Érdekes

Black Friday: rekord fegyvereladásban is

0

A pénteki láz rekordot hozott a lőfegyverek eladásában is az Egyesült Államokban: először lépték túl a kétszázezres határt. 203086 fegyver talált gazdára az Egyesült Államokban a Hálaadás napi nagy pénteki vásáron. Tavaly ez a szám csak 185713 volt. A lélektani 200 ezres határ átlépését sokan azokkal a merényletekkel magyarázzák, melyek megrázták a világ közvéleményét is: Las Vegasban egy nyugdíjas rendezett vérfürdőt majd Texasban egy templomban ölt meg 26 embert a légierő egyik alkalmazottja.

Jeff Sessions igazságügyi miniszter már a Black Friday előtt elrendelte: az FBI vizsgálja meg alaposan a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők dossziéját. A texasi templomban elkövetett tömeggyilkosság tettese ugyanis rendelkezett fegyvertartási engedéllyel annak ellenére, hogy korábban haditörvényszék előtt állt, mert fegyverrel fenyegette a saját családját. Az amerikai légierő a gyilkosság sorozat után elismerte: hibázott amikor a tettes dossziéjába nem tette bele a haditörvényszéki eljárás aktáját. A fegyvertartás joga nagy vita az Egyesült Államokban: a demokrata Obama elnök megpróbálta szigorítani a rendszert, de elbukott, mert a fegyverlobbi nagyon erős Washingtonban. Trump jelentős részben a fegyverlobbi segítségével pénzelte elnökválasztási kampányát. Ezért nem híve a szigorításoknak, de a merényletek rákényszerítették arra, hogy legalább alaposan vizsgálják meg azt, hogy ki szerzett magának fegyvert a Black Friday alkalmából hiszen ez több mint kétszázezer új veszélyforrást jelenthet az Egyesült Államokban.

Románia hullócsillagai

0

Pár napja iktatták a Legfelső Bíróságon Tőkés László fellebbezését a Románia csillaga érdemrend visszavonása ügyében. Teljesen véletlenül aznap este, november 15-én döntött az érdemrend becsületbírósága egy másik magyar politikus, Kelemen Hunor „csillagtalanításáról”. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság megerősíti a Bukaresti Táblabíróság ítéletét, a „forradalom szikrájaként” is emlegetett egykori temesvári lelkész lehet az első romániai kitüntetett, akit megfosztanak az érdemrendjétől. A sors iróniájaként is felfogható, hogy Tőkés – akárcsak Kelemen – egy német ajkú államfő döntése nyomán maradhat román állami kitüntetés nélkül – írja Szőcs Levente a bukaresti Maszol-ban.

„A két ügy – sőt már önmagában a Tőkésé is – azért problémás, mert a törvény értelmében az elnöknek már régóta meg kellett volna fosztania számos kitüntetettet az érdemrendjétől. A törvény világos e tekintetben: egy elítélt ügyében nem kell összeülnie a becsületbíróságnak, az Elnöki Hivatal mondhatni saját hatáskörben rendezheti az ügyet. A nevek ismertek. Adrian Năstase volt miniszterelnök például kétszer is ült, Miron Mitrea bebörtönzéséről is tonnaszám írt a sajtó és a sor folytatható.”

Szőcs a cikkben megállapítja” „Csak tőle (az államfőtől) függ, hogy elveszi-e Năstase, Mitrea vagy Stănoiu asszony (besúgóként Sanda) érdemrendjét, vagy nem. Apropó, a Temesvár Társaság listáján szereplő rovott múltú egyéneket kivétel nélkül korrupció miatt ítélték el. És Iohannis állítólag rühelli a korrupciót. Vagy mégsem? Mindenesetre nem annyira, mint a centralizált nemzetállammal kötözködő magyarokat.”

Verekedés miatt tört ki a pánik a londoni metróállomáson

0

A brit közlekedési rendőrség (BTP) feltételezése szerint két ember összetűzése okozhatta a pánikot péntek este a londoni Oxford Circus metróállomáson, amelynek kiürítése közben többen megsérültek. A lövöldözésről szóló bejelentések vaklármának bizonyultak.

A hatalmas felfordulással járó incidenst az okozta, hogy az Oxford Circus metróállomáson és a híres londoni bevásárlóutca, az Oxford Street környékén sokan több helyről is lövéseket véltek hallani, és erről rövid idő alatt számos bejelentés érkezett a sürgősségi szolgálatok közös 999-es telefonszámára.

A Scotland Yard közölte, hogy a bejelentések természete miatt a terrorcselekmények esetére kidolgozott műveleti tervnek megfelelően reagált, és ennek alapján vezényelt fegyveres rendőri egységeket is a helyszínre.

A környék sürgősséggel elvégzett átkutatása során a Scotland Yard és a BTP rendőrei mindazonáltal sem sérülteket, sem esetleges elkövetőket nem találtak, és tűzfegyver-használatra sem leltek bizonyítékot.

Brutálisan súlyosbították Pistorius büntetését

Hat helyett tizenhárom és fél év börtönt kapott a volt paralimpiai atléta, Oscar Pistorius barátnője megöléséért. A dél-afrikai futó kitart amellett, hogy betörőnek vélte, ezért lőtt rá. Korábban gondatlanságnak, most szándékosnak ítélték a tettet.

Tizenhárom év és öt hónapra, vagyis több, mint duplájára növelte a szándékos emberölésért elítélt Oscar Pistorius paralimpiai bajnok futó büntetését a dél-afrikai legfelsőbb fellebbviteli bíróság pénteken. A testület azután döntött így, hogy az ügyészség

„megdöbbentően elnézőnek”

minősítette az ügyében korábban született hatévi börtönbüntetést.

Pistorius tavaly júliusban kezdte meg büntetésének letöltését, miután bűnösnek találták barátnője, Reeva Steenkamp meggyilkolásában 2013. február 14-én, Valentin napján. Az ügy a figyelem központjába került világszerte.

Az ügyészség érvelése szerint nem lehetett volna enyhítő körülményként figyelembe venni Pistorius rokkantságát és azt, hogy az atléta a tárgyalás egész ideje alatt sírt. Az ügyészség szerint nem mutatott őszinte megbánást, s inkább magát sajnálta. A sportoló továbbra is azt állította, hogy barátnőjét behatolónak vélte, ezért lőtt rá a lakás fürdőszobájának ajtaján keresztül.

Az ügyészség már második alkalommal fellebbezett, Pistoriust eredetileg gondatlanságból elkövetett emberölésért találták bűnösnek, és ötéves börtönbüntetést kapott. Ezt később szándékos emberölésre változtatták, és ezért hat év szabadságvesztésre ítélték.

Dél-Afrikában szándékos emberölésért minimum 15 évi büntetés jár, de ebből a törvényszék levonta a börtönben már letöltött időt.

A hatszoros paralimpiai bajnok Pistorius az olimpiák történetében az első művégtagos atléta volt 2012-ben Londonban, ahol 400 méteren elődöntőt, míg a dél-afrikai váltóval döntőt futott, és nyolcadik lett. Utána a paralimpián 400 méteren megvédte címét, és a 4×100-as váltóval is aranyérmet szerzett, 200-on pedig ezüstöt nyert.

MTI/FüHü

A közösségi portál terve az álhírek ellen

0

A Facebook decemberben indítja az álhírek ellen irányuló új szolgáltatását. Ennek lényege, hogy értesítést küld azoknak a felhasználóknak, akik olyan „külföldi szereplők” által alkotott oldalt „like-oltak”, akik a  tavalyi amerikai elnökválasztás idején propagandát folytattak a világhálón.  

 

Mint a BBC jelentése rámutat: a közösségi oldal korábban azt tudatta, hogy az elmúlt két évben összesen mintegy 26 millió amerikaihoz jutottak el oroszországi székhellyel dolgozó ügynökök által feltöltött anyagok. Ezeket az Internet Research Agency által készített oldalakat ugyan már törölték, de a Facebook azon dolgozik, hogy az emberek megtudják, az általuk gyártott anyagokat töltötték le.

Az Internet Research Agency állt egy sor Facebook, Instagram és Twitter fiók mögött, amelyek ezerszámra posztoltak politikai tartalmú üzeneteket. Közülük sok olyan oldal volt, amelyeket úgy alkottak meg, hogy amerikainak tűnjenek.

 

Az európai hadseregek informatikai korszerűsítése évi 41 milliárd euró

0

Legalábbis ez derül ki a Müncheni Biztonsági Konferencia jelentéséből, amelyből a brüsszeli Politico szerzett meg egy példányt. Eszerint a következő öt-hét évben az EU tagállamoknak évente plusz 41 milliárd eurót kell arra költeniük, hogy a hadseregeiknek korszerű informatikai rendszerei legyenek és ezek hatékonyan össze is kapcsolódjanak.

A jelentés hangsúlyozza, hogy különösen fontos az, hogy még a legtávolabbi területeken állomásozó katonai egységek is be legyenek kapcsolva az egységes informatikai rendszerbe. Erre a hardverre és szoftverre kellene költeni a legtöbbet. A másik nagy tétel az informatikai háborúra felkészült szakértők alkalmazása a hadseregben. Jelenleg ezek száma a 28 európai uniós tagállamban mindössze 2500-3500-ra tehető és ez nagyon kevés. Az USA hadseregében kétszer ennyien szolgálnak az informatikai parancsnokság állományában. Ezeknek a szakértőknek az alkalmazása bonyolult feladat, mert kevesen vannak és sok helyen igénylik a tudásukat.

Honnan lesz erre pénz?  Plusz 97 milliárd euró állna rendelkezésre abban az esetben, ha az EU tagállamai betartanák a NATO-beli kötelezettségüket.. Ez azt jelentené, hogy a hadi költségvetés elérné mindenütt a GDP 2%-át. Ez bőven fedezné az informatikai korszerűsítés magas árát. A Müncheni Biztonsági Konferencia jelentése ebben a tekintetben meglehetősen szkeptikus: ígéretek ugyan vannak bőven, de aligha valószínű, hogy ezeket be is tartaná az EU 28 tagállama.

Nem bukott meg a román kormány

0

Hivatalában marad a román kormány, mivel a parlament nem fogadta el az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt. Közben a törvényhozás épülete előtt mintegy 5 ezer ember tüntetett a kormány ellen.

Az indítvány elfogadása mellett a Mediafax és az Agerpres hírügynökségek értesülése szerint 156 törvényhozó szavazott, a kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség. Az ellenzék főleg az adótörvény január 1-jétől történő átfogó módosítása miatt kezdeményezett bizalmi szavazást a kabinet ellen.

Mihai Tudose miniszterelnök szerint az ellenzék hamis hírekkel riogatja a lakosságot, hiszen Romániának stabil gazdasága van, a bérek és a nyugdíjak nőttek.

A törvényhozás épülete előtt mintegy 5 ezer ember tüntetett a kormány ellen, ők a bizalmi szavazást kezdeményező ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) felhívására vonultak utcára.

Orbán a Híd-szavazók körében is nyerő

0

A Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt a szlovákiai magyarok körében, jó részük szimpatizál a magyar kormánnyal, sőt Orbánék támogatottsága közel azonos az MKP és a Híd választói körében.

Bár a magyarországi politikai történések nagy hatással vannak a szlovákiai magyarság életére is, a felvidéki magyarok nem mutatnak túlzott érdeklődést az iránt, mi történik Budapesten. A Focus ügynökség az Új Szó és a Vasárnap számára készített átfogó, 722 fős szeptemberi reprezentatív felmérésének eredményei szerint a válaszadók mindössze 37 százaléka nyilatkozta, hogy érdekli a magyarországi politika.

Különösen a 18–24 évesek és a diákok csoportjában nagy az érdektelenség: egyformán 84 százalékuk nem érdeklődik az anyaországi politika iránt. Az érdeklődés a magasabb végzettséggel emelkedik: míg az alapiskolát végzettek csupán negyedét, addig a diplomával rendelkezők 58 százalékát érdekli a magyarországi politikai helyzet.

Orbán Viktor kormányának alapvetően pozitív a megítélése a szlovákiai magyarok körében, a válaszadók 49 százaléka viszonyul hozzá nagyon pozitívan vagy inkább pozitívan. A negatívan viszonyulók aránya 30 százalék, viszont egy nagy, 20 százalékos csoport nem tud véleményt mondani a jelenlegi magyar kormányról.

Arra a kérdésre, hogyan értékelik Orbánéknak a szlovákiai magyarokért végzett munkáját, nagyon hasonló válaszok születtek, mint a magyar kormány munkájának általános értékelésénél. Az arányok ugyanakkor kicsit negatív irányba csúsztak. 33 százalék a magyar kormány felvidéki magyarokért végzett munkáját negatívan értékeli, 46 százalék pozitívan, 21 százalék pedig nem tud válaszolni a kérdésre. Kifejezetten érdekes, hogy bár az Orbán-kormány rendszeresen negatívan nyilvánul meg a Híddal kapcsolatban, a Híd pedig az Orbán-kormánnyal kapcsolatban, míg az MKP a Fidesz stratégiai partnere, a választók körében ez egyáltalán nem hangsúlyos választóvonal: a két párt szimpatizánsai közel egyformán viszonyulnak a magyar kormányhoz – sőt, a Híd-szimpatizánsok néhol kicsit pozitívabban is. A Híd szimpatizánsainak 62 százaléka, míg az MKP-szavazók 57 százaléka szerint pozitív Orbánék tevékenysége, a szlovákiai magyarságért végzett munkával kapcsolatban pedig a hidasok 57, míg az MKP-szavazók 49 százaléka nyilatkozott pozitívan. (…)

(Új Szó, Pozsony)

Ki a milliomosokkal a szociális bérlakásokból!

0

A Zürichben lévő városi tanács úgy döntött, hogy kilakoltatják azt a 132 milliomost, akiknek lakbérét alacsonyan tartja Svájc leggazdagabb városának vezetése.

Egyáltalán hogy juthattak szociális bérlakáshoz a gazdagok?

A Neueu Zürcher Zeitung szerint úgy, hogy a városi tanács elrendelte: minden harmadik új lakás legyen szociális bérlakás. Ily módon 9000 szociális bérlakás áll a 400 ezres város szegényeinek rendelkezésére. Csakhogy a szegények jelentős része nem jogosult szociális bérlakásra, mert nincsenek rendben a papírjaik. Ezt kihasználva a gazdag svájciak, akik nagyon szeretnek spórolni, beköltöznek a lakásokba annak ellenére, hogy sem a vagyonuk, sem a keresetük nem teszi indokolttá.

Akinek évi 200 ezer eurónál nagyobb a keresete az húzzon el a szociális bérlakásból!

– olvasható a zürichi városi tanács által kiadott rendeletből.

Továbbá előírja, hogy csakis az jogosult szociális bérlakásra, akinek a jövedelme nem haladja meg a lakbér négyszeresét. Ugyanakkor átmenetileg az is elfogadható, ha valaki hatszor annyit keres, mint amennyit lakbérre kifizet egy hónapban. De akinek a vagyona meghaladja az egymillió svájci frankot, annak mindenképp el kell hagynia a szociális bérlakásokat, és mást sem ajánlanak fel helyette. Így a 132 milliomosnak most új lakás után kell néznie, ahol az ingatlanok a legdrágábbak nemcsak Svájcban, hanem gyakorlatilag egész Európában.

Embercsempészek hozzák a migránsokat a balkáni útvonalon

0

Októberig az idén 9964 migráns érkezett ezen az útvonalon az Európai Unióba – közölte a Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség. A Deutsche Welle közszolgálati média riporterei végigkövették egy kuvaiti migráns útját Chios szigetétől (Görögország) egészen Belgrádig.

A német lap azután találkozott Mohameddel, hogy ő Törökországból eljutott Chois szigetére. Ez úgy sikerült neki, hogy a görög fennhatóság alatt lévő szigeten szándékosan elkerülte a regisztrációt, mert akkor fennállt az esély, hogy az „EU-török egyezmény” értelmében egy török menekülttáborban végzi. Ehelyett nyolcszáz eurórét papírokat vásárolt egy hozzá hasonlító szíriai menekültektől.

Ezekkel egy komp fedélzetén Athénig jutott el, majd onnan az Patrasz városába készült, hogy hajóval Spanyolországba jusson. Ehelyett az embercsempész, akit ő sose látott, másfél hónapnyi athéni tartózkodás után vonaton Thesszalonikibe küldte. Miután megérkezett a görög kikötővárosba telefonon keresztül tartotta a kapcsolatot az embercsempészekkel, akik folyamatosan utasítást adtak neki. Bezsúfolták egy teherautóba, amely a többi migránssal együtt átvitte őt Macedónián és a szerb határon.

A kamiont hátrahagyták, majd pakisztáni csoportvezetők segítségével Szarajevóba vitték. Mohamed itt ismét felvette a kapcsolatot a német újsággal, illetve várja az embercsempészek hívását. Két lehetőség áll előtte: Magyarországon vagy Románián keresztül jutna be az unió területére. Mohamed összesen 4000 eurót fizetett az embercsempészeknek. A kuvaiti migráns bízik benne, hogy valamilyen úton módon eljutthat álmai országába, vagyis Spanyolországba.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK