Nobel-békedíj 2020
Csaknem félmilliárd eurót nyúlt le a maffia a vatikáni kincstárából
A vatikáni ügyészség vádirata szerint a hálózat tagjai 454 millió eurót nyúltak le az egyházi állam kincstárából. Egy befolyásos bíboros már lemondott éppúgy mint a Vatikán rendőrfőnöke és a pénzügyi ellenőrző hatóság feje.
200 millió dolláros hitelből vásárolt luxusingatlant a Vatikán államtitkársága – ezzel az ügylettel kezdődött annak a hálózatnak működése, melyet most zsarolással, pénzmosással és számtalan pénzügyi visszaéléssel vádolnak, sőt még a pápa számláját is megdézsmálták – számol be az olasz sajtó.
2014-ben egy kétes hírű olasz üzletember luxemburgi vállalkozásán keresztül szerzett részesedést egy Sloane Street-i luxus ingatlanban a Vatikán. Az olasz üzletember szép haszonnal kiszállt, és a Vatikán átvette a teljes hitelt. Egy Gianluigi Torzi nevű vállalkozó képviselte a Vatikánt, aki az olasz sajtó szerint kiváló maffia kapcsolatokkal rendelkezett. Torzit a vatikáni csendőrség letartóztatta és vallomása alapján megindult a lavina.
A londoni ügyletet a Vatikán helyettes államtitkára Giovanni Angelo Becciu bíboros hagyta jóvá. Ferenc pápának eleve nem tetszett az ügylet, ezért leváltotta a befolyásos bíborost és a pénzügyektől távol helyezte el: a szentté avatással foglalatoskodott. A vizsgálat viszont nem állt le, és kiderült, hogy a londoni ingatlan vásárlás csak a jéghegy csúcsa. Ezért Becciu bíborosnak végképp távoznia kellett: egy soros közleményben tudatta a Vatikán, hogy lemondott pápaválasztó jogáról és visszavonul.
Később elmondta: a pápa négyszemközt fogadta őt, és közölte: megvonja tőle a bizalmat! Ellene nem indult eljárás, de korábbi munkatársai ellen igen. Az 59 oldalas vádirat részletesen elemzi a hálózat működését.
Észrevétlenül nyúlták le a pápa számláját
Ferenc pápa 20 millió fontos svájci számlájához is hozzáfértek a hálózat tagjai méghozzá úgy, hogy a Vatikánban csak sokára vették észre az esetet. A La Repubblica szerint a pápa számláját gyakorlatilag kifosztották a pénzügyi maffia tagjai, akik kiváló kapcsolatokkal rendelkeztek a Camorra-val. Senki sem érti, hogy a Vatikán pénzügyi vezetői miért választották a londoni ügylethez azt a Gianluigi Torzit, aki feketelistán szerepel, mert maffia kapcsolatai már korábban közismertek voltak.
Pell bíboros újra színre lép
Ferenc pápa hatalomra jutása idején tisztában volt azzal, hogy a Vatikán pénzügyei nem állnak jól. Ezért egy olyan bíborost keresett, aki járatos ezen a területen. Választása George Pell ausztrál bíborosra esett, aki hozzá is látott a pénzügyek átvilágításának. A pápa pechére Pell bíborost – régi pedofil ügyek miatt – bíróság elé állították hazájában, sőt börtönbe is kellett mennie. Később fellebbezése aztán sikeres volt és kiszabadult.
Nemrég rövid közlemény tudatta, hogy Pell bíboros visszatért a Vatikánba, hogy segítsen a pénzügyi botrány következményeinek a felszámolásában.
Nobel díjat ért a győzelem egy vírus ellen
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a stockholmi Karolinska Intézetben hirdette ki annak a három tudósnak a nevét, akik az orvostudomány terén végzett munkásságukkal kiérdemelték a 2020. évi Nobel díjat.
Az indoklás szerint Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice közösen a vérrel terjedő hepatitisz elleni küzdelemben – amely globális egészségügyi probléma – játszott döntő hozzájárulásukért érdemelte ki a díjat.
A három tudós munkája hozzájárult a vér által terjedő hepatitis kezeléséhez, amely májcirrózist és májrákot okoz az embernek világszerte. Az áttörés
„lehetővé tette a vérvizsgálatokat és az új gyógyszereket, mellyel életek millióit mentették meg.”
„A történelemben először gyógyítható meg ez a betegség, ami reményeket ébreszt a világ számára a hepatitis C vírus felszámolására” – áll a bizottság közleményében.
Kik a nyertesek?
Harvey J. Alter, a Maryland-i Nemzeti Egészségügyi Intézet orvoskutatója.
Michael Houghton, aki Nagy-Britanniában született, a kanadai Alberta Egyetem Li Ka Shing virológiai professzora. Az egyetem Li Ka Shing alkalmazott virológiai intézetének igazgatója is.
Charles M. Rice, Sacramentóban született és a New York-i Rockefeller Egyetem professzora. 2001 és 2018 között az egyetem Hepatitis C Tanulmányi Központjának tudományos és ügyvezető igazgatója volt.
Az erőltetett menet
Ha a szabályozók jóváhagyják a tesztelés gyorsítását, akkor a brit NHS állítólag szinte azonnal meg tudja kezdeni a tömeges oltást.
Brit sajtóértesülések szerint egyre nagyobb a remény, hogy a koronavírus elleni vakcina zöld utat kaphat ez év végéig, hogy hat hónap múlva vagy még ennél is rövidebb időn belül beindítsák oltási programjukat – médiaértesülése szerint.
Az Oxfordi Egyetem tudósai az AstraZenecával együttműködve a legutóbbi vizsgálati eredmények fényében a „The Times” beszámolója szerint december végéig, karácsonyig megkaphatják a vakcinázáshoz szükséges engedélyeket.
Az oltások gyártásában és terjesztésében részt vevő brit kormányzati forrásokat idézte a újság, mely szerint a teljes oltóanyag-bevezetési program a jóváhagyást követően akár hat hónapig is eltarthat.
„Közel hat hónapot tervezünk, de valószínűleg jóval rövidebb lesz ennél”
– mondta egy kormányzati forrás.
Az Egyesült Királyság Joint Committee on Vaccination and Immunisation által kidolgozott protokoll alapján minden jóváhagyott vakcinát 65 év felettiek kapnak, majd a magasabb kockázatú fiatalabb felnőttek következnek, amelyek magukban foglalhatják az etnikai kisebbségekből származóakat, valamint azokat, akik súlyos egészségügyi problémákkal küzdenek, akik a halálos vírus által okozott nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Majd az 50 éven felüliek következnek a sorban, fiatalabb felnőttekkel a sor végén.
A brit kormány 100 millió adag oxfordi vakcinát rendelt és a bevezetésre szánt adagokat még mielőtt a tesztek kiértékelését befejezik le is gyártják, hogy ezzel is időt takarítsanak meg a felnőtt lakosság mielőbbi beoltásának érdekében.
Az újság beszámolója szerint a tárgyaláson részt vevő tudósok abban reménykednek, hogy ez év vége előtt eredményeket érhetnek el, azaz bizonyíthatóvá válik a vakcina megakadályozza a fertőzések 50 százalékát, vagyis a pozitívnak értékelhető siker alsó küszöbét elérik.
Ha a szabályozókat jóváhagyják, az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) állítólag abban a helyzetben van, hogy szinte azonnal meg tudja kezdeni a tömeges oltást.
A brit kormányon belül vannak, akik óvatosabbak a határidőkkel, mivel minden felnőtt beoltása nagy kihívást jelent.
„Még akkor sem, ha a vakcina rendelkezésre áll, ez még nem jelenti azt, hogy egy hónapon belül mindenkit beoltanak. Hat-kilenc hónaptól egy évig beszélünk ennek végrehajtására az oltás jóváhagyásától számítva.”
– mondta Nilay Shah professzor, a londoni Imperial College vegyészmérnöki vezetője.
A jelentés felszólította az oltóanyag-prioritások kritériumainak „meghatározását és egyértelművé tételét”. „nyilvános párbeszédet és elkötelezettséget várnak az oltások hatékonyságának, biztonságosságának, mellékhatásainak, elérhetőségének és hozzáférhetőségének elvárhatóságáról.”
A kormány egészségügyi minisztériuma megpróbálta lebecsülni az eredményeket, és a tervezés folyamatának fontosságát félretéve akarja a gyors bevezetést.
„Biztosak vagyunk abban, hogy megfelelő ellátással vagy szállítással, egyéni védőeszközökkel és logisztikai szakértelemmel rendelkezünk a COVID-19 vakcina mielőbbi telepítéséhez az ország egész területén” – mondta a kormány szóvivője.
Német polgármestere lett Temesvárnak
A Kolozsvár német polgármestere a korrupció elleni harcot tűzte a zászlajára. A 36 éves politológus meggyőző fölénnyel nyert Románia harmadik legnagyobb városában.
Dominic Fritz a Der Spiegelnek elmondta, hogy úgy került kapcsolatba Temesvárral, hogy 17 évvel ezelőtt önkéntesként dolgozott egy árvaházban, amelyet a Ceausescu korszakban rémesen elhanyagoltak. A német politológus később Németországban csinált karriert, melynek csúcspontja az volt, hogy az egykori államfő kabinetfőnökeként dolgozott Berlinben.
Temesvár egykor igen jelentős német lakossággal rendelkezett, de a többségük kivándorolt Németországba évtizedekkel ezelőtt.
Románia jelenlegi államfője ehhez az erdélyi német közösséghez tartozik, korábban Nagyszeben polgármestere volt. Dominic Fritz viszont Németországból érkezett , hogy segítse Temesvárt az európai felzárkózásban.
Temesvár és Marosvásárhely
Mindkét romániai nagyvárosban román a lakosság többsége, de mégiscsak német illetve magyar polgármestert választottak. Az azt mutatja, hogy a nemzeti elkötelezettség ma már jóval kevésbé számít Romániában, ahol a polgárok hatékonyan működő önkormányzatokat és korrupciómentes állami adminisztrációt várnak.
A romániai korrupció ellenes harc vezéralakját Laura Codreanu-Kövesit választotta meg az Európai parlament az európai ügyészség élére. Magyarország kívül maradt, mert a hatalom egyáltalán nem kívánja, hogy az európai ügyészség megvizsgálja: mire is költik az uniós pénzeket!
Jogállamiság vagy mentőcsomag?
Brüsszelnek választania kell – legalábbis ez a véleménye a Bloomberg egyik szerzőjének. Andreas Kluth, a Handelsblatt nemzetközi kiadásának főszerkesztője, aki Németországban él. Úgy látja, hogy Merkel kancellár feladja a jogállamiság védelmét annak érdekében, hogy minél gyorsabban elfogadják az uniós költségvetést és a 750 milliárd eurós válságkezelő csomagot. A szerző szerint ezzel az Európai Unió a vesztébe rohan…
Orbán és a 6 milliárd euro
A magyar miniszterelnök számára a német elnökség kompromisszumos javaslata sem elfogadható. Kockára teszi-e a 6 milliárd eurós európai támogatást Orbán Viktor? Ez egyáltalán nem valószínű hiszen Magyarország Lengyelországgal együtt mindig az élen járt az uniós pénzek megszerzésében. Most ráadásul fokozottan szüksége is van erre a magyar miniszterelnöknek: a Covid-19 járvány sokkal súlyosabb mint ahogy korábban a hatalom gondolta és az ennek következtében kialakuló gazdasági válság is sokkal mélyebb mint ahogy azt hivatalosan beismerik.
2022-ben választásokat tartanak Magyarországon, és Orbán Viktor népszerűségének aligha tenne jót, ha addig csökkenne az életszínvonal.
A hatalom egyik legfőbb bevételi forrását is az uniós pénzek jelentik. Ezért a magyar miniszterelnök zsarolása üres blöff, amely mögött nem áll semmiféle gazdasági realitás viszont ellenfeleinek jó ismerete igen. Orbán Viktor pontosan tudja, hogy Olaszországnak és néhány más uniós államnak még nála is jobban kell a válságkezelő program pénze. Ez az idegek háborúja, melyet háttéralkuk döntenek el Brüsszelben és másutt. Orbán Viktor minden bizonnyal már megállapodott Angela Merkel kancellárral, ezért a mostani nyilatkozat háború nem más mint PR színjáték.
Stiglitz: zöld válságkezelés
Felgyorsíthatja a fellendülést a válság után, ha figyelembe veszik a környezetvédelmi célokat. A Nobel díjas Joseph Stiglitz szerint a közvélemény joggal várja el a kormányoktól, hogy a válságkezelő programok ne hagyják figyelmen kívül a hosszútávú klímaváltozási célokat. Ezzel ugyanis még fel is gyorsítanák a gazdaság helyreállítását – hangsúlyozza a Nobel díjas közgazdász.
Immár senki sem hisz a V alakú válságban, melyet kezdetben a leghangosabban a Goldman-Sachs terjesztett még a Covid-19 járvány kitörésekor tavasszal. Ma már senki sem reménykedik ebben: több mint 200 ezer halottja van az USA-ban a járványnak, melynek senki sem látja a végét. Azt viszont egyre többen látják, hogy az egyenlőtlenség milyen mértékben növekedett az Egyesült Államokban. Sőt, a pandémia még jobban megmutatta, hogy nemcsak a jövedelmekben keletkeztek a korábbinál jóval jelentősebb különbségek a különböző társadalmi csoportok között, de az egészségügyben is! Minthogy az USA-ban az egyenlőtlenség problémája jelentős részben a faji határok mentén húzódik, ezért ennek politikai következményei is vannak – utal a Black Life Matters mozgalomra Joseph Stiglitz professzor.
Ne a piac hanem a polgárok érdeke döntsön!
Ezzel az Egyesült Államokban egyáltalán nem elfogadott gondolattal áll elő a Columbia egyetem professzora. Aki arra hivatkozik, hogy a globális kapitalizmus válságát mindenütt az állam próbálja megoldani hatalmas összegeket öntve a piacra, hogy megakadályozza a gazdasági összeomlást.
Milyen lenne ez az új gazdaság? Mindenekelőtt zöldebb mint a jelenlegi. Az elmúlt 200 évben a környezetszennyező energián alapult a gazdaság fejlődése, de a válság után kibontakozó új gazdaság ebben radikálisan különbözhet a régitől. A tudásalapú gazdaság kerül a régi szén, olaj, földgáz alapú gazdálkodás helyére, amely gyárakban állított elő tömegesen termékeket. Csakhogy Trump ezt figyelmen kívül hagyja: az USA kormánya nagy pénzeket adott a légitársaságoknak, de cserébe nem követelt tőlük kisebb szén-dioxid kibocsátást. Macron elnök Franciaországban viszont pontosan ezt tette: az állami támogatásért cserébe elvárja a szén-dioxid kibocsátás csökkentését az Air France-tól!
A zöldebb gazdaság hatékonyabb is lehet
A járvány elhúzódásával a gazdasági krízis hossza is megnövekszik. Ahhoz, hogy a gazdaságok kilábaljanak a válságból hatalmas beruházások szükségesek. A zöld gazdaság előnye itt az, hogy a beruházás a megújuló energia forrásokba sokkal rugalmasabb mint a hagyományos energiába. Ráadásul a zöld gazdaság munkaintenzív lehet vagyis hozzájárulhat a munkanélküliség csökkenéséhez. Mindehhez jön még, hogy a multiplikátor hatás épp emiatt nagyobb lehet: ha több ember jut pénzhez, akkor többet is költenek hiszen a munkaintenzív ágazatok béremelést is jelenthetnek.
Új Zéland a pozitív példa
A szigetország fiatal miniszterelnök asszonya a vírus válság menedzselésében is kitüntette magát, de gondol a jövőre is. Vagyis szeretné, ha a fellendülés a válság után egy környezetkímélő gazdaságot eredményezne. A miniszterelnökasszony egyik programja a természet turizmus fejlesztése. Sok munkavállaló, aki különben elveszítené a munkáját a hagyományos ágazatokban, bekapcsolódhat ezekbe a programokba, melyek a környezetkímélő turizmus számára próbálnak meg lehetőséget teremteni Új Zélandon.
Az USA gazdasága hogy lehetne zöldebb?
Stiglitz professzor, aki nyíltan támogatja Joe Bident, nem is titkolja, hogy Trumptól nem vár mást mint az eddigi politika folytatását vagyis a környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyását a profit nevében.
Egy új washingtoni adminisztráció viszont megteremthetné az infrastruktúrát egy zöld fordulathoz.
Ehhez speciális zöld bankok is kellenek hiszen az állam önmagában nem képes finanszírozni a szükséges változásokat. Az államnak az lenne a feladata ebben az új rendszerben, hogy megkönnyítse a zöld beruházásokat – adókedvezményekkel és más módon. De az államnak más lehetőségei is vannak: kötelezni lehet a bankokat és a nagyvállalatokat arra, hogy mutassák be a közvélemény előtt: az általuk pénzelt új beruházások milyen környezetkárosító hatásokkal járnak! Ha ezeket a kockázatokat figyelembe veszik, akkor ily módon sok bankot és nagyvállalatot el lehet tántorítani a hagyományos beruházási politikától – érvel a Nobel díjas Joseph Stiglitz, aki a Project Syndicate portálon tette közzé nézeteit.
*Joseph Stiglitzről:
1943-ban született Joseph Eugene Stiglitz amerikai neo-keynesi közgazdász. A 2001. évi közgazdasági Nobel-díjban részesült, az American neo-Keynesian mozgalom egyik alapítója. 1960-63 között az Amherst Főiskolán tanult, majd a Massachusettsi Műszaki Intézetben szerzett doktori és PhD fokozatot. Négy évet töltött a Cambridge-i Egyetemen is ahová Fulbright-ösztöndíjasként érkezett. Széleskörű tudományos karriert folytatott, olyan rangos egyetemeken tanított, mint a Yale, a Stanford, a Princeton és az Oxford, és jelenleg a Columbia Egyetemen dolgozik. Politikailag is aktív volt, a Clinton gazdasági tanácsadói tanácsának elnöke volt, a Világbank vezető közgazdásza, tanácsadója az Obama-adminisztrációnak, valamint az Egyesült Királyság Munkáspártjának.
2001-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott George Akerlof és Michael Spence mellett az aszimmetrikus információs helyzetekben végzett piaci elemzésekhez való hozzájárulásáért.
Legemlékezetesebb munkái közé tartozik A globalizáció és elégedetlenségei (WW Norton, 2002), A zúgó kilencvenes évek: A világ legsikeresebb évtizedének új története (WW Norton, 2003), A globalizáció működőképessé tétele (WW Norton, 2006) és Az egyenlőtlenség ára: Hogyan oszlik meg a mai társadalom A jövőnket veszélyezteti (WW Norton, 2012).
„A jogállamiság és a pénz összekapcsolása szükségszerű”
Erről beszélt újságíróknak Vera Jourova uniós biztos miután ismertette a 27 tagállam helyzetéről szóló jelentést. Ebben Magyarországgal kapcsolatban bírálatok is szerepelnek elsősorban az igazságszolgáltatással és a sajtószabadsággal kapcsolatban.
Vera Jourova, aki a brüsszeli bizottság alelnöke is, hangsúlyozta, hogy nemcsak Magyarországon igyekeznek korlátozni a média szabadságát. Több uniós államban is előfordul, hogy gazdasági eszközökkel lehetetlenítik el a kritikus sajtót. „Ilyenkor nyilvánvaló, hogy a gazdasági döntés mögött politikusok állnak.”
„Az Európai unió tagállamainak adófizetői viszont nem akarnak pénzt adni olyan országoknak, ahol megsértik a jogállamiság elvét és ahol nem lehet ellenőrizni a pénz elköltését.”
Szójáték volt a beteg demokrácia
A cseh uniós biztos a Der Spiegelnek adott interjúban nevezte betegnek a magyar demokráciát. Egy angol szójátékot próbált ki: az illiberal-illiberálisból csak az első három betűt tartotta meg, így lett „Magyarország ill democracy” vagyis beteg demokrácia.
Orbán Viktor miniszterelnök ezen annyira felháborodott, hogy követelte Vera Jourova leváltását bár pontosan tudta, hogy erre csekély az esély. A biztos asszony megerősítette: nem bánt meg semmit és természetesen nem mond le! Csehszlovákiában a diktatúrában élte le élete első részét, ezért pontosan tudja, hogy miről beszél amikor a jogállam megsértését kifogásolja. Vera Jourova közölte: a bizottság többi tagja teljes támogatásáról biztosította őt. Ursula von der Leyen, a bizottság elnökasszonya válaszol majd Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.