta meg ugyan a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.

Ez azt jelenti, új tanácsülést fognak tartani, hogy alaposan megvizsgálják az ország helyzetét. (Lengyelországban az egyik legnagyobb a szénerőművek aránya az EU-n belül.)

Az állásfoglalásban az Európai Tanács elismeri és tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról. Vagyis nem korlátozzák az atomerőművek működését, ami Orbán Viktor egyik előzetes feltétele volt az egyezséghez. Ebben azonos állásponton van Lengyelországgal is.

Az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel.

Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EBB) bejelentését, amely szerint 1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban. Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság azon bejelentését is, amely szerint 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében.

Angela Merkel német kancellár nyilatkozata szerint az éjszakába nyúló intenzív vitákat követően elmondható, hogy

„mindannyian elkötelezettek vagyunk”

a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése iránt. Nincs megosztottság Európa tagállamai között – mondta. Arról van szó, hogy egy tagállamnak még időre van szüksége annak mérlegelésére, hogyan tudja a klímasemlegességhez kellő feladatokat végrehajtani.
„Azt hiszem, jó esélyünk van a sikerre” – fogalmazott a német kancellár.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a tanácskozást követően arról tájékoztatott, hogy Lengyelország mentesül a klímasemlegesség 2050-ig meghatározott elérése iránti célok végrehajtásának kötelezettsége alól. Azt mondta,

az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri el.

Hozzátette, Lengyelország „nem lehet bűnös”, amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni. „A megkívánt átállást biztonságos és gazdasági szempontból az ország számára előnyös módon fogjuk tudni végrehajtani” – fogalmazott. A célkitűzés alóli mentesség mind pénzügyi, mind jogi szempontból nagyon jó megoldás, az állásfoglalás ugyanis nagy fokú rugalmasságot biztosít Lengyelország számára – mondta.

Morawiecki megelégedéssel nyugtázta az Európai Tanács által elfogadott szövegben szereplő nukleáris energiáról szóló kiegészítő záradékot is. Ha el akarjuk érni a klímasemlegességet, olyan erőforrásokra kell alapozni gazdaságainkat, amelyek szilárdak az energiabiztonság szempontjából – tette hozzá.

A tanácskozás első munkanapján megbeszélést folytattak az uniós költségvetésről az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum alapján. A vezetők a tárgyalások folytatásában egyeztek meg a végleges megállapodás elérése érdekében.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!